Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában

246 SZABÓ huszita-korszakban, tehát az ellenállás „ille­gális" évszázadaiban a feudális és hierarchi­kus egyház ellen folytatták, és mert a refor­máció lutheri és kálvini ága a szentháromság tanának érintetlenül hagyásával a római egy­házzal azonos dogmatikai állásponton maradt, nyilvánvaló, hogy az itt élő nép nagyobb ro­konszenvvel fogadott egy olyan vallási for­mulát, amelyiket mind a római egyház, mind a reformáció lutheri és kálvini irányzata egyaránt üldözött, A püspöki hatalomtól való teljes és végleges függetlenségnek ebben, a szentháromságtagadó ideológiában, annak el­fogadásában látta a legerősebb biztosítékát. E magatartás mellett az unitárizmus „magát az igaz egyháznak tekintette s valóban tudott hellyel-közzel igen viharálló egyházi életet is teremteni és berendezni." 34 Hogy a pécs'ek s általában a baranyaiak mennyire tudatosan és önkéntesen vállalták a reformációnak e leg­radikálisabb irányzatát, elég utalnunk arra a körülményre, hogy a török hódoltság alatti területeken a vallás változtatásban nem ját­szott szerepet a cuius regio, eius religio elvé­nek alkalmazása. 35 Miután . . . „az antitrini­tárizmus XVI. századi története nincsen még feldolgozva egységesen és kimerítően" 33 nem tudjuk, hogy a pécsi és baranyai unitárizmus megerősödésére volt-e, és mekkora hatással Pécs 39. püspökének, báró Dudith (Dudich) Andrásnak (1563—1567) unitáriussá tétele A pécsi egyházmegye e nagyhírű huma­nista püspöke pár évre terjedő főpapi te­vékenységét már Pécstől távol gyakorolja. (Csupán annyit tudunk, hogy az egyházból való kilépése miatt arcképét Rómában nyil­vánosan elégették.) 37 Mikor alakulhattak meg az első un'tárius közösségek Baranyában és Pécsett, nem tud­juk. Az első unitárius prédikátorok nevével — Jászberényi György, Alvinczi György, Siklósi Máté, Tolnai Lukács — az 1570-es évek táján találkozunk. Ekkor már komoly térhódítással dicsekedhettek az unitáriusok, mert az 1576­ban, a kálvinisták által összehívott herczeg­szőllősi zsinat voltaképpen az unitárizmus ter­jeszkedésének meggátlása végett alkotja meg a már említett herczegszőllősi kánonokat. 34 Révész Imre: Debrecen lelki válsága 1561—1571. (Századok, 1936., 1—3. sz., 40. p.) 35 Pokoly József: A protestantizmus hatása a ma­gyar állami életre. Budapest, 191©., 110. p. 36 Révész, i m. 42. p. 37 Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon (Budapesti Szemléi, 1866., IV., 18—23. p.) — Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összekö­tetései a római szentszékkel. (Budapest, 1903.) 165. p. — Gerézdy Rábán: i. m. 6—7. p — Haas: Baranya. 287. p. — Jankovich, i. m. 9. p. GYULA Kanyaró Ferenc idézett munkájában az alábbi községekben mutatja ki unitárius gyü­lekezetek létezését: Arányos, Baranyavár. Csúza, Csapa, Darnóez, Karancs, Kopács, Las­ko, Lippó, Herczegszőllős, Mohács, Nagyhar­sány, Nagykozár, Nagypeterd, Pellérd, Pécs. Siklós, Szigetvár, Szentlászló. Domsics Má­tyás pécsi kanonok 1729-ben végzett kanonika vizitáció ja 38 során még a következő községek­ben mutatja ki az unitáriusok korábbi létezé­sét: Bánfa, Bodony (Babarcszőllős), Kisasz­szonyfa, Szentdienes Szentkirály, Téseny. A szomszédos Tolna megyében Tolnán, So­mogy megyében pedig Göllén mutat ki unitá­rius egyházközséget, utóbbi helyen jóhírű is­kolát is Kanyaró, idézett munkájában. Megfigyelhető, hogy mind Baranyában, mind pedig a szomszédos megyékben kimuta­tott unitárius egyházközségek a maguk korá­ban jelentősebb kalmárkodó vezető réteggel rendelkező helységekben, mezővárosokban alakultak ki. Már a Hunyadiak korában váro­sok voltak a fentiekben felsorolt helyiségek közül: Baranyavár, Bodony, Danócz, Karancs. Laskó, Lippó, Mohács, Pécs, Siklós és Szi­geti vár); mint vár szerepel: Harsány. 39 Első­sorban tehát a mezővárosok lakossága, a ké­sőbbi polgárság korabeli megfelelői lesznek az új hit oszlopai s ez a körülmény meghatá­rozza az unitáriusoknak Baranyára gyakorolt hatását s terjedésének korlátait is. * A török a hitetlen keresztényeket kiszorí­ja a város központjából s csak az ősi Minden­szentek templomát hagyta meg számukra, amit már 1560 körül közösen használtak ka­tholikusok és kálvinisták, majd a katholiku­sok és az unitáriusok s végül egyedül csak az unitáriusok. Ez a templom levén a XVI. szá­zadi magyarországi hitviták között is szelle­miségében és színvonalában egyaránt kiemel­kedő jelentőségű társadalmi-ideológiai mér­kőzés, a pécsi unitáriusok számára teljes győ­zelemmel végződő disputa színhelye, történe­tét és építészeti leírását — Szőnyi Ottó tanul­mányának figyelembevételével — szükséges­nek tartjuk felvázolni. A tettyei fennsíktól délfelé nyúló föld­nyelv déli, sziklás végén egy fallal bekerí­tett templom ül nagy magányosságban. Egy­szerű, falusias külseje alig vonná magára a figyelmet. Magas, uralkodó fekvése, vársze­38 Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátoga­tása (canonica visitatiója) Baranyában 1729-ben. (Pécsi, 1939., 14., 70 , 75. b , 76. p. 39 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest, 1894., II. köt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom