Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában
246 SZABÓ huszita-korszakban, tehát az ellenállás „illegális" évszázadaiban a feudális és hierarchikus egyház ellen folytatták, és mert a reformáció lutheri és kálvini ága a szentháromság tanának érintetlenül hagyásával a római egyházzal azonos dogmatikai állásponton maradt, nyilvánvaló, hogy az itt élő nép nagyobb rokonszenvvel fogadott egy olyan vallási formulát, amelyiket mind a római egyház, mind a reformáció lutheri és kálvini irányzata egyaránt üldözött, A püspöki hatalomtól való teljes és végleges függetlenségnek ebben, a szentháromságtagadó ideológiában, annak elfogadásában látta a legerősebb biztosítékát. E magatartás mellett az unitárizmus „magát az igaz egyháznak tekintette s valóban tudott hellyel-közzel igen viharálló egyházi életet is teremteni és berendezni." 34 Hogy a pécs'ek s általában a baranyaiak mennyire tudatosan és önkéntesen vállalták a reformációnak e legradikálisabb irányzatát, elég utalnunk arra a körülményre, hogy a török hódoltság alatti területeken a vallás változtatásban nem játszott szerepet a cuius regio, eius religio elvének alkalmazása. 35 Miután . . . „az antitrinitárizmus XVI. századi története nincsen még feldolgozva egységesen és kimerítően" 33 nem tudjuk, hogy a pécsi és baranyai unitárizmus megerősödésére volt-e, és mekkora hatással Pécs 39. püspökének, báró Dudith (Dudich) Andrásnak (1563—1567) unitáriussá tétele A pécsi egyházmegye e nagyhírű humanista püspöke pár évre terjedő főpapi tevékenységét már Pécstől távol gyakorolja. (Csupán annyit tudunk, hogy az egyházból való kilépése miatt arcképét Rómában nyilvánosan elégették.) 37 Mikor alakulhattak meg az első un'tárius közösségek Baranyában és Pécsett, nem tudjuk. Az első unitárius prédikátorok nevével — Jászberényi György, Alvinczi György, Siklósi Máté, Tolnai Lukács — az 1570-es évek táján találkozunk. Ekkor már komoly térhódítással dicsekedhettek az unitáriusok, mert az 1576ban, a kálvinisták által összehívott herczegszőllősi zsinat voltaképpen az unitárizmus terjeszkedésének meggátlása végett alkotja meg a már említett herczegszőllősi kánonokat. 34 Révész Imre: Debrecen lelki válsága 1561—1571. (Századok, 1936., 1—3. sz., 40. p.) 35 Pokoly József: A protestantizmus hatása a magyar állami életre. Budapest, 191©., 110. p. 36 Révész, i m. 42. p. 37 Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon (Budapesti Szemléi, 1866., IV., 18—23. p.) — Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összekötetései a római szentszékkel. (Budapest, 1903.) 165. p. — Gerézdy Rábán: i. m. 6—7. p — Haas: Baranya. 287. p. — Jankovich, i. m. 9. p. GYULA Kanyaró Ferenc idézett munkájában az alábbi községekben mutatja ki unitárius gyülekezetek létezését: Arányos, Baranyavár. Csúza, Csapa, Darnóez, Karancs, Kopács, Lasko, Lippó, Herczegszőllős, Mohács, Nagyharsány, Nagykozár, Nagypeterd, Pellérd, Pécs. Siklós, Szigetvár, Szentlászló. Domsics Mátyás pécsi kanonok 1729-ben végzett kanonika vizitáció ja 38 során még a következő községekben mutatja ki az unitáriusok korábbi létezését: Bánfa, Bodony (Babarcszőllős), Kisaszszonyfa, Szentdienes Szentkirály, Téseny. A szomszédos Tolna megyében Tolnán, Somogy megyében pedig Göllén mutat ki unitárius egyházközséget, utóbbi helyen jóhírű iskolát is Kanyaró, idézett munkájában. Megfigyelhető, hogy mind Baranyában, mind pedig a szomszédos megyékben kimutatott unitárius egyházközségek a maguk korában jelentősebb kalmárkodó vezető réteggel rendelkező helységekben, mezővárosokban alakultak ki. Már a Hunyadiak korában városok voltak a fentiekben felsorolt helyiségek közül: Baranyavár, Bodony, Danócz, Karancs. Laskó, Lippó, Mohács, Pécs, Siklós és Szigeti vár); mint vár szerepel: Harsány. 39 Elsősorban tehát a mezővárosok lakossága, a későbbi polgárság korabeli megfelelői lesznek az új hit oszlopai s ez a körülmény meghatározza az unitáriusoknak Baranyára gyakorolt hatását s terjedésének korlátait is. * A török a hitetlen keresztényeket kiszoríja a város központjából s csak az ősi Mindenszentek templomát hagyta meg számukra, amit már 1560 körül közösen használtak katholikusok és kálvinisták, majd a katholikusok és az unitáriusok s végül egyedül csak az unitáriusok. Ez a templom levén a XVI. századi magyarországi hitviták között is szellemiségében és színvonalában egyaránt kiemelkedő jelentőségű társadalmi-ideológiai mérkőzés, a pécsi unitáriusok számára teljes győzelemmel végződő disputa színhelye, történetét és építészeti leírását — Szőnyi Ottó tanulmányának figyelembevételével — szükségesnek tartjuk felvázolni. A tettyei fennsíktól délfelé nyúló földnyelv déli, sziklás végén egy fallal bekerített templom ül nagy magányosságban. Egyszerű, falusias külseje alig vonná magára a figyelmet. Magas, uralkodó fekvése, vársze38 Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (canonica visitatiója) Baranyában 1729-ben. (Pécsi, 1939., 14., 70 , 75. b , 76. p. 39 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest, 1894., II. köt.)
