Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)

Néprajz - †Berze Nagy, J.: Arany-tanulmányok

ARANY—TANÚ! 5. Az aranyhajú herczegkisasszony. (83—99. 11-) A gyöngysíró tündér-típusához tartozó vál­tozat, melyhez a szép ember-típus néhány el­mosódott motívuma szolgáltat 'hiányos 'keretet. Aarne típusjegyzékében : 403. A. sz. alatt vette föl. Magyar változatai: Gaal Gy.: Magyar nép­mese gyűjtemény. (Kiadta Toldy F. és Kazinczy G.) II. k. 54. 1. Leányszin Bálint ós Gyöngyszin Ilona; Majláth: Magyar regék, mondák és nép­meséik. Pest. 1864. 318. 1. A rózsát nevető her­czeginő; Erdélyi J.: Népdalok és mondák. 1848. ILI. k. 252. 1. Az özvegyember és árva lány, M. N. Gy. (Horger): X. k. 218^226. 11. 28. sz. A szegény leányiról, áki arany virágot lépik; M. Щ Gy. (Ipolyi): XIII. k. 292-^294. 11. 56. sz. Krisztus urUinlk és a mostoha testvérek; u. o. 294—295. 11.57. sz. Szép Ilonka; u. o. 295—297. Ж. 58. sz. Rózsás Panni; Kálmány: Hagyomá­nyok. II. k. 10. sz. Az orrfü'liről; u. o. 15. sz. Erzsébet asszony és a 2 lánya. Idegen változatok: Bunker: id. m. 64. sz. Ta' Waasl'n; u. o. 65. sz. Ta'va'wuntschani Primz'nspraut; Haltrich: id. m. 40. sz. 168—170. II. Die Geschenke der Schönem; Schullerus: id. m. 36. sz. 83—85. 11. Die Tochter und der Sohn des Königs (eninek bevezető indítékai hasonlí­tanak Arany L. meséjéniák indítékaihoz). Wlislocki: Merehen und Sagen de r Buk. und Sieb. Armenier. XV. sz. 34—40. 11. Die Tochter der Blumenköniigin; u. o. XXVII. sz. 72—76.11. Die gekränkte Glückslfoiau. Wlislocki: Volksd. der sieb, und südung. Zigeuner. 313—316. 11. Der falsche Bruder. Kmwss: Sagen und Mär­chen der Südisu. I. k. 73. sz. 301—305. IL Die Sonnemmutiter; Preindlsberger —Mrazovic: Bos­nische Mädchen. 55—67. 11. Die Stieftochter. Vuk. St. Karadzic: Volksmärchen der Serben. 205—212. 11. 35. sz. Die Stiefkinder; S:vbgk id. m. 719—720. 11. Vaca niégra: Leskien: Mär­chen aus dem Bálkan. 55. sz. 255—258. IL Neid zwischen zwei Schwestern; Hahn: id. m. I. k. 26. sz. 193—201. 11. u. o. IL 64. mese IL es III. variánsa; Wenzig: id. m. 45—58. 11. Das gol­dene Spinnrad; Grimm: 135. sz. Der weisse und die schwarze Biraut; u. o. 179. sz. Die Gämisehiitrtin aim Brunnen; Wisser: Plattdeutsche Voüksmärcihen. (Märchen der Weltlitteratur. . 1914.) 72—73. 11. De lutt Eint. Kunos: id. m. 28—37. 11. Die Rosen-^Schöne. Basile: Penita­merone, (tord. Licbrecht F.): IL k. 4. nap, 7. mese, 84—>95 . 11. Die beiden Kuchen; Gonzen­bach: id. m. I. k. 32. sz. 211—220. 11. Vom Giovanniime und Gaterina s ennek jegyzete; и.о. I. fe. 33. sz. 220—227. IL Von der Schwester des Muintilfiuii (1. a jegyzetet); и. о. I. к. 34. sz. 227—236. П. Von Quaddaruni und seiner Schwester (1. a jegyzetet); и. о. П. к. 80. sz. 124—133. 