Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1965) (Pécs, 1966)
Művészettörténet - Hárs, Éva: Festőművészek a Zsolnay kerámiagyárban
FESTŐMŰVÉSZEK Д ZSOLNAY-GYÁRBÁN âol nay gyárban, majolika képek formájában készültek, így került közeli kapcsolatba Zsolnay Vilmosra!, akiinek artisztikus vonásait a kerámia lapokon megörökítette. A Pécsi Porcelángyár tulajdonában lévő kép máz alatti, vékonyan íelrakott festékkel készült és a művész kézjegyével is ellátta: Roskovics 1898 máre. 10. A Janius Pannonius Múzeum gyűjteményében őrzött másik portré profilban, orrán cvikkerrel ábrázolja a hosszú szakállú Zsolnay Vilmost. Â Zsolnay keraimiaigyárban vendégként szereplő, kísérletező művésziek néhány kiváló, szép darabbal, valóban mesterművei gazdagították a műtárgyak sorát. A festészeti osztály alkotásaira természetszerűleg mégsem ez a néhány mű a jellemző. A folyamatos dísztárgy-gyártás számos olyan festői alkotást eredményezett, amelyek érdemesek lennének arra, hogy finomságukat, művészi értéküket, alkotójukra jiellemző egyedi sajátosságaikat külön-külön elemezzük. A gyárban alkalmazott festőművészek munkája azonban szorosan kapcsolódotit a termelés folyamatához. A művész — minden önállósága mellett is — egy nagy alkotó kollektívának volt a tagja s amikorra egy-egy dísztárgy elkészült, abban már az alapanyagot előkészítő munkás, a formázó, az égető s a festőműhely együttesének erőfeszítése is öszszegeződötít. A festőművészek terveit gyakran mások, a kivitelező ifestők rajzolták át a tálakra, vázáikra. Mindemellett számos, a művész kézjegyével jelzett, vagy a gyári könyvekből meghatározható, egyetlen példányban készült művészi ábrázolást ismerünk, amelyek azon túl, hogy a kerámiaediényt díszítik, önálló festői értéklet is jelenítenek. Nikelszky Géza a gyár művészetét ismertető könyvében 14 százkilenc olyan dolgozó nevét sorolja fel (festők, iparművészeti tervezők, művezetők, edényfestők stb), akik az 1880—1950-es években a fesitőművószii tevékenységben résztvettek. Külön kötetnyi munkát jelentene mind a művek számbavétele, különösen, ha tekintetbe vesszük a ífestőli és a figurális tervező munkák összekapcsolódását is. így e rövid tanulmány keretében inkább azt kutatjuk, kik azok az alkotók, akik a szabad festőművész pályán szerzett ismereteiket a Zsolnay gyáriban, a kerámia mesterséglben is hasznosították. Közöttük voltak olyanok, akiket inkább siaját érdeklődésük kielégítése, önnön tehetségük erőpróbája fűtött, mások viszont munkájukkal, alkotásaikkal a gyár üzleti, kereskedelmi érdekeoit is szolgálták. A sorban Zsolnay Vilmos unokája, Mattyasovszky Zsolnay László következik. A párizsi 14 Nikelszky Géza: A Zsolnay gyár művészete. 1959. művészet atmoszférájában érett festővé, a francia posztimipressziondzmus hatása érezhető képein. A Zsolnay gyárban néhány esztendőn át 15 a művészeti 'gyártást irányította s eizenközben több kiitűnő porcelántárgyat is alkotott. E művein nem annyira >az önálló képi megfogalmazásra törekedett, .mint inkább a tárgyait díszítő s azzial egységes egésszé váló dekoratív festésre. Nagyméretű vázáit kedves, vidám jelenetekkel, táncoló alakokkal népesítette be, az olajifestósban kiművelt, oldott szíinkezeléssel. E vázák sajátos formált maga tervezte. Emellett nagy kedvvél mintázott állaítalakolkat is. Porceláhfigurái mindig játékosan vidámak, a művész finom humoráról, optimista életszieretetéről tanúskodnak. Abban az idő'ben, amikor a költséges eozintechnikával szemben a porcelán dísztárgyak a gyár számára jól jövedelmező árut, kereskedelmi hasznot jelentetitek, különösen tiszteletreméltó az a művészi igény, ami Mattyasovszky Zsolnay László poireelánfiguráit jellemzi (IViai—fo tábla). A festőművészek és a pécsi gyár kölcsönös vonzása mind a mai napig tart. A képlékeny anyaggal Való munkálkodás, a 'plasztikai ós festői látás egymásrahatása, az anyagszeírűség, a célszerűség és az esztétikai formaadás összefüggése — olyan tényezők, amelyek festő számára izgalmas, új problémákat vetnek fel, s amelyek megoldására a gyár és kollektívája alkalmat tereimt. Valami különös, az olajfestós metódusánál érzékletesebb, .manuálisabb örömöt kell hogy jelentsen a művész számiára a kerámia, vagy porcelán megmunkálása. A tál, a vázaformálás szobrász! feladat: tömegek térelosztása, ugyanakkor festői problémákat felvető, ősi technika. S talán éppen ebben — az agyagformálás, mintázás évezredes kultúrájának mindig élő, s a gyakorlati célt egyformán szolgáló megújításában — rejlik az a vonzalom, ami a festőművészeket e mesterség gyakorlására ösztönzi. Picasso, Chagall, Matisse, Léger, Miro festményeik mellett jelentős kerámiatárgyiakat is lalkottak, éppúgy, mint annakidején nálunk Székely Bertalan, vagy Rippl Római. A mai európai művészi érdeklődés részeseként és a Zsolnay gyár hagyományait követve 1962-4эеп Miartyn Ferenc festőművész kereste fel a Pécsi Porcelángyárat 10 , azzal a kívánsággal, hogy ott megkíséreljen néhány tárgyat készíteni. A gyár fő termelési ága ma a magas15 Mattyasovszky Zsolnay László a pécsd gyárban működött 1926—30 között. 16 1949-től a Zsolnay gyár állami tulajdonban, a Pécsi Porcelángyár elnevezést viseli. Martyn Ferenc a gyár igazgatója: Gaál Tibor és műszaki tisztviselője: Kurucz Kálmán kezdeményezésére és meghívására kereste fel az üzem formázó és festőműhelyét, ahol rendszeres munkával több, mint egy esztendőt töltött.
