Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Székely, Gy.: Zrínyi Miklós, a költő és államférfi
264 SZÉKELY GYÖRGY keltek a Muraközre betörő oszmán hadakkal, Ez a katonai helyzet magyarázza meg, hogy a Zrínyiek viszonya a vidék népéhez nem pusztán a földesúr és a jobbágy viszonya volt, hanem éppen a terület megvédelmezésében egyaránt létkérdés volt számukra a török elleni küzdelem vállalása. Ami az országnak és főleg Ausztriának békeállapotot jelentett a törökökkel, az a Zrínyi birtokoknak és a földesuraknak is harcot jelenthetett, megtanulták tehát, hogy béke idején sem teszik le a kardot és anyagi áldozatokat vállalnak a küzdelemre. Ez a helyzet volt a fiatal Zrínyi Miklós igazi nevelője, míg az, amit a jezsuiták iskoláiban tanult, hamar átformálódott benne. A fiatal ember mindamellett nem vált egyszerűen katonává és birtokossá, továbbra is könyveket gyűjtött és gondolkodott. 8 A végvári küzdelmek sajátos társadalmában bontakozik ki tehát történelmünk és irodalomtörténetünk egyik legnagyobb alakjává. 17 esztendős korától kezdve Zrínyi állandóan katonáskodik a kanizsai törökökkel szemben, védi birtokait és azokon a magyar és horvát parasztfalvakat. Ezekben a harcokban ismeri meg azokat a magyar, horvát és török vitézeket, akikből majd nagy költeményének típusait megformázza, egy Stipán Golemi, Deli Vid, Radivoj, Juranics, ill. Delimán és Demirhám csaknem emberfelettinek ábrázolt, mégis az emberi érzelmi reakcióktól nem mentes alakját. 9 Bennük a magyar és horvát nép legjobb tulajdonságait eleveníti meg, az idegen hódítókkal vívott évszázados harcokban kialakult szabad katona hősi típusát alkotja meg. Gyűlnek hadi élményei, amelyekből a Szigeti Veszedelem mozgalmas csataképei születnek majd. Pályájára nézve azonban talán a legnagyobb hatóerejű az a tapasztalat, amit közben az udvartól és a hivatalos körök politikájából szerzett. Tapasztalnia kellett, hogy a Habsburg udvar minden katolikus szólama ellenére alábecsüli a török fenyegetést és minden erejét a 30 éves háború dinasztikus érdekű küzdelmeire fordítja, s erre irányítja az országmaradék erőforrásait is. Zrínyi tehát öntevékeny küzdelméért nem jutalmat és dicséretet kap, hanem hivatalos vizsgálatokat és szemrehányásokat. Tapasztalnia kell, hogy az elődeinek életében annyiszor bekövetkezett tisztségváltozás és sérelem mélyebb politikai okokban rejlik. A török harcokban nemzedékek multán ismételten beigazolódott, amit Machiavelli, a 8 Markó A. i. m. 16—17, 28. o. 9 Benczédi L. i. m. 12 o.; T. Kardos: II nesso... 249—251. o.; P(erjés) G(éza): Vitéz Hadnagy (Bevezetés.). (Zrínyi M. hadtudományi munkái) 137—138. o.; Klaniczay T. i. m. 148—150, 171|, 196, 200, 202. o. nagy olasz államelméleti író, Zrínyi egyik legmegbecsültebb szellemi vezetője megállapított: „Németország erejében senki sem kételkedhetik, mivel bővelkedik emberben, gazdagságban, fegyverekben... De olyan, mint amit nem lehet felhasználni", 10 Ilyen hatalomhoz kötötte az ország sorsát a magyar uralkodó osztály tekintélyes része. Egyre többet kellett emlékeznie a fiatal Zrínyinek arra, hogyan hagyták cserben a szigetvári hőst. A császári Németországtól és Ausztriától kielégítő és önzetlen segítség nemzedékeken át nem érkezett. 1579-ben Bornemisza Péter már azt állapíthatta meg, hogy Magyarország „az két tar császár között, török és német között, kopaszon maradt". 11 A Habsburg-hadvezetés tipikus alakja Magyarországon Lazarus von Schwendi császári hadvezér és (a költő Zrínyi által kivonatolt) hadtudományi író, aki 1565—68. években Magyarországon több akció parancsnokaként Szigetvár felmentését elmulasztotta. Ugyanakkor az elégedetlen magyarság háttérbeszorítását, németek telepítését javasolta. 12 Már 1566 januárjában ismert volt, hogy a szultán az évben többek között Szigetvár elfoglalására tör. De időben nem készítették elő a tehermentesítést. 13 Csaknem akkora birodalmi és magyar hadsereg vesztegelt Győr alatt, mint amennyivel Szigetvárnak kellett megküzdenie. Egy török követ szájába adva ezt a költő Zrínyi is felveti a Szigeti Veszedelemben: „Hogy gyűlöli német az magyar katonát, Ha akarod, adok néked ezer példát. De bár az úgy légyen, eljüjjön az német, Rákháton tinéktek hoz ő segítséget." (A rákháton járó német segítség kifejezés még a Török Áfiumban is szerepel.) 14 Az ifjú Zrínyi ilyen emlékekkel és tanulságokkal 10 R. G. D. baj fan: The Empire under Maximilian Г (The Renaissance 1493—1520. Edited by G. R. Potter. (Cambridge, 1957) 194. o. 11 Bornemissza Péter: Válogatott írások 1553— 1584. (Összeállította Nemeskürty István. Bp. 1955) 228. o. 12 Svendi bazár militiáriárúl írt tractatusnak extractussa, minden rendekre nézve (Zrínyi M. hadtudományi munkái) 452. s köv. a.; Hóman Bálint — Szekfű Gyula: Magyar történet. III. k. ( 2 Bp., 1935) 144, 588. o>; Markó Á. i. m. 08. o.; Perjés Géza: A ,,-metodizmus" és a Zrínyi—-Montecuccoli vita (Századok, 1961) 532,. o.; Klaniczay T. i. m. 323. o. 13 Veress Endre: Gyula város oklevéttára (1313— ШЙ). (Bp, 1938) 593. o. 14 Klaniczay T. i. m. 210, 253, 677. o.; Zrínyi Miklós: Török Áfium (Zrínyi M. hadtudományi munkái) m. o.