11, Diie Geschichte vom Gaedaifurino (1. a jegyzetet); Afanassjew (ford. A. Meyer, JVIÁNYOK 137 1906.): 110—116. 11. 24. sz. Die Katuimannstoch­teir und ihre Dienerin. Radioff: id. m. VI. r. 114.—1/31. 11. Kahler: Kl. Sehr. I. k. 6*2., 125-128, 347., 405., 463. IL; Bolte—Polivka: Anmerkun­gen. IL köt. 277—285. 11. A változatok az egész világ mesekinesébol az utóbbi helyen bőséges száimmal vannak felsorolva. 6. Az őzike. 100—110. 11. Az őzíestuér-típus­nak anyagában is gyönyörűen fennmaradt vál­tozata. Aarne típusjegyzékében: 450. sz. alatt. Magyar változatai: Lázár István: Alsó-Fehér vármegye monographiája. I. köt. 2. rész. 597— 600. 11. I. sz.; u. o. 616—618. 11. "VIII. sz.; M.N. Gy. (Berze Nagy): IX. k. 44. és 45. sz. mesék s az ezek jegyzeteiben felsorolt páirhuzaimok ; M. N. Gy. (Horger): X. k. 14. tsz. 112—116. 11. A két aranyhajú gyermek; M. N. Gy. (Ipolyi): XIII. k. 61. sz. 306—307. 11. Józsika és Mariska; и. o. 62. sz. 307—312. 11. Az aranyhajú; Kál­mány: Hagyományok. I. k. 15. sz. őzike. Idegen változatok: Bunker: id. m. 64. sz. Przibilla: id. m. 77—76. 11. Die Wöchnerin; Krauss: Sag. u. M. der Südsl. 1883. I. k. 69. sz. 269—292. 1)1. Der Jäger; Sainénu: id. m. 743— 748. és 758—759. IL; Hahn: id. m. I. k. 1. sz. Vom Asterinoos und Pul ja; Leskien: Märchen aus dem Balkan. 17. sz. 70—73. 11. Drei Schwes­tern, die jüngste wird Zorin (bolgár mese) ; Ku­nos: id. m. 3—10. 11. Brüdeirchen und Schwes­terdhen; Grimm: 11. sz. Brüderchen und Söhwesterdh'en; u. o. 13. sz. Die drei Wald­imäinnlein; u. o. 141. sz. Das Läimmchen und Fisidhchen; Basile: id. m. IL k. 5. nap, 8. mesie, 221—230. 11. Nennilo und Nennella; Gonzen­bach: id. m. I. k. 48. sz. 315—319. 11. Von Sa­ibedda und ihrem Brüderchen; и. o. I. k. 49. sz. 319—327. IL Von Maria und ihrem Brü­derchen i(l. Köhler R.-nak e két utóbbi mesé­hez írt jegyzetét). Afanassjew (foird. A. Meyer, 1906): 17. sz. 53—59. 11. Die braune Kuh; и. az (Neue Folge, 1910.): 108—113. 11. Schwesterchen Afleruuschka und Brüderchen Iwanuschka; и. o. 114—118. 11. Die weisse Ente = Goldschmidt: Russische Volksmärchen. Leipzig. 1683. 85—90. 11. Das weisse Entchen; Löwis of Menar: id. rn. 34. sz. 193—199. 11. Vanjiuschfca und Annuschka; Chalatianz: örmény regék (ford. Gopcsa L. Olcsó Kvt.) 5—12. 11. Az ürütestvér. Köhler: KL Sehr. I. к. 385—386., 438. 11. az idetartozó változatokat legrészletesebben 1. Bblte-Polivka: Anmerkungen. I. к. 79—96. П. 7. A veres tehén. Ill—127. 1. Az üldözött árva fiú (Einiauguéin, Zweiäuglein stb.) + vasfejű fanfcas-tíipuisok kontaminációjából származó Változat. Az utóbbi típus nagyon kivonatosan, csak néhány motívumával szerepel. Az első tí­pus Aarne típusjegyzékének '511. sorszáma alatt van felvéve, a második Aarnenál hiányzik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom