Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában

SZABADGONDOLKODÓK A TÖRÖK ALATT 245 nus irányzatát fogadják el, s aztán — mert Erasmus teológiájától egyenes út vezet a szentháromságtagadó unitárizmushoz és a 18. századi felvilágosodáshoz, — unitáriusokká lesznek.

27 Kolozsvár után Pécs lesz a legjelentősebb unitárius központ Magyarországon, s az is marad — ha egyre gyengülő erővel is — a török hódoltság végéig. A pécsi püspökség másfélszáz évig megszűnik tevékenykedni Baranyában. Azok a megállapítások, amelyeket a mind katolikus mind pedig a protestáns részről egyaránt szeretnek történészeink hangoztatni, hogy t. i. a katholikus egyház teljesen kipusztult volna Baranyában, nem felelnek meg a valóságnak. Magában Pécsett is volt a török hódoltság alatt katholikus plébánia s a megyében is néhány helyen. (Kétségtelen adatok szerint még 1581-ben is Pécsett István, Bicsérden Mihály, Berkesden György nevű plébánosok működnek.) A XVII. század elején szerzetesek is feltűnnek a megyében, akiknek működését a török is „hallgatólagosan" tudomásul veszi. Nem teljesen tisztázott kérdés, hogy az unitárizmus mely úton és pontosan mikor hatol be Baranyába és ver gyökeret Pécsett. Mint érdekességet érdemes megemlíteni, hogy a pannóniai arianizmus, amely az i. sz. 30-as évek elején veti meg a lábát Sirmium, Mursa, és Singiduum délpannóniai városokban, s amely minden bizonnyal a közeli Mursa (Eszék) városából jut el Pécsre, az itteni kereszténységet is hatása alá vonja. Az ariánus kereszténység tárgyi bizonyítékai ma is láthatók a pécsi székesegyház alatti sírkápolna szentélyében épségben maradt ariánus szenteket ábrázoló freskókon.

28 Ennek azonban semmi köze sem lehet a XVI. században fellépett unitárius reformációhoz, amely, hogy kik által tör utat Baranyába, ma sem tisztázott kérdés. A magunk részéről hajlandók vagyunk azokkal tartani, akik Sztárai Mihály személyéhez és munkálkodásához kötik e tanok elterjedését.

29 Az új „arianizmus" feltámasztói és hirdetői (Ochinus Bemard, Laelius és Faus27 Gerézdy Rábán: Erasmus és az erdélyi unitáriusok. (Budapest, 1947., 5—

ft p.) — Thienemann Tivadar: Mohács és; Erasmus, Minerva, III. évf., 1—5. ess., 27. p. 28 Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár. 1891-, 20. p. — Nagy Tibor Miklós: Az eusebiánus reakció és a pannóniai arianizmus kezdetei. (Klny. a Regnum Egyháztörténeti Évkönyvből. É. п., 29. p.) 29 J

x (Jankovich Miklós): Magyarországban volt Socinianus Eccllesiákról és Válaszuti György Pécsi Pap jóknak Skaricza Mátéval 1588. esizt. tiart. Disputájáról. (Tudományos Gyűjteményj, 1829 VI. köt. 83. p.) tus Socinus, Stancár, Valentinus Gentilis. Blandrata György, Servet Mihály és mások) a páduai egyetem falai közül kerülvén ki, nem látszanék logikátlannak arra következtetni, hogy az ugyanott tanult magyarok is vonzása alá kerültek e megjelenési formájában reneszánsz jegyeket viselő ideológiának. Példa erre Dudith András későbbi pécsi püspök esete is. Miért lett volna mentes e hatás alól egy olyan harcos intellektus, mint Sztáray Mihály, aki ugyancsak a páduai egyetemen

30 övezte fel magát azokkal a szellemi fegyverekkel, amelyekkel szinte az egész Dunántúlt meghódította az új hit számára. Bizonyos, hogy agitációs munkájának ekevasa nyomán mind a lutheri, mind a kálvini reformáció sikerrel vethette el a maga ideológiájának magvait, így állhatott elő az a helyzet, hogy a reformáció mindkét ága a maga úttörőjének vallotta ' őt, nem véve tekintetbe azt a körülményt, hogy Sztáray ideológiája — legalább is fejlődésének egyik szakaszában — mindkét ágazatnál radikálisabb lehetett s hogy az Erdélyből ideérkező unitárius prédikátorok nem éppen véletlenül, hanem mint egy már létező hagyomány örököseiként jelenhettek itt meg. Nem vettük még kellő alapossággal vizsgálat alá — községről-községre menve —, hogy miféle belső harcok zajlottak le ezen a vidéken, ahol a bogumil—patarén—valdens és huszita örökség a lutheri irányzatnál feltétlenül forradalmibb elvi alapokon álló s erősen létező erőként várta a „legalizálás" korszakának eljövetelét. Nem tudhatjuk, hogy dogmatikájuk miként formálódott a megelőző századok alatt. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy noha a baranyai reformáció úttörőjeként Sztáray t szokás emlegetni, „a baranyai — s általában a hódoltsági — reformáció lutheri formájának egyházilag gyökeresen megerősödnie sohasem sikerült,"

31 Az új eszmék terjesztői — miként már mondottuk — a fejlődésükben gátolt városi elemek, elsősorban a kereskedők és iparosok voltak Pécsett és Baranyában s az országban másutt is

32 E réteg, melyhez Pécsett a szőlőmunkások jelentős tömege is tartozik, „a reformációt úgy tekintette mint a valódi világ forradalmi átalakításának követelését,,"

33 Az akkori társadalomnak e legöntudatosabb elemei a harcot már a bogumil30 Dombi Béla: A drámaírás kísérletei Magyarországon a XVI—

XVII. században. Pécs, 1932., 23. p. • :!l Miklós Ödön: A herczegszőllesi kánonok (1576) eredete. (Klny. a Theoilogiai Szemle 1928. évf.) 32 Horváth Mihály: Az ipar és kereskedelem története Magyarországon, a XVI század elejéig. Buda, 1842., 345. p. — Míhalovics i. m. I., 305. p. 33 M. M. Szmirin: Münzer Tálmás népi reformációja. (Budapest, 1954., 564, 559. p.)