Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Helytörténet - Papp, László: Szigetvár XVI–XVII. századi erősség-rendszere és ábrázolásai

SZIGETVÁR ERÓSSÉG-RENDSZERE 249 nek elmondásánál a való állapotosak mégfelelően tünteti fel a Henyei-bástyát a város délnyugati, a Késás-bástyát a délkeleti Sárikáin. Jelentősebb azonban, amit Németh Béla az 1558. éviben épült, már említett Nádasdy-bástya holfekvéséről állít, hogy ti. az a külső vár délnyugata szögletében állott volna, aminek megfelelően írja le azután az ostromnak itt lezajlott, végzetes eseményeit.

70 A szigetvári nagy ostrom történetírói, így Istvánffy lés Sálamon Ferenc, a források nyomián, egyhangúlag a vár északkeleti bástyáját nevezik Nádasdy-bástyának, a délnyugatit pedig Hegy-bástyának, amíg a harmadik, a délkeleti a Névtelen-bástya. A forrásokat száimbaVéVe: közvetlennek számít itt maga Istváinifify is, aki nemcsak másaktól meríti isimereteit, hanem saját, a helyszínihez fűződő emlékeiből is. Nála pedig az imént felsorolt bástyaelhelyezéseket és elnevezésieket találjuk. Samuel Budina — akit Németh Béla számos jelentős kérdésnél félreteendőnek tart, ;

— amikor a szeptember 5-i eseményekről szól, világoslan mondja, hogy a nevén ugyan nem nevezett, de nem vitásan a délnyugati bástyánál kele tikezett nagy tűz és ebből támadt veszedelem után támadt az ellenség arra a bástyára, amelyet Nadasdy-bástyának neveztek. (•• ... in eo verő propugnacule, quod Nadoscbgabi appellebatur, irruptionem Turöae flaoiunt.. .«)

VÖ De minden kétséget eloszlat Csányi Ákosnak Nádasdy Taimásinéhoz az 1(566. évi ostrom végnapjairól, iKianizísáiról íirt lkétrendbeilli tudósítása, amelyek közüli az egyikét az imént idéztük, a másik, szeptember 2-án kelt levél szieirint pedig: »a kapu mellett való bástyát (!) és az uram (ti. az elhunyt Nádasdy nádor) bástyáját kit Sennyéi uram csináltatott... igen megszakkatták az Kivéssél.. ,«

77 Németh Béla, hivatkozva Csányi Ákos szeptember 84 levelére, részben a maga »főkápuhely-elméletének alátámasztásaira, a levélnek teljességgel más értelmiét ad, mint amit az világosam tartalmaz. Nem lehet vitás, hogy a külső várnak hároim bástyájáról van itt szó, amelyek egyike a keléti sarkom, a kapu mellett állott (Névtelen bástya), másika a délnyugati sairkon (Hegy bástya), amelyek után a Nádasdy bástya nem is lehetett más, mint az északkeleti sarok bástyája. De nem lehet beszélni a délnyugati sarkon állóról mint Nádásdy-tóstyáról azért sem, mert szeptember 5-én a délnyugati bástyánál keletkezett robbanás és tűzvész után innen, a tűz 75 Németh Béla im. 133., 256—257. о. 70 Samuel Budina im. 731. о. 77 Barabás Samu im. II. к. 52. о. XL

VI. levél. fészkéből, a török már nem támadhatott, mivel az hozzáférhetetlen volt. A Németh Bélától felvetett kérdésiek közié tartozik az 1556. évi ostrom után épült, s az 1566. évi ostrom idején porráégett, azaz Zrínyi-kori Újváros (külváros) fekvése is. Németh Béla itt ismét ellentmond a forrásokból egyértelműleg leszűrhető megállapításoknak, a kérdéssel foglalkozó történetíróknak. Ezek szerint ugyanis a várrendiszerbe bekapcsolt Újváros, déli oldalán két kis sarokbástyájával, a külvilágtól, így az Óvárostól is elválasztva, a források és Salaimon Ferenc szerint csak egyszerűbb palánkfalakkal megerősítve, a jóval nagyobb Óváros déli falvonulatátói délre, mintegy annak keskenyebb folytaitáísákéint terül el. Így ábrázolják az Újvárost a tárgyalt 1. és 2. típusbeli veduták is. Németh Béla ezzel szemben azt állítja, hogy a Zrínyli-4koiri ŰjVáros az Óváros délkeleti sarkától távolabb, délkeleti irányba húzódott. Egyéni meglátását azzal indokolja, hogy a források és történetírók rlészérőfl állított esetben a keletről támadó török erejét közvetlenül az Óvárosinak fordíthatta, s az Újvárost »teljesen elhanyagolhatta volna.«

78 Más érve pedig az, hogy ha az Újváros a források, történetírók, metszetek-állította helyen lett volna, a ima »Városiptocé^-mek, Törtök pincének, de ^rituális mecset«-mék és másmindenfélének is elkeresztelt, máig is eléggé jó állapotban fennmaradt, hódoltságkori épület kívül esett volna az Újváros területén. Már pedig ez elképzelhetetlen, mondja Németh Béla, hogy a török a városon kívül emelt volna épületet. Ez utóbbi tekintetben Németh Béla megfeledkezett saját szülővárosainak, Pécsnek legközelebb eső példájáról, hogy ti. Pécsett a hódolltságíkoiri városfalakon kívül épült a Jakováli Hasszán dzsámi, továbbá az Agoston-tóri plébániatemplom elődjeként helyén állott török templom, valamint a tettyei dervis-kolostor is. De megfeledkezett Németh Béla arról is, hogy a Várospince, török építmény lévén, akkor épült, amikor a Zrínyi-kori Újvárosnak üszkös nyomai is rég eltűntek, s utóda, a hódol tsiágkorí Külváros, amint maga Németh Béla is -elmondja, egészen új helyen, szerinte az Óvárostól keletre, tőle több száz méter távolságiban térült el, mésszé az említett török épülettől. Elképzelésiének illusztrálására szolgál az a térkép, amelyet Németh Béla L. Anguissolá két helyszínirajzának felhasználásával, s résziben — ti. az Óváros tekintetében — helyes módosításával a visszafoglalás ostromzárának bemutatására szerkesztett. (27. kép.) 78 Németh Béla im. 31. о.