Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában

SZABADGONDOLKODÔK A TÖRÖK ALATT 253 tanulásának kedvéért, kik a tudományok elsajátításáért szabadon jöhetnek ide és midőn akarnak, ismét visszatérhetnek övéikhez. Ezek most Szántó városában tanulnak és egy pár év múlva mennek vissza Pécs vidékére." Wittenbergben 1540-1600 között több mint száz, ifjú fordult meg, akik hazajőve papok és tanítók lettek.

62 A török hódítóknak a magyar protestáns iskolaügy iránti toleranciáját megmagyarázza az a megállapítás, mely szerint a „közoktatás fontosságát előbb felismerte a török, mint a keresztény államok és többet költött ezen kulturális célokra, mint nyugati szomszédai."

63 S a magunk részéről hozzátehetjük, hogy a török áldozatkészség nemzeti művelődésünk javára is hasznos gyümölcsöket termett. Az ő, kitűnően szervezett iskoláik nevelték azt a török értelmiséget, mely a magyar tartományi igazgatás élén állva útját állta a magyar kultúrjavak pusztulásának. így ezen iskolák közvetve mégis megtermékenyítették nemzeti kultúránkat. Ezeknek érdeme, hogy anyagi, társadalmi és értelmi művelődésünk a hódoltsági területen sem süllyedt sokkal mélyebbre, mint keresztény kézen maradt országrészeinken.

64 Ezt a megállapítást támasztja alá Salamon Ferenc is, aki szerint „TörökMagyarországon nagyon kifejlett a községi élet, s eme községek kebelében az erkölcsök tisztasága és a vallásosság oly nagy volt, hogy a polgári törvényszék is némileg erkölcsbíróvá s egyházi presbitériummá vált, s a családi élet is megmaradhatott patriarchális egyszerűségében és tisztaságában, de megmaradt nálunk egyéb is: s ez a hazafiság és nemzeti érzelem. A politikai élet, ha bágyadtabban is, folyvást lüktetett a hódoltságokban is. Innen van, hogy míg a török birodalom többi részében csak nyelv és népszokások maradtak meg, nálunk a politikai intézmények sem enyésztek el. A birodalom többi részében egymástól elszigetelt községek, nálunk a magyar állam létezett a török uralom dacára."

65 Noha nagy igazság van Takáts Sándor megállapításában, hogy „amikor a bécsi udvar tagjai a vallási türelmetlenség zászlóvivőinek állottak be, a budai basák majdnem kivétel nélkül a legmesszebbmenő türelmet tanúsítják 62 Földváry i. m. 169—170. p. — Zoványi i. m. 216—217. p. 63 Velics — Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek. (Budapest, 1886., I. köt, 1643—1635., LIII. 1. p.) 64 Császár Mihály: A török közoktatásügy Magyarország hódolt területén 1543—1636. (Magyar Pedagógia. 1917. V. ssz., 261. 62. p. 65 Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. (Budapest, 1864., 333—334. p.) a keresztyén vallásfelekezetek iránt", — ugyanakkor az is igaz, hogy a török által mutatott, igazi értelemben vett türelem helyett mkább csak azt mondhatjuk, hogy a török semleges magatartást tanúsít a keresztényekkel szemben s ez csak addig tartott, ameddig/ az érdeke úgy kívánta.

66 * A szentháromságtagadó (unitárius, vagy ariánus) irányzat igazi megalapítója Servet Mihály, akit hazájában 1553-ban kivégeztek tanaiért. Tanítványainak egy része Lengyelországba menekült, ahol 1546 óta működött hasonló irányzat Krakkóban. Az olasz emigránsok gyülekező helye Svájc mellett Lengyelország; itt működik Fausto Socino,, innen indul Erdélybe Blandrata György, hogy megindítsa támadását a szentháromság tana ellen, Az arianizmus néyen ismert irányzat akkor tört felszínre Lengyelországban, amikor Nyugat-Európában megtörtek az antifeudális szektás mozgalmak. Az arianizmus eleinte a nemesi tábort szolgálta, de a plebejus népi mozgalmak hatására hamarosan radikalizálódott és az antifeudális forradalmi ideológia fegyvere lesz. Tanításukban egyaránt felfedezhető Erasmus és Münzer Tamás eszméinek hatása.

67 Erdély kapcsolata ezzel a radikális irányzattal akkor válik szorossá, amikor a lengyel nemesség és a plebejus elemek harca a nemesség javára dől el, amikor győz a konzervatív irány. Erdély ekkoriban válik a kiűzött ariánusok menhelyévé.

68 Zápolya János lengyel feleségének, Izabellának és fiának, János Zsigmondnak erdélyi uralma volt idő, amikor a lengyel Jagelló- és az erdélyi Zápolya-család szoros együttműködése következtében megnyílik az út az antitrinitárius tanok előtt.

69 Borbély István — Jakab Elekkel és Kanyaró Ferenccel szemben — a Servet hatása alatt álló Stancaro-пак, Petrovics Péter olasz orvosának Erdélybe való jövetelét 1554-re teszi s ettől az időtől számítja az erdélyi unitárizmus kezdetét.

70 A mélyen humanista műveltségű János Zsigmond fejedelem védelmébe veszi az új 66 Földváry i. m. 178. p. — Zoványi i. m. 214. p. — Seprődy János: Vaillásos élet a XVI. és XVII. században. (Protestáns Szemle, 19015;, 216. p.) 07 Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. (Budapest, 1964., 133. p.) 68 U. o., 134. p. 69 U. o, 133. p. 70 Borbély István: Melyik évben kezdődik az unitárizmus Erdélyben? (Erdélyi Múzeum, 1931., 7—9. az., 224—39. p.)