Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Dankó, Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájkok

198 DANKO IMRE év is lényeges időszak volt, a mezőgazdasági munkásság további öntudaterősödését szolgálta. 1905^ben más volt kissé a helyzet. Az orosz forradalom közvetlenebbül hatott, hatalmas vá­rakozás, fórra dalom ->vár ás töltötte be az egész országot. Helyileg is nagyszabású megmozdulá­sok támadtak és mozgatták meg a mezőgazda­sági munkásokat. Baranyai szempontból különö­sen nagy jelentősége volt az áldozatot is köve­telt eszéki általános sztrájknak (május 8—12), aminek hatására május 23-án a belly ei urada­lomban cselédsztrájk tört ki. De igen lényeges volt a július 4-én kitört pécsi bányásztrájk is, aminek az eszéki általános sztrájkhoz hasonlóan azonnali és kiterjedt hatása volt a mezőgazda­sági munkásság körében. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy ezeknek a mozgal­maknak jó, széleskörű társadalmi-gazdasági ala­pokon felvázolt feldolgozása van T. Mérey Klára tollából. 3 T. Mérey Klára munkája alapos, min­den részletre kiterjedő. Hogy mégis foglalko­zunk ezzel a kérdéssel, azt az indokolja, hogy vizsgálódásainkat csak Baranyára és csak az aratósztrájkokra korlátozzuk. T. Mérey Klára 1905-ben Baranyában 27 arató-, 10 cseléd- és 2 cséplősztrájkot mutat ki. 1906-ból pedig csak 7 arató-, 1 cseléd- és 1 egyéb mezőgazdasági sztrájkot ismertet. Ügy véljük, hogy ha csak egy adattal is, de bővítettük alapvető munkáját, hasznos tevékenységet fejtünk ki. A Pécsi Közlöny egyik 1906. évi számának Földreform című vezércikke két szempontból is helyesen vetette fel az agrárszocialista mozga­lom kérdésiét. Azlt írta, hogy »Oroszországból hallunk most csodálatos hangokat, A muzsik le­hasogatta a százados hagyományt, toporzékol a trón előtt, hogy inog, hogy a cár koronája tán a porba is hull«. Aztán pedig így folytatta: »Az orosz forradalmat néhány évtizeden át sinyleni fogja a nép. De elvégre is számára ez mégis kedvezőbb helyzet, mintha a világ végeztéiig az orosz feudalizmus kancsukája elé tartaná hátát, mint egy barom«. 4 Megoldásként a mi bajaink­ra is földreformot ajánl, mintegy megelőzésül a kitörni készülő vihar ellen.Az, hogy a magyar viszonyok ismertetésénél a cikkíró nyíltan az orosz forradalommal, mint fenyegető hatású mozgalommal példálózott, beszédesen mutatja, hogy milyen parázs volt 1906-ban a helyzet ná­lunk. 3 T Mérey Klára: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905—1907-ben. Bp. 1956. 4 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 169. (júl. 27.) 5 T. Mérey Klára: Adatok a dél dunántúli uradal­mak gazdasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején. Pécs, 1957. Vö: Brázovay Kál­mán: A dunántúli aratómunkás- és cselédsztrájkok. Bp. 1906. Simon Péter idézett munkája is szól a paraszt­ság ezidőbeli gazdasági- és szociális körülmé­nyeiről. Az ő feldolgozásánál azomban számunk­ra fontosabb T. Mérey Klára egy másik munká­ja, amit a dunántúli uradalmak gazdasági cse­lédségének századifordulói életviszonyairól írt, 5 Bár ez a munka csak az uradalmi cselédekkel foglalkozik, azáltal, hogy csak dunántúli viszo­nyokat ismertet és dolgoz fel, tárgyunk szem­pontjából jobban hasznosítható. Az itteni ura­dalmi cselédek életviszonyaiból jobban lehet kö­vetkeztetni az itteni nem cselédsorban élők, a dunántúli, baranyai szegényparasztok, mezőgaz­dasági munkások életkörülményeire is, mint a nagy, átfogó, általánosító munkákból. A cikk írója nem állt egyedül véleményével. A Mohács és Vidéke című lapban, már 1904-ben Péter és Pál címen, a kitörni készülő arató­sztrájkokkal kapcsolatosan azt írta egy köze­lebbről ismeretlen cikkíró, hogy a paraszt »nem kíván mást, csupán egy darabka földet, amíg él s ez a föld az ő mindensége«. 6 Amint látjuk az agrárszocialista mozgalom, az aratósztrájkok bár elsőrenden a parasztság pillanatnyi helyze­tén, akarták segíteni, bérharcok voltak, mégis a földreform gondolatát, követelést vetették fel. A parasztság elszegényedése csak növelte a pa­raszti földéhséget. A Pécsi Közlöny egyik 1906. évi vezéreikké — Sztrájk című — továbbmegy és igen helyesen általánosít. Az írja, hogy »a gazdasági harc a jelené. A maradék feudalizmus csődje. Hadat üzentek a feudalizmusnak, csak­hogy ezt a harcot oly széles vonalon vívják, hogy az egész jelen társadalom lett az ellenfél. — Fegyverük a sztrájk, a kenyérharc.« 7 Ebből a megnyilatkozásból is megértést, sőt némi együttérzést olvashatunk ki. A Pécsi Napló is az aratósztrájkok megelőzését ajánlotta, azt kö­vetelve, hogy »a mezei munkások helyzetén kell igazságosan, bölcs belátással javítani«. 8 Ugyan­akkor, ezen megértő, sőt együttérző megnyilat­kozások mellett ugyanezen újságokban elítélő, intézkedéseket követelő és sürgető véleményeket is olvashatunk. A Pécsi Napló például egy al­kalommal »Gazdasági cselédek mozgolódása« címmel arról számolt be, hogy a somogy megyei gazdák múlt évi tanácskozása nem ért el ered­ményt, mert az elégedetlenség tovább tart, jól­lehet a béreket (cselédbérefcet) egyértelműieg javították. Vitatja a bérharc jogosságát és az amerikai kivándorlásit okolja a cselédek »meg­vadításáért«. 9 A Pécsi Közlöny sem maradt el, a sztrájkolókat egyenesen »a munka sírásóinak« 6 Mohács és Vidéke XXIII. (1904) 26. (jún. 26.) 7 Pécsi Közlöny XIV. (1906) 151. (júl. 6.) 8 Pécsi Napló 1906. máj. 11. 9 Pécsi Napló 1906. márc. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom