Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)
Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában
Engels meghatározása értelmében mint parasztháborút, a polgári forradalom előfutárát kell tekintenünk. A huszita forradalmi mozgalom az emberiség történetében először elégítette ki a szekularizáció követelését, mélyen megrendítette az egyház alapját és így lehetővé tette a későbbi forradalmi mozgalmak sikeres támadását a feudalizmus ellen A huszita forradalmi mozgalom szervezője, vezérlő ereje a polgári ellenzék volt. A polgárság teljesen nyíltan kifejezte követeléseit az addigi társadalmi renddel szemben és követeléseinek teljesítésére igyekezett felhasználni a forradalmi tömegeket. 16 A huszitizmusnak a Dráva-vidékén történt meggyökeresedésére utal a kálmáncsai ref. egyház történetéről írott tanulmányában Csire István, aki szerint Kálmáncsa (régebben: Kálmáncsehi) és a szomszédos Nagy- és Kisdobsza (hajdan Dubca, mely cseh nyelven tölgyest jelent) községek lakosai árpádkori cseh települők voltak és a Zsigmond alatt tömegesen Magyarországra költözött s később Mátyás király által szétszórt husziták közül többen a félreeső, erdős vidéken lakó fajrokonaikhoz menekültek. 17 Egy régi krónika szerint ,,a csehek igen serények voltak hitelveik terjesztésében." A huszitizmusnak a pécsi egyházmegyében és-magában Pécsett történt térhódítása, a városi és falun élő lakosság szemében egyaránt vonzó, feudalizmus-ellenes célkitűzésein kívül abban leli magyarázatát, hogy a husziták kelyhes ágazata igaz katholikusnak tartotta magát. Az egyház dogmáihoz a két szín alatti áldozás kivételével, ragaszkodtak, Az egyház szertartásait, a mise liturgiáját megtartották csak a nemzeti nyelvű éneklést, epistola- és evangélium olvasást vezették be. Húsz Jánost szentként tisztelték, noha nála sokkal mérsékeltebbek voltak. Különösen a pécsi klérusban és polgárok között terjedt a kelyhes vélemény. Henrik püspök nagyon türelmes volt velük szemben, sőt az a gyanú is fölmerült már, hogy rokonszenvezett velük. 18 a refomációtól napjainkig. Pozsony, 1917.,, 10. p. — Karácsonyi János: i. m. 45 — Kardos Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája. 62. p. — A huszita biblia keletkezés©. 154. p. *6 Marx—Engels: Válogatott müvek. Budapest, 1949., II. köt., 6i5. p. —i Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom. (Budapesti, 1954., 163. p.) 17 Csire István: A kálmáncsai ref. egyház története. (Dunántúli Prot. Közlöny, 1886., 36. p) — Szabó Gyula: Kálmáncsa város 400 év előtti főiskolája. (Somogyi Néplapi,! 1959. szept. 16.) 18 Kardos Tibor: A laikus mozgalom bibliája. 62. p. — Balanyi, i. m 418. p. Á TÖRÖK AbATf 243 A huszitizmus Baranya megyei története még teljesen ismeretlen. Zádor község még ma is őriz templomában befalazott huszita emblémát. 19 Mily mélyre hatolt az itt élő népek tudatában a huszita idők emléke, bizonyítja az is, hogy pl. Nagyharsány községben -ma is élnek olyan családok, akiket Huszita-előnévvel ismernek, tartanak számon az emberek. (Huszita Illés-család, Huszita Herendi-család.) 20 Űgy véljük, hogy alapos családnév-kutatások, egyházközségi- és kanonika-vizi.tációs jegyzőkönyvek még számos, értékes adattal segíthetnék e kor történetének lehető teljes feltárását és tisztázását. A különféle eretnek-mozgalmak zászlaja alatt két irányú harc folyik itt e mozgalmas századokban: a polgárság és parasztság harca a püspökökkel szemben, és a papság harca — néha a püspökkel együtt — a pápa ellen. Utóbbinak az a magyarázata, hogy a pápai adóztatás rendkívül súlyos terhet ró az egész papságra. A XIV. század elején a pécsi püspök egy évi pápai adója: 680 forint. Mekkora értéket jelentett ez az összeg, néhány adattal érzékeltetjük. Egy márkáért, ami egyenlő volt 4 forinttal, egy jobbágytelket lehetett vásárolni jobbágyőstől; két márkáért nemesi kúriát; 100 márkáért egy egész várat. A püspök és káptalan tehát várak és uradalmak árával s a falusi plébános is legalább egy tehén árával adózott a pápának évenként! 21 Nem csodálható tehát, hogy Simon, a bácsi nagyprépost a papság támogatásától fölbátorodva kiátkozta és elűzte a szerémségi Űjlakról, az ősi eretnek-fészekből az adószedő pápai követet. A pécsi egyházmegye papjai a huszita papok példájára elhagyták a coelibátust, 22 A bogumil (patarén, valdens) mozgalmakkal megerősödött huszitizmus alaposan előkészítette a talajt a mohácsi vész után Magyarországon is jelentkező reformáció magvetésének, amely Pécsett valójában csak a török hó19 Tóth Endre: A belsősomogyi ref. egyházmegye Mária Terézia korában. (Csurgó, 1940., 177. p.) — Zádori ref. egyház jegyzőkönyve. 20 Bordás Sándor nagyharsányi lakos közlése. (Az ő ükanyját Huszita Illés Erzsébetnek hívták.) 21 Czóbel Ernő: Pápai kizsákmányolási a középkori Magyarországon. (Szabadigondolati, 19121, 25. p.)— Barta István: Egyház ós állam viszonya Magyarországon a középkorban. Budapest, 1935., 11—14. p. — Marczáli i. m.: I. köt., 192j,, 205. p. 22 Balanyi i. m. 418—419. p. — Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. (Budapest, 1922., 320. p.) — Kardos Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája. 62. p. — Kovács Endre i. m. 81. p. — Marczáli i. m. I. köt. 282. p. — Molnár Erik: i. m. 295. p.
