Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában
254 SZABÓ GYULA tant s annak terjesztőit. Udvari orvosának, Blandrata Györgynek a hatására előbb lutheránus, majd kálvinista s végül unitárius lesz. A nagyjelentőségű tordai zsinat (1557), majd az 1564. evi tordai országgyűlés az ő szellemében mondotta ki legelőször a vallásszabadságot. Ez a határozat azonban ugyanakkor, amikor a legteljesebb szabadságot biztosítja a reformáció terjesztőinek, az addigi szabadelvű erdélyi közszellem bizonyos ellenszenvvel viseltetik a katolicizmus iránt. Ebben az is közrejátszott, hogy a Habsburgokkal való szakítást csak a Rómától való teljes elválással tudták elképzelni, vagyis Erdély nemcsak politikailag, hanem egyházilag is független akart lenni. 71 Az unitárius theológia Magyarországon a róm. kath. plébánosból előbb lutheránus, majd kálvinista és legvégül unitárius püspökké lett Dávid Ferenc tanításaiban éri el kiteljesedését. A racionalista gondolkozás azonban, amely a római egyház dogmáit eldobva, Luthert és Kálvint is túlhaladva érkezett el az unitárizmushoz, itt sem hagyta megállni Dávidot, hanem az egész Újtestamentumot megtagadva, az Ószövetségi egyszemélyű istenfogalomnál nyugszik meg, formálisan a zsidó vallásra tér. Korábbi pártfogója, János Zsigmond már halott, az új fejedelem, Báthori Kristóf a keresztény felekezetek nyomására börtönbe veti, s ott is hal meg 1579-ben, 55 éves korában. A „zsidózás" felé hajló Dávidnak leghívebb tanítványai közé tartozott többek között Válaszuti György, a pécsi unitáriusok papja, a pécsi disputa győztese és Bogáti Fazekas Miklós, a neves költő-pap is, aki Pécsett is működött s itt teológiát tanított. Ennek különös jelentőségére még visszatérünk. Rámutattunk már arra, hogy az unitárius mozgalom Baranyában legfőképpen a mezővárosokban eresztett mélyebb gyökereket, tehát a kereskedő-polgárság lesz e tan legfőbb, legerősebb pártfogója. De ez lesz egyben fejlődésének korlátja is. A tények azt mutatják, hogy a falvak paraszti népe inkább vonzódott a kálvinizmushoz s szeretnénk hangsúlyozni, hogy e megállapításunk kizárólag Baranyára és Pécsre vonatkozik. A parasztságnak a kálvinizmushoz, a polgárságnak az unitárizmushoz való, szinte törvényszerűnek látszó vonzódása talán abból ered, hogy abban az időben — és későbben is sokáig —város és vidék. polgárság és parasztság között nem volt szíves a viszony: sok ellentét választotta el a 71 ezentmártoni i. m. Ш1—310. p. —> Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallásig autonómiájának története. (Budapest, 1935, 140—141. p) kettőt egymástól. Szembenállottak egymással, mint vevők és eladók. Az iparos áruit, kínálatát védte és segítette a czéh és a hatóság, a paraszt árait semmiféle szervezet nem védte. A város a vidéki termelésnek főpiaca, a környék termelése alá van rendelve a városnak: az állandó vásárlás a fogyasztók nagyobb tömege mellett magával vonja a termelők függését, a város őrei és kiküldöttei zaklatják a környéket; kölcsönösen egymásra vannak utalva, de a vidék mindig nehézkesebb, tehetetlenebb, szervezetlen és ellenállásra gyenge. 72 Az eddigiekben kívántuk felvázolni a történeti-politikai hátteret az unitárizmus baranyai kibontakozásához — és amint később látni fogjuk — a pécsi disputában megjelenő, sajátos irányzatának vizsgálásához, 2) Bizonyosra vehető, hogy a töröktől és némettől egyformán szenvedő magyarság sok tekintetben közelebb érezte magát az ószövetségi zsidóság szenvedéseihez — ez egyik titka a zsoltárok általános népszerűségének Ma r gyarországon —, s ha a Dávid Ferenc halála után Erdélyből Baranyába és Pécsre érkező unitárius papok az ószövetségi ideológia téziseinek segítségével próbálkoztak hidat verni a kálvinista polgárok és parasztok tömegei felé, az aligha találkozott ellenérzéssel a hallgatóság részéről. Az unitárius prédikátorok itt idegenek és védtelenek voltak személyükben. Csak az általuk ismertetett igazság védelmére bízhatták puszta életüket is. Igazságuk erejébe vetett hitükön kívül azonban feltétlenül bízhattak abban, hogy a baranyaiak szemében aligha lehet közömbös, hogy ők, a bátor prédikátorok (akik közül hamarosan vértanú is kerül majd ki!) az akkori magyar nemzeti függetlenség gondolatát megtestesítő s a Habsburgellenes harcokat vezető Erdély küldöttei. Türelmes és megbocsátásban példamutató emberek voltak ezek a papok. Dávid Ferencről, akit Hegedűs Géza a „türelem apostola" ként aposztrofál (Századok és tanulságok, VII. füz.) jegyezték fel, hogy míg püspöksége alatt. Kolozsvárott, az óvári főiskolában az unitárius hitelvekre tanították a fél Erdély és a Dunántúl ifjúságának egy részét, a szomszédos Domonkos-szerzetesek háborítatlanul lakhattak klastromukban és csöndben végezhették imáikat. 73 A pécsi unitárius papok pedig — mint láttuk a Disputában — békességben éltek Ist72 Czóbel Ernő: Héljtai Gáspár Dialógusa a részegségről és tobzódásiról .(1552). Klny. az Egyet. Phil. Közlöny 1911. éví.-ból. 55. p. 73 Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke, (Budapest, 1879., 215. p.)
