Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

136 BERZE NAGY JÁNOS hiányzik. Ez a típus Aarne-nál: a 313. A. és C. szám allait van lajstromozva. Magyar változatok: M. N. Gy. (Berze Nagy): IX. k. 19., 20. és 21. sz. meséi s az ezek jegy­zetében felsorolt magyar mesék; M. N. Gy. (Horger): X. k. 133—137. 11. 18. sz. Ezeregy János; M. N. Gy. (Ipolyi): ХШ. k. 21. sz. 151—163. 11. Rózsa János; u. o. 22. sz. 163—16-8. 11. A király és a fogadott fiú; Kálmány: Hagyo­mányok. I. k. 1. sz. Kiölés; u. o. 2. sz. Zrínyi Miklós; u. o. 9. sz. A szép korcsmárosné; u. o. 10. sz. Rózsa és Itooja; u. o. 11. sz. A lusta gyermek és a Bűbájos leány. Arany L. e me­séje — hőseinek nevéről következtetve — min­den valószínűség szerint idegen kölcsönzés. Idegen változatok: Wlislocki: Märchen und Sagen der siebenbürgisdhen Zigeuner. 12. sz. 24—29. II. Der arme Hirt; Wlislocki: Volksdich­tung der sieb, und südung. Zigeuner. 201—206. 11. Die Braut des Phuvusdh; u. o. 316—323. 11. Die Zwillingsbrüder; u. o. 336—340. 11. Der ver­kaufte Sahn. Bunker: id. m. 65. sz. T' va'wunt­sohani Prinz'nspraut; и.о. 78. sz. 212—218. 11 Ta'iraidhd Kaufmaunissun; Haltrich: id. m. 27. sz. 118—126. 11. Der Ködigssohn und die Teu­felsiboobter = Zaunert: Deutsche Märchen seit Grimm. 155—164, 11.; Krauss: Sagen und Mar­onen der Südslawen. 1883. I. k. 48. sz. 230—236. 11. Der Teufelkönig; и. o. I. k. 89. sz. 408—411. 11. Die Vida in der goldenen Burg; Sainénu: id. m. 355—356. 11. Lupulu si Caterina; и. o. 386—387. 11. Pétre Fet^Frumosu; и. o. 387-388. Ш. Suta Jdaniu; 388—389. 11. Suru-Vulturu; и. o. 389. 1. Fet-Frumosu (erdélyi); и. о. 389—390.11. Iimperiaitu galjbenu (erdélyi); и.о. 390. 1. Miia JOanu (erdélyi); и.о. 454—455. 11. Pioiulu cio­bánasulu si pemulu oel fara capeitâlu (erdélyi); Hahn: Griechische und albanesische Märchen I. к. 11. sz. Astetiinoos und Pulja. I. k. 22. sz. 166—173. 11.; и.о. I. K. 41. sz. 245—248. 11. Vom Sonnenklinde; u. o. I. k. 54. sz. 295—300. II. Der Jüngling, der Teufel und seine Tochter; u. o. IL k. 68. sz. 33—39. 11. Der Lehrer und der Sdhüler s ennek jegyzetében; и.о. II. к. 82. sz. 81. 1. Die Elfengel ob te ; Leskien: Märchen aus dem Balkan (a Fr. v. d. Leyen és Zaunert ál­tal szerkesztett Märchen der Weltlitteratur so­rozatiban): 32. sz. 142—151. 11. Vila bleibt Vila (horvát mese); Kretschmer: Neugriechische 'Märdhen (ugyanaJbban a saroza'tiban, megje­lent 1917-iben) : 2. sz. 7—10. 11. Die vergessene Braut. Peter: Volkstümliches aus Ost. —Schlesi­en. 1867. Trappau. IL k. 164—166. 1! Das Pfef­ferkuchenhaus; F. Przibüla: Oberochlesisdhe Sagen und Märchen. Breslau. 74—75. 11. Beim Wassermianine: Vemaleken: Kinder- u. Haus­märchen. 8. sz. 28—32. 11. Der Wundersicbim­mel; u. o. 45. sz. der Fischerssohn; u. o. 49. sz. 227—1232. 11. Wie Hans sein Weib findet; и. o. 50. sz. 233^238. 