Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Dankó, Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájkok

BARANYAI ARATÓSZTRÁJKOK — 1906 199 nevezte, ugyanilyen című cikkében.

10 Amelyben egyébként a cikk írója azt állítja, hogy az egész mozgolódás »szocialista izgatók« műve s nem minden fenyegető él nélkül megjegyzi, hogy »a birtokosok körében valósággal mesterségesen szítják a zavargások az aratógépek beszerzésére való hajlandóságot«. Az aratósztrájkok elítélésében különben a Pécsi Közlöny járt elől, Aratás és sztrájk című vezércikkében már valóságos útszéli hangolt használ és azt mondja, hogy azért vannak aratósztrájkok, mert »egy pár lámpavasra való, élhetetlen, busás napidíjért szónokló gazember ebből él, ez képezi keresete forrását«

11 — és bár békés rendezést ajánl, nem titkolja, hogy csak egyetlen tárgyalási, megoldási alapot ismer el: a bír tokosok igényeit. A Pécsi Közlöny ezen erős ós nem a (kibontakozást szolgáló hangja annál inkább feltűnő, mert előzőleg megértő, sőt olykor-olykor együttérzőnek is mondható cikkeket, tudósításokat közölt a mezőgazdasági munkások mozgalmairól, az aratósztrájkról. A hivatalos közvélemény megegyezett abban, hogy törvényre van szükség a sztrájkok, s köztük az aratósztrájkok ellen is. A Mohács és Vidéke Sztrájktörvény című vezércikke, már 1904ben követelte a sztrájkjogát eltörlő törvény megalkotását ég örömmel üdvözölte azt a hírt, hogy a kormány ilyen jörvényjavaslaton dolgozik.

12 Ugyanezen cikkben arról is szó esett, hogy erős, szigorú törvényre van szükség, mert » a pár évvel ezelőtt nagy károkat okozott aratósztrájkok« nem szabad, hogy megismétlődhessenek. Az aratósztrájkokait nemcsak, törvénnyel kívánták megelőzni, hanem a birtok о sok szervezkedésével, vadiamiint megfelelő karhatalom biztosításával is. 1906. május 19-én Baranya megye földbirtokosai, bérlői a megyeháza közgyűlési termében gyűlésre ültek össze. Bár az aratósztrájkoknak még alig volt valami jele, sztrájkok esetére közös intézkedéseket határoztak el. Elhatározták ugyan azt is, hogy az arartómunkásoknak a legjobb bért .fogják adni, hogy ezáltal is csökkentsék a sztrájkveszélyt, de — mint a későbbiekből kiderült — ezt nem igen tartották be.

13 Erre különben a Pécsi Napló már márciusban figyelmeztetett. Azt írta, hogy a tavalyi (1905. évi) aratósztrájkoík veszélyesek, nagy károkat okozók voltaik. Az akkori tapasztalatok alapján a birtokosok bizonyos előkészületeket ígértek tenni a jövőre vonatkozóan. Meg kellett, hogy állapítsák: legelső lépés a munkások viszo10 Pécsi Közlöny XIV. (11908) 152. (júl. 7.) « Pécsi Közlöny XIV. (1906) 154. (júll. 10.) i2 Mohács és Vidéke XXIII. (1904) 38. íszept. 18.) 13 Szervezkedés az aratósztrájk ellen. Pécsi Közlöny XIV. (1906) 115. (máj. 20.) nyain javítani. De mindezzel sok munkaadó nem törődik és nem okult a tavalyi aratósztr áj kokból. Tehát nyilvánvalóan az idén (1906-ban) is lesznek. A birtokosok ahelyett, hogy tapasztalataikat hasznosítva a munkások viszonyain javítanának, a rendőrséggel figyeltetik a mezőgazdasági munkásság hangulatát. Ez most még nyugodt, vihar előtti csend van, Tolnából is hasonló, nyugodt hangulatról érkeztek jelentések — fejezte be eszmefuttatását az újság.

14 Ennek a cikknek az az érdekessége, hogy a birtokosok érdekvédelmi szervezete, a Baranya vármegyei Gazdasági Egyesület is hasonló hangú átiratot küldött a megye főszolgabíróinak. A Gazdasági Egyesület átirata azt állítja, hogy a múlt évben (1905-iben) lezajlott Tolna—Somogy- és Baranya megyei aratcsztrájkckat köiztudimásúlag nagyrészben a szocialista szervezetek izgató működése idézte elő. Ott, ahol a munkabeszüntetés okát az elégtelen bér, vagy egyéb, a munkások és cselédek jogos igényeit számba nem vevő körülmények képezték — írja az átirat i— az érdekelt munkaadók siették ezen igényeknek elegettéve az elégedetlenség okait megszüntetni. Ezek után — a Gazdasági Egyesület szerint — alapos volt a reimény, hogy az idei évben (19064эап) a mezőgazdasági munkálatok zavartalan lefolyása biztosítva lesz.

15 Ez azonban hiú remény volt, mert hiszen a birtokosoknak csak elenyésző hányada teljesített valamit a követelések, igények közül. Éppen ezért a Gazdasági Egyesület aggódva néz a jövő élé és kéri a főszolgabírókat, hogy az izgatókat fogassák be, a munkásokat, cselédeket pedig figyeltessék a csendőrséggel. Maga a megyei kormányzat nem látta ilyen veszélyesnek a helyzetet. Amikor Fejér és Ternes megyék 1906. elején átirattal fordultak Baranya megyéhez, hogy a munkásmozgalmak megfékezése terén támogassák lépéseiket, Baranya megye azt válaszolta, hogy a megyegyűlés az átiratokkal érdemiben nem foglalkozik, mert a kormány előkészületeket tesz mezőgazdasági munkástörvény készítésére. Baranya megye nem kíván elébe vágni a kormány intézkedésének, bevárja a bizonyára jó, alkalmas, a kérdéseket megoldó törvényeket.

16 Hasonló volt Baranya -megye állásifoglalása az ugyancsak 1906. elején megkapott Vas és Zala megyei köz^ gyűlési átiratokkal kapcsolatosan is. Vas és Zala megye azt kérte Baranya megyétől, hogy egy »Strike törvény alkotása tárgyában« együttesen forduljanak a kormányhoz. Ezzel a két átirattal kapcsolatban is azt válaszolták, hogy mellőzik a 14 Az arató-sztrájk. Pécsi Napló 1906. mára 27. 15 Pécsi Állami Levéltár Alispáni iratok 7.823/1906. 16 PÁL. Alispáni iktató 16.035/1906. Közgyűlési szám: 2.320/1906.