Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

210 KOVATS VALERIA Számunkra is, mint a legtöbb kutató számára kiindulópont a ma is álló szigetvári vár volt. (2. kép.)

33 Pécstől Ny-i irányban mintegy 30 km távolságban, a Zselic déli lankáinál a sík, mocsaras vidékre épült szigetvári település északi végében, az Almás patak közelében, a környezetéből alig kiemelkedő, téglából éís kőből épített vár nemcsak nagy méretével, szétterülő formájával, hanem komor külsej'ével is magára vonja a figyelmet.

24 A szabálytalan négy szög alaprajzú vár 3 oldalát (— kelet, dél és nyugat —) belül 8 m magas, 15 m széles földtöltéses kötőgátak alkotják, melyeket mellvédszerűen kiképzett téglafal borít kívülről. (4. kép.)

25 Ezeknek nagyméretű téglái, valamint a külső, kiálló végükkel félköralakúra kialakított téglákból épített párkánysora a barokk építészetre utal. A vár északi oldala a visszafoglalás után, tehát az 1689. évet követő esztendőkben készült, s itt szintén a barokk építészetre jellemző kazamatsort találjuk, amelyet apró, váltlakozó nagyságú lőrések és ablakok sora tesz változatossá a külső északi falon. A déli kötőgát középső szakaszán nyitott árkádokkal, íves párkánnyal tagolt barokk pavilon a maii vár legkiemelkedőbb építészeti emléke. A kötőgátakat a négy sarkon, belül üres óolasz bástyákra emlékeztető

28 kő, illetve téglabástyák kapcsolják össze, amelyek közül az északnyugatinak a mérete a legnagyobb, míg a többi háromé jóval kisebb, s nagyjából egyforma aliapterületűek. A két északi bástya alsó része a Pécs melletti jiakabhegyi homokkő felhasználásával készült, miig a felső szakaszán csak elvétve találunk követ. E bástyák felső része elárulja építésük korát, ugyanis a jellegzetes hódoltságkori török kisméretű téglák, s a vastag mészkőnéteg együttes alkalmazása bizonyíték, hogy ezeket a bástyákat 1566. és 1689. közt emelték. Ezt igazolja a két északi bástyának a déli külső falán a még helyenként megmaradt sztalaktitos jogsor szalag is.

27 A kötőgátak mellvédjével egyenlő magasságú két északi bástyánál a felső téglasorokat, — melyek szintéin mellvédszerűen illeszkednek a 3 m szélességű hódoltságkord falakra, — szintén a visszafoglalást követő esztendők vár helyreállítása során építették. A két déli bástyánál az építőanyag tisztán jakabhegyi vörös homokkő, s a hódoltságkori lapos tégla csak a nehezen egymáshoz illeszthető, durván megmunkált kövek hézagainál található. E két bástyánál, hasonlóan a fent leírt északiakhoz, a mellvéd nagyméretű barokk téglákból készült. A 4 bástya összes lőréseinél,

2s a külső és belső falsíknál, s a bélleteknél, a felismerhető, jellegzetes hódoltságikori téglaéprtkezési mód igazolja kialakításuk korát. A lőrések sérült részeit az 1700-<ais években, nagyméretű téglákkal javították ki. A vár főbejárata a déli kötőgát keleti végében, közvetlenül a délkeleti bástya mellett található, s itt a nyomott kosáríves barokk kőkeretes kapun át jutunk az 1700^as éveket idéző, boltozott, hosszú kapualjon keresztül a várudvarba. A váriban ezen kívül még 2 kaput találunk: a keleti földgát közepe táján,

2

" valamint az északi kazamatasor középső boltozatos helyiségénél. A keleti kapualj boltozatos kiképzése a kazaimatasorrai egyidőfoen készült. A keleti kötőgát északi szakasza a várudvar felé erősen lejt, s háromszintű teraszos kiképzését az 1930-as éveik folyamán nyerte.

30 A gát alatt, a keleti kapualjból nyíló pince helyezkedik el.

31 E földgát déli szakasza a várudvar felé meredekebben lejt, s itt kétszintű teraszos földképzés található, s alatta a délkeleti bástyaudvarból nyiló, barokk, nagyméretű téglákkal borított boltozatos pince húzódik. A déli kötőgát meredeken lejt a várudvar felé, s felső szintje a többi földgáthoz viszonyítva a legszélesebb.

32 A nyugati kötőgát szintén a várudvar felé lejt, de ez vízszintesen nem tagolt. Itt a gát földjében kisméretű szabadtéri színpad lépcsőzetes, félköríves nézőterét építették ki a harmincas években. A várudvar sík területének központi térségében, észak felé mintegy 160 cm magasságú, laposan elterülő dombrészen™ téglalap alaprajzú hódoltságkori dzsámi

3

'' helyezkedik el, amelynek egyetlen helyisége csaknem teljesen épen fennmaradt, de a nyugati falához épített minarénak csonka tornya igazolja a legutóbbi évszázadokban a vár területén történt változásokat.

35 E török dzsámihoz csatlakozó, északi és keleti L alakú folyosórészt a visszafoglalást követő esztendőkben beépítették, majd a XX. sz. húszas éveiben részben megnagyobbították,

30 s ezzel egyidőben a déli oldalnál emelt kis földszintes épületet egybekapcsolták a dzsámival, s elmeletet építettek rá. A fenti leírásiból kitűnik, hogy a szigetvári vár építészeti emlékednek kora pontosan meghatározható a jellegzetes építészeti formák, valamint anyagok, s technikák egybevetése által. A 3 kötőgát okozott csak nehézséget, ugyanis egyszerű szemrevétellel koruk nem volt meghatározható, belső szerkezeti felépítésük ismerete híján. Azonban ha feltételezzük, hogy az átalakítások, módosítások ellenére, — aimit a pincék létesítésével mint tényeket kell elfogadnunk, — feltehetően egykori helyükön állnak, hasonlóan a bástyákhoz, akkor feltételezhetjük, hogy a vár mai formájában a XVI. sz-i várszerkezetet őrizte meg.

37 A fenti érvelés és logikailag elfogadhatónak látszott, csak az volt a kérdés, hogy a többi várból álló egykori magyar erősség melyik várának