Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok
76 KALMÁR JÁNOS tos sisak példány ez, a pántok alsó talpa ívben szélesedik ki, hasonlóan a londoni példányhoz,, azonban itt már a külső díszítés is megfigyelhető, amennyiben a pántok felületét poncolt alapú négyzetek díszítik. Ez a poncolt geometriai díszítő motívum barbár jellegű. (5. kép.) A homlokpántot trébelt művű szőlőindákkal, azokról lelógó szőlőfürtökkel díszítették. A szőlőfürtöket madarak csipegetik. Poncolt művű pikkelyes díszű az arcvértje is, amely az arcfelöli részen mély ívben kivágott. Érdemes rámutatni arra a körülményre, hogy a magyarországi hunkori emlékanyag főként fegyverzeti tárgyain a pikkelyes díszítőelem alkalmazásával elég gyakran találkozunk. 5 A sisak harang tetején kerek tetőlemez foglal helyet, amelybe alacsony, profilált hengeres tolltartó köpü van beépítve. Kora az i. u. V. század. 6 Csupán az egyik sisakpánt talpának darabja 5. A stössemi sisak. Halíle, Múzeum. 5 Alföldi András: Leletek a hun korszakból. Arch, Hung. IX. 1932. 24—25. 1. 6 P. I. Kessler: Merovingsche Fürstengrab von Planig in Rheinhessen, Mainzer Zeitschrift. 1940. ХХХУ. 10. 1, .került elő Gotlandban, Tuna melletti Vata községnél. Díszítése az előbbi leírttal egyezően poncolt alapból kihagyott négyszögekből áll, Megfigyelhető, hogy a pánt talpának ívelése azonos, az előbb leírt példánynál. Kora az i. u. V. század. 7 A Vézeronce-nál talált hatpántos bronzsisak, sodrony vértezet maradványokkal együtt sírleletként került elő. A Grenoblei Régészeti Múzeum gyűjteménye őrzi. A harang már nem karcsúan kúposodó forma, hanem zömökebb kialakítású. A pántok itt már erőteljesebben domborodók, a talp kiszélesedése azonban még hosszú ívben történik. A közbe zárt mezők széles levélalakúak. A bronzlemezből préselt homlokpánt a szemek felett ívesen kivágott, felülete szőlőindákkal és szőlőfürtöket csipegető madarakkal díszített. Az ábrák között egy-egy kereszt van vésve. Arcvértjének az arc felé eső része ívben mélyen kivágott, A pántokat az előbbiekhez hasonlóan poncolt geometriai díszítés borítja. Kora az i. u. Ví. század eleje. 8 Szinte a műhelyazonosságot véljük felfedezni a Giulianovai sisakon, ha külső kiképzését a stösseni sisakkal egybevetjük. Az aranyozott vörösrézpántok poncolt háromszögei csaknem azonosak a stösseni sisak pántjainak díszítésével. Ugyancsak ívesen szélesednek ki a pántok talpai is. A homlokpánton a szőlőindáról függő fürtöket ez esetben is madarak csipegetik, s a közben elhelyezett pontkörös gyűrűsdíszek itt is ismétlődnek. 9 Schubert-Soldern szerint keresztény nyugati gót, vagy longobárd vezéré lehetett ez a sisakpéldány. Korát az i. u. VI— VII. századra helyezi. Az eddigi példáktól való eltérést ennél a sisaknál a pántok közötti vaslemez betéteken látunk, amennyiben ezek különböző poncolt művű alakokkal vannak díszítve. A lemezeken váltakozva találjuk az északi motívumokat, a halakat, madarakat, különös csillagalakokat, a keresztény szimbolikus ábrákkal, mint pl. vadászjelenetek, állatképek, amelyek nem tartoznak az északi állatkörbe, hanem részben az ókeresztény Olaszországra, részben a keletre utalnak. így pl, egy férfi 7 B. Nermann: Ein Spangenhelm gefunden auf Gotland. Fine'ka Forminnesföreningesí Tidschrift. XL, 1934. 118. 1. 8 E. A, Gessler: Der Kalotten Helm von Chamoson. Waffenkunde XII. 122^23. I. Gröbbels: Die Reichengräberfund von Gaimjmertingen. München, 1905, Tat IV—V. R. Henning: Der 1 Helm von Baldenheim und die verwandten Helme des frühen Mittelalters Strassburg. 1907. 10. 1. F. Schubert-Soldern: Die Frühmittelalterlichen Spangenhelme, Waffenkunde IV. 1906. 205. 1. 9 Schubert—Soldern: i, m. 199. Qj,
