Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Régészet - Kalmár, J.: Népvándorláskori sisakok

NÉPVÁNDORLÁS! SISAKOK 77 dákja, magas süveggel, jobbjában magas amphora, baljában hal és lentebb pedig egy iroszlán alakja áll. A kereszténység győzelnét szimbolizálja ez a motívum a pogányság felett. Dániel az oroszlánbarlangban jelenetnek érzékeltetése ez. Az egyik lemezen keresztet tartó emberalakot is találunk. Ezeken az ábrákon nem találunk klasszikus befolyást, tianem egy barbár népművészetnek a legelemibb fokán álló, legkezdetlegesebb elemeit véljük kiolvasni. A sisakot a berlini Hadszertár őrzi.

10 E pántsisak-családon belül még külön típuscsoportokat határolhatunk körül, figyelembe véve a pántok szabásánál mutatkozó eltéréseket. Az eddig leírottak pántjai alul a talpnál ívben szélesednek ki, az oldalvonalak megtörés nélkül haladnak a csúcstól a talpak végéig. Ez a szabási forma mutatkozik a legkorábbi példányoknál és figyelemmel kísérhetjük a VI— VII. század fordulójára helyezett giulianovai sisakig. Megfigyelhetjük, hogy a későbbi származású sisakpéldányoknál a pántok nem törésnélküli vonalvezetéssel haladnak a talp ívelése felé, hanem az ív kezdeténél kis méretű kiugrással kiszélesednek. A pántoknak ezt a kiszélesedését különösen a VII—

VIII. századból származó példányoknál találjuk meg, tehát mindenesetre fejlődési állomásnak vehetjük, ami a kormegállapításnál is figyelembe vehető. Az ebbe a csoportba sorolható legkorábbi példány a planigi hat pántos sisak. A mainzi múzeum őrzi. A meglehetősen erőteljes aranyozott bronzpántok a már ismert poncolt művű geometriai díszítésüek. A pánt kiszélesedése által nyert nagyobb felületre elől a homlok feletti részen két kereszt, majd pedig a többi pántokra magas lábú, hajóalakú edény, átlós négyzet alakok, repülő pillangó, életfa, stb. vannak poncoló technikával kialakítva. Az aranyozott bronz homlokpánton a már ismert szőlőindákat, szőlőfürtöket csipegető madármotívum található meg.

11 Fülvértjei pikkelyesen poncolt díszítésüek, sekély méretű oldalkivágással, a pántok közötti lemezek ezüstözöttek. A leningrádi Ermitage gyűjteményében őrzött würzburgi lelhelyű bronz hatpántos sisakot Oroszlán Richard-féle sisak néven ismeri a fegyver-régészeti szakirodalom. A pántok poncolt díszítése geometrikus, a sarok kiugrás 10 Schubert—Soldem: i. m. 199. 1. 11 Kessler: i. m. 4—5. 1. mélyen, majdnem a talpnál van kialakítva, még egészen csökevényes kivitelben, A préselt homlokpánton a korábbi példányokról már ismert szőlőfürtöt csipegető madarakat és pontkörös díszítéseket találjuk. A homlokpánt arc feletti részén azonban külön préselt lemezt látunk beiktatva, amelynek alsó szintjén két íves kivágást figyelhetünk meg, a szemeknek megfelelő szélességben és körülfutó nyílásokat a sodronyvért befűzése számára. Ezen a lemezen középen egy férfifejet látunk, amelyet két lépkedő oroszlán vesz közre. A lemez végeket szövést utánzó préselt mustra díszíti. Kora a VI—

VII. századra tehető.

12 A dalmáciai vidi hat pántos és a baldenheimi ugyancsak hat pántos sisakok alacsonyabbak, mint a planigi és leningrádi sisakok és későbbiek is. Koruk a VII—

VIII. századra tehető. A baldenheimi sisak homlokpántjáról már elmarad a szőlőinda, a fürtöt csipegető madarakkal, a pántok azonban változatlanul poncolt geometriai díszítésüek. A homlokpánton kerek és négyszögű mezők váltakoznak. Ezekben a plasztikus keretű mezőkben stilizált szőlőtőke, állatalak, fenyőág, vadász, gepárddal, barbarizált klasszikus növény ornament, stb. szerepelnek. A homlokpánt díszítése már antik szellemről tanúskodik. A pántok kiugrásai a középtájon vannak kialakítva. A strassburgi múzeum őrzi, kora a VII— VIII. század.

13 A vidi hatpántos sisak pántja szintén poncolt geometriai díszű, kiugrása az előbb leírttal azonosan a középtájon kialakított. Homlokpántján a baldenheimiével azonosan négyzetes és kerek mezők váltakoznaak, azokban oroszlánnal harcoló király, bakkecske, fenyőág ismétlődnek. Az oroszlánnal harcoló király alakja az ázsiai művészet ősi tulajdonába tartozó motívum. Kora a VII. század, a bécsi Waffensammlung őrzi.

14 (6. kép.) Látjuk tehát, hogy az ívesen kiszélesedő talpú pántok ennek a sisak fajtának legkorábbi példányain, a szasszanida sisak mintájára készültek, az V—

VI. század folyamán. Homlokpántjukat szőlőinda és madarak sora díszí12 E. Lenz: Mitteilungen aus der renaissance Abteilung der kaiserlichen Eremitage zu St. Petersburg. Waffenkunde II. 1899. 103—HOB. Il 13 M. Ebert: Die frühmittelalterlichen Spangenhellme vom Beldenheimer Tipus, Praeh. Zeitschr. Bd. I. 1909. H. 1. 66—77. 1. Schubert

—Soldern: i. m. 195. 1. 14 Henning: i. m. 12. 1. Schubert

—Soldern: i. m. 167. 1.