Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok

NÉPVÁNDORLASI SISAKOK 81 A bronz pántsisakok feldolgozásával, köz­léseivel kapcsolatos bőséges irodalmi anyag­ban, a homlokpántokat díszítő motívumok­ból, azok stílusából, sokféle következtetést vontak le, amelyekből a készítés korára bizo­nyos megállapításokhoz jutottak. Legtöbb esetben természetesen a lelet mellékletek ha­tározták meg a sisak viselésének a korát, A készítés helyének rögzítése azonban meg­lehetősen nehéz. Már magának a sisaknak az anyaga a réz, illetve a bronz sem mutat egy bizonyos irány felé, mert a réz előfordulás sem korlátozható területileg szűk keretek kö­zé, hogy ebből a készítés helyére következtet­hetnénk. Viszont a homlok pánt préselt sza­lag sávjai importként is figyelembe jöhetnek. A homlokpánt nem feltétlenül a sisak-harang készítő műhelyek produktuma. Schubert-Soldern a giulianovai sisakot lon­gobardnak tartja, a műhelyt pedig Itália terü­letére, vagy esetleg egy olyan műhely köz­pontra rögzíti, amely közvetlenül a germán Északnak dolgozott. Feltevését arra alapítja, hogy Lombardia és Alemania élénk kereskedelmi kapcsolatban állott egymással. Schubert-Soldern a tiszta barbár motívu­mok mellett olyanokra is talál, amelyek rész­ben a korai keresztény művészet ábraköré­nek mintáira, részben antik mintákra vezet­hetők vissza. A minták a germán törzs légkö­rében mozognak, amely igazi kulturális jelle­gét részben megőrizte. A madarak és halak ugyanolyan esetlen módon vannak ábrázolva, mint a gammertingenin. A keresztény szim­bolikus ábrázolások, a vadkan vadászat és más állatképek valószínűleg a klasszikus ábrakör­ből vannak kölcsönözve. Henning a leningrádi sisakpánt oroszlán­jain helyesen látja, hogy azokon a római stí­lustól elütő stílussajátosságok jelentkeznek. Ez azonban nem egyéb, mint az ó-ion stílus továbbvitele. Az oroszlán pár, közötte az em­berfej és madár nem mennek vissza római mintaképre. A forrás Keleten keresendő. A motívum az ókori Kelettől származott át a görögökhöz és a rómaiakhoz. A sisak szárma­zását Henning nyugateurópainak véli. Schu­bert-Soldern, a homlokpánt alapján az észak germán kultúrához kapcsolja, Készítésének kora pedig az az idő, amelyben a klasszikus kultúra és a germán jelleg kölcsönösen felol­dódtak egymásban. Lenz is az észak germán kultúrához köti a sisakot. List a homlokpántok vizsgálata alap­ján arra a következtetésre jutott, hogy a sző­lőmotívumok a legtisztábban vannak kiképez­ve a legkorábbi eredetű sisakok homlokpánt­jain. Amelyeknél pedig ez a motívum korcso­(3 J. P. Múzeum 1964. sodik, azok későbbi származásúak. Ez a meg­figyelés valóban vonatkozik a gammertinge­ni sisakra, ahol, amit láttunk is, a szőlőfürt már levéllé korcsosodott. A vidi hatpántos sisak homlokpánt díszí­tésében Lindenschmidt antik szellemet vél fel­ismerni. Az oroszlánnal harcoló király motí­vumát az ázsiai művészet ősrégi tulajdonába tartozónak tartja. Schuber-Soldern az ó­asszír és perzsa művészetig követi visszafelé az oroszlános motívumot, és így a bronz pánt­sisakok hazáját Keleten véli megtalálni. Keleten viszont a sisak anyaga minden eset­ben vas, így Schuber-Soldern véleménye nem tarthatja magát. A kúpos sisakforma va­lóban Keleti eredetre utal, a készítő műhe­lyek azonban inkább a lelőhelyekhez esnek közelebb. Figyeljük meg a bronzsisakok lelő­helyeit abból a szempontból, hogy Európa melyik részére esik a súlypont. Az 1871. évben talált Vézeroncei sisak lelő­helye Franciaország. Az 1901-ben talált gültlingenié Németor­szág (Württemberg) ugyanazon évben talált első vidi sisaké Dalmácia, az 1902-ben talált gammertingenié Németország (Sigmaringen mellett) ugyanezen évben talált baldenheimié Elszász és a második vidi, Dalmácia, 1903 év­ben a Chalon sur Saone-i Franciaország az 1908 évben talált trivieresi Belgium. A lenin­grádi sisak lelőhelye Würzburg. (Bajorország). A planigié és stössenié Németország a vateié Gotland, Svédország. A súlypont Nyugateurópára esik, amiből ar­ra következtethetünk, hogy a műhelyt is vala­hol itt kell keresnünk. A homlokpántok és a sisakok keletkezése között közvetlen össze­függés azonban nincs. A baldenheimi sisak homlokpántján levő kerek és négyszögletes medaillonok ábráiban Lindenschmidt az an­tik szellemet véli megtalálni. Henning a moz­galmas vadász jelenetnél az ember és oroszlán harcánál a régi kelet ábrázolásait látja. Schu­bert-Soldern hasonlóan Keleten sejti a szár­mazást és rokoni sorba állítja a leningrádi si­sak homlokpántjával. Pontosabb eredmény­hez jut László Gyula, aki a baldenheimi hom­loklemez egy részét antiochiai vagy alexand­riai műhelyhez kapcsolja. 21 A gammertingeni aleman sisaknak keletke­zése (Gröbbels szerint) a primitív, főképpen a geometrikus mezőosztása után ítélve mind­inkább a germán Észak felé mutat. Klasszi­kus formanyelvet ezekben a primitív ábrázo­lásokban nem lehet felfedezni. A gültlinge­ni sisak homlokpánt díszítései Lindenschmid­tet késő antikra emlékezteti, amennyiben 21 László Gyula: A kúnágotai lelet bizánci arany­lemezei. Arch. Ért. 11937. 72. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom