Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok
NÉPVÁNDORLASI SISAKOK 81 A bronz pántsisakok feldolgozásával, közléseivel kapcsolatos bőséges irodalmi anyagban, a homlokpántokat díszítő motívumokból, azok stílusából, sokféle következtetést vontak le, amelyekből a készítés korára bizonyos megállapításokhoz jutottak. Legtöbb esetben természetesen a lelet mellékletek határozták meg a sisak viselésének a korát, A készítés helyének rögzítése azonban meglehetősen nehéz. Már magának a sisaknak az anyaga a réz, illetve a bronz sem mutat egy bizonyos irány felé, mert a réz előfordulás sem korlátozható területileg szűk keretek közé, hogy ebből a készítés helyére következtethetnénk. Viszont a homlok pánt préselt szalag sávjai importként is figyelembe jöhetnek. A homlokpánt nem feltétlenül a sisak-harang készítő műhelyek produktuma. Schubert-Soldern a giulianovai sisakot longobardnak tartja, a műhelyt pedig Itália területére, vagy esetleg egy olyan műhely központra rögzíti, amely közvetlenül a germán Északnak dolgozott. Feltevését arra alapítja, hogy Lombardia és Alemania élénk kereskedelmi kapcsolatban állott egymással. Schubert-Soldern a tiszta barbár motívumok mellett olyanokra is talál, amelyek részben a korai keresztény művészet ábrakörének mintáira, részben antik mintákra vezethetők vissza. A minták a germán törzs légkörében mozognak, amely igazi kulturális jellegét részben megőrizte. A madarak és halak ugyanolyan esetlen módon vannak ábrázolva, mint a gammertingenin. A keresztény szimbolikus ábrázolások, a vadkan vadászat és más állatképek valószínűleg a klasszikus ábrakörből vannak kölcsönözve. Henning a leningrádi sisakpánt oroszlánjain helyesen látja, hogy azokon a római stílustól elütő stílussajátosságok jelentkeznek. Ez azonban nem egyéb, mint az ó-ion stílus továbbvitele. Az oroszlán pár, közötte az emberfej és madár nem mennek vissza római mintaképre. A forrás Keleten keresendő. A motívum az ókori Kelettől származott át a görögökhöz és a rómaiakhoz. A sisak származását Henning nyugateurópainak véli. Schubert-Soldern, a homlokpánt alapján az észak germán kultúrához kapcsolja, Készítésének kora pedig az az idő, amelyben a klasszikus kultúra és a germán jelleg kölcsönösen feloldódtak egymásban. Lenz is az észak germán kultúrához köti a sisakot. List a homlokpántok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szőlőmotívumok a legtisztábban vannak kiképezve a legkorábbi eredetű sisakok homlokpántjain. Amelyeknél pedig ez a motívum korcso(3 J. P. Múzeum 1964. sodik, azok későbbi származásúak. Ez a megfigyelés valóban vonatkozik a gammertingeni sisakra, ahol, amit láttunk is, a szőlőfürt már levéllé korcsosodott. A vidi hatpántos sisak homlokpánt díszítésében Lindenschmidt antik szellemet vél felismerni. Az oroszlánnal harcoló király motívumát az ázsiai művészet ősrégi tulajdonába tartozónak tartja. Schuber-Soldern az óasszír és perzsa művészetig követi visszafelé az oroszlános motívumot, és így a bronz pántsisakok hazáját Keleten véli megtalálni. Keleten viszont a sisak anyaga minden esetben vas, így Schuber-Soldern véleménye nem tarthatja magát. A kúpos sisakforma valóban Keleti eredetre utal, a készítő műhelyek azonban inkább a lelőhelyekhez esnek közelebb. Figyeljük meg a bronzsisakok lelőhelyeit abból a szempontból, hogy Európa melyik részére esik a súlypont. Az 1871. évben talált Vézeroncei sisak lelőhelye Franciaország. Az 1901-ben talált gültlingenié Németország (Württemberg) ugyanazon évben talált első vidi sisaké Dalmácia, az 1902-ben talált gammertingenié Németország (Sigmaringen mellett) ugyanezen évben talált baldenheimié Elszász és a második vidi, Dalmácia, 1903 évben a Chalon sur Saone-i Franciaország az 1908 évben talált trivieresi Belgium. A leningrádi sisak lelőhelye Würzburg. (Bajorország). A planigié és stössenié Németország a vateié Gotland, Svédország. A súlypont Nyugateurópára esik, amiből arra következtethetünk, hogy a műhelyt is valahol itt kell keresnünk. A homlokpántok és a sisakok keletkezése között közvetlen összefüggés azonban nincs. A baldenheimi sisak homlokpántján levő kerek és négyszögletes medaillonok ábráiban Lindenschmidt az antik szellemet véli megtalálni. Henning a mozgalmas vadász jelenetnél az ember és oroszlán harcánál a régi kelet ábrázolásait látja. Schubert-Soldern hasonlóan Keleten sejti a származást és rokoni sorba állítja a leningrádi sisak homlokpántjával. Pontosabb eredményhez jut László Gyula, aki a baldenheimi homloklemez egy részét antiochiai vagy alexandriai műhelyhez kapcsolja. 21 A gammertingeni aleman sisaknak keletkezése (Gröbbels szerint) a primitív, főképpen a geometrikus mezőosztása után ítélve mindinkább a germán Észak felé mutat. Klasszikus formanyelvet ezekben a primitív ábrázolásokban nem lehet felfedezni. A gültlingeni sisak homlokpánt díszítései Lindenschmidtet késő antikra emlékezteti, amennyiben 21 László Gyula: A kúnágotai lelet bizánci aranylemezei. Arch. Ért. 11937. 72. 1.