11. Der Trommel; Waldau: id. m. 24—40. 11. Die schwarze Prinzessin; и. o. 248—270. 11. Der goldene Berg; Grimm: 51. sz. Fundevogel; u. o. 56. sz. Der liebste Roland; u. o. 79. sz. Die Wasiserniixe; и.о. 83. sz. Das singende, springende Löwenedkerohen; и. o. 113. sz. Die beiden Küniigeskinner; u. o. 181. sz. Die Nixe im Teich; u. o. 186. sz. Die wahre Braut; u. o. 193. sz. Der Trommler; Jahn: Volks­märchen aus Pamirnern und Rügen. 1. sz. 1—9. 11. Das Goldspininen; и.о. 39. sz. 212—219. 11. Die beiden feindlidhen Könige; u. o. 54. sz. 281—298. 11. Die Maränen; Zaunert: Deutsche Märdhen seit Grimm. 313—314. U. Gokknariken und Goldfeder (Müllenlhoflf holsteini meséje). Gonzenbach: Sidlianische Märchen. I. k. 13. sz. 73—84. 11. Die Sdhöne mit den sieben Sdhleiern; u. o. I. k. 14. sz. 85—93. 11. Von der schönen Nzentola és enoek jegyzete; и. о. I. к. 15. sz. 93—403. Ш. Der König Stieglitz; и. o. I. k. 53. sz. 339—344. 11. Von der schönen Angiola és ennek jegyzete; и. о. I. к. 54. sz. 344—350. 11. Von Autuimuntii und Paooaredda és jegyzete; и. 0. I. к. 55. sz. 350—366. 11. Die Geschichte von Feledice und Epamata; Basile: Pentaimerone. (Liébrecht ford.) I. köt. 3. nap, 9. mese, 366-378. 11. Raselila. Kunos: id. m. 76—81. 11. Der Zaube­rer-Derwisch; Grundtvig —Strodtmun: Volks­märchen der Dänen. 78—101. 11. Leskien —Brug­mann: id. m. 22. sz. "433—438. И. Von dem FisdherSsohn, den ein Teufel davontrug. (L. Wollner-jnék. az 571. 1. levő s a szláv variánso­kat illetőleg becses jegyzeteit.) Afanasijew (ford. A. Meyer, 1906): 87—88. П.; и. az (ford. A Meyer, 1910.): 85—94. 11. Zar— Bar; Löwis of Menar: Russische Volksmärchen (a Märchen der Weltlitterat ur^sorozatiban). 31. sz. 176—181. 11. Das Mädchen als Soldat; u. o. 32. sz. 181— 188. 11. Die Entenjungfrau; и.о. 44. sz. 262—264. 11. Die Pantoffel Von Lausleder. Radioff: id. m. IV. r. 385—390. П.. Der Peri. Munkácsi: Vag. népik. gy. IV. köt. 1. !füz. 360—366. IL A sze­gény száműzött öreg meséje. Köhler: Kl. Sehr. 1. к. 62., 109., 161^175., 279—281. 11. Boite— Polivka: Anmerkungen. IL к. 329—330. 11. (az elígért gyermek motívumához adott párhuza­mok), u. o. II. k. 516—527. 11. (a mesekörlhöz tartozó változatok). Mesénk a hattyútündér­típussal kapcsolatban van még : északinémet, fla­mand, dán, franczia, spanyol, olasz, horvát, len­gyel, kisorosz, fehérorosz, nagyorosz, czágány és török mesékben. A .mese több motívuma bele van szőve a Ka­levala-toa is. így: az elígérés, a feladatok és a titkos segítség motívumai a III., VI., VIL, VIII. és XXI. énekben (Vikár B. 1909-iben megjelent fordítása.) A változaitofcnak tőlünk s főként Boltéitól cfel­sorolt száma arra enged következtetni, hogy ez a típus egyike az egész világon legjobban elter­jedt s leginkább kedvelt mesetíhémáknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom