Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Dankó, Imre: Az 1906. évi baranyai aratósztrájkok

AZ 1906. ÉVI BARANYAI ARATÓSZTRAJKOK DANKÖ IMRE A múlt század hetvenes éveiben az előző évek mezőgazdasági kanjuk túráját hol erősebib, hol gyengébb, hosszúranyúló dekonjunktúra követte. Mezőgazdaságunknak ez a válsága kapitalista jellegű volt, okai között döntő szerepe volt a piacokat elözönlő olcsó, mérhetetlen tömegű amerikai, argentin és kanadai, valamint orosz gabonának. Hazánkat, agrár jellegéből kifolyólag, az iparilag fejletteb, a kapitalista fejlődésben előrehaladottabb országoknál jobban megrázta ez a válság.

1 A válság terheit a, födillesuraik, nagybérlők amennyire csak lehetett igyekeztek a szegényparasztokra, a mezőgazdasági munkásokra, cselédekre hárítani. A válság hatására a parasztság gyors ütemű további differenciálódá£on ment keresztül. Parasztságunk ezen társadalmi fejlődése természetszerűleg tőkés jellegű volt, amennyiben egyrészt a mezőgazdasági take koncentrálódását, másrészt nagy parasztömegek prciletarizálódását eredményezte. Gyors iramban növekedett az elszegényedett, kisebb-nagyobb földtulajdonokból kiforgatott parasztok száma. A mezőgazdasági munkásság, a cselédség számbeli növekedése mellett az elszegényedésük is fokozódott. Egyszóval gyorsan fejlődött az agrárproletariatus. A századforduló agrárproletár mozgalmai ebben a társadalmi fejlődésben gyökereztek. Egyrészt egyenesen következményei voltak a parasztság elszegényedésének, kiszolgáltatottsága növekedésének, másrészt a valamivel korábban megindult (ipari) munkásmozgalom hatásának. A kezdeti munkásmozgalom erős kapcsolatokat épített ki a parasztság felé. Az agrárproletár tömegeket, mint segítőtársakat meg akarta nyerni. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhető az a szervező munka, ami az agrárproletárok között országszerte megindult és elterjesztette a parasztság soraiban a szocialista eszméket. Mint köztudott dolog, az agrárszocialista mozgalom a múlt század végére már hatalmas megmozdulásokhoz, véres összeütközésekhez vezetett; eleinte a Tiszántúlon (Battonya, Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely, stb.). Az agrárszocialista 1 Simon Péter: A századforduló földmunkás- és szegényparaszt mozgalmai. 1891—1907. Bp. 1953. Vö. A magyar nép története. Bp. 1952.. 257—264. mozgalom lassan átterjedt az ország más területeire is, de terjedése közben veszített erejéből és az ország más területein a tiszántúli összeütközésekhez hasonló erős megmozdulások kevésbé fotrdulitak eliő. Az agrárszocialista mozgalomnak a mezőgazdasági munkásság, a cselédség, a szegényparasztság jobb megélhetési viszonyaiért, de elemi politikai jogainak biztosításáért is leghatásosabb fegyvere az aratósztrájk volt. Az agrárszocialista mozgalom, az aratósztrájkck, az összetűzések csak később és kisebb mértékben terjedtek át a nagybirtok által jobban kézben tartott Dunántúlra. Bár 1878-ban már Dunaföldváron is véres összeütközés volt csendőrök és parasztok között. A parasztság mozgalmát — melynek többségükben szerencsétlen módon elszigetelődtek az ipari munkásság mozgalmaitól — az uralkodó osztályok könyörtelenül letörték, esetenként látszat engedményekkel leszerelték. A kivándorlásokká! is csökkent a paraszti feszítőerő s ezen (mozzanatok összességének hatásaira a századfordulóra az agrárszocialista mozgalom és vele az aratósztrájkck is alábbhagytak. A hamu alatt azonban tovább izzott a parázs s csak egy szellőnek, szélnek kellett jönnie, hogy a parázs ismét lángot vessen. Ez a szél, ez a ilángiralolbbamtó szellő az H905. évi orosz polgári forradalom volt. Hatása hihetetlen gyorsan eljutott a szervezetlen, tájékozatlan, megfélemlített parasztsághoz is, és gyorsan meg is mutatkozott : az agrárszocialista mozgalom, az aratósztrájkok új erőre kaptak. Különösen 1905-ben lángolt fel nagy erővel a mezőgazdasági proletariátus harca.

2 Az ekkori agrárszocialista mozgalmak, aratósztrájlkok egyik jellemzője az, hogy látszólagos elszigeteltségükben is országosak voltak, mindenütt, így a Dunántúlon is, közelebbről Baranyában is jelentkeztek. Az 1906. évi mezőgazdasági mozgalmaknak, aratósztrájkoknak az volt a jelentőségük, hogy általánossá váltak. S bár 1905-ben számszerint is több, erejét is számottevőbb, hevesebb, forradalmibb mezőgazdasági sztrájk volt Baranyában, mint 1906-ban, elmondhatjuk, hogy ez az 2 Salmon P. id m.