Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Helytörténet - Szabó, Gy.: Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a török alatti Pécsett és Baranyában

244 SZABÓ GYULA doltság kezdete után (1543) lép fel szervezett formában s válik a város és a megye életét irányító tényezővé. * Oláh Miklósnak, a későbbi esztergomi érseknek közvetlenül Pécs török kézre kerülése előtt, 1536-ban készült útirajza e mondatából: ,.a hegy északi oldalán levő püspöki kertben eredő forrás 40 malmot hajt", következtetni lehet a város ipari életének fejlettségére.

2

'

0

' Pécs ipari élete a Tettye-patak mentén virágzott. A legkülönbözőbb iparágak honosodtak meg a hajtóerőt adó patak partjain. A Tettye vize bár ingadozó, nagy előnye, hogy az 1500 méteres útján mintegy 110 métert esik s így mindenkor felhasználható volt. A Tettye malmai nem szeszélyes egymásutánban helyezkedtek el egymás alatt, hanem a termelés minősége szerint, E tekintetben a tisztasági sorrend volt az irányadó. így a posztósok kallói kezdték, azt követték a pokrócosok kallói, majd a fehérbőr tímárok (tabakosok) és a vörösbőrkészítő tímárok. Lejjebb volt még a vágóhíd és a serfőző ház. A lisztőrlő malmok ezek között helyezkedtek el, tekintve, hogy a víz tisztasága náluk nem játszott szerepet. A Tettye mentén kialakult iparos—kereskedő városrészben előállított árucikkeket a szorgalmas és ügyes mesterek messze vidékek vásárain értékesítették. Ez a vásározó kereskedelem — a Pécsi Disputa tanúsága szerint — a török hódoltság idején is zavartalanul folyt és fejlődött. Erre abból a feljegyzésből következtethetünk, mely szerint az 1664-iki ostrom idején a várost ostromlók a város nagyságáról, gazdag és szép voltáról csodákat beszélnek. Különösen a város kövezetét, a rómaiakról maradt vízvezetéket s az ólommal és rézzel fedett nagy középületeket bámulták, Kétszerte népesebbnek mondják Pozsonynál, s hogy benne 2000-nél több bolt lett volna. A tettyei vizén hoszú sorban 45 malom zakatolt. A belső várba a jezsuiták állítása szerint mintegy 10,000 ember szorult volna, 4 milliót érő kinccsel.

24 Ha a boltok számát túlzottnak tartjuk s azok nagyobb részét a török kalmárok kezén lévőnek gondoljuk is,, akkor is jelentős kereskedő polgári réteg létezésének valóságával kell számolnunk. A malmok körül élő iparos és kereskedő polgárság társadalmi állására és fejlettségére utaló, fontos következtetéseket vonhatunk le 23 Szamota István: Régi utazók Magyarországon és a Balkán félszigetein 1054—1717. Budapest, 1891. 24 Századok, 1880., 256. p. Szerémi György királyi krónikás pécsi vonatkozású, egykori feljegyzéseiből. Zápolya János és Habsburgi Ferdinánd királyok hatalmi harcáról írván, említést tesz egy pécsi kereskedő-diplomatáról is. Ferdinánd ugyanis bizonyos Botos (Botus?) Márton nevű pécsi kereskedőt bíz meg azzal a diplomáciai feladattal, hogy a Zápolya-párti Cserni Jovánt (a „fekete cár" néven ismert délvidéki felkelő vezért) a maga pártjára hódítsa. Nemcsak hogy pallérozott elméjű és tekintélyes fellépésű ember lehetett a mi pécsi kereskedődiplomatánk, vagyonilag is jól álló valakinek kellett lennie, ha tekintetbe vesszük, hogy Ferdinánd 5,000 aranyat, 500 vég posztót, 10 aranyozott poharat és 5 lovat is küldött vele a fekete cárnak. Ilyen nagy értékeket nem bíztak azokban az időkben holmi szegény ördögökre. (Tárgyunk szempontjából ugyan nem fontos, csupán a történet teljességéért említjük meg, hogy Botos Márton küldetését sikerrel hajtotta végre,)

25 A török hódítás az uralma alá került területeken széttörte a feudális magyar állami, a reformáció gyors előretörése pedig az egyházi szervezet kereteit. A reformáció behatolását hazánkba s így Baranyába is — megelőzte Erasmus filozófiájának sikeres térhódítása. Európa nagy humanistáját is foglalkoztatja a török veszedelem, amit — még Mohács előtt! — szellemi erővel: a pogány törökség megtérítésével gondol megszelídíteni. Királyok, oligarchák és polgárok számára érthetően egyformán tetszetős ez a filozófia. Az egyházi szokásokat, a teológusokat ostorozó, híres művét, „A ballgaság dícséreté-t, Erasmus szabadszájúságának ezt a legmerészebb termékét főpapok is előszeretettel forgatják.

26 S hogy a pécsi polgárságra milyen hatást gyakorolt ez a filozófia, később látni fogjuk. Az új eszmék iránt egyébként is fogékony, világjáró pécsi kereskedőpolgárság korán megismerkedik a reformáció tanaival. Előbb a kálvinizmusnak nálunk is üldözött zwingliá25 Erdélyi László — Szerémi György: A mohácsi VÓSÍZ kora (Szeged, 1941., 120. p.) 26 Csipkay Sándor: A magyar—hoülland irodalmi kapcsolatok kezdetei. (Budapest), 1935., 3. p.) — Ivánka László: Dávid Ferenc arca a szellemitudoniányi lélektan tükrében. Cluj, 1935., 8. p. — Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. (Budapest, 1964., 157. p.) — Payr Sándor: Mária, a humanista királyné. (Klny. a Prot Szemille 105. évf., 11. p.) — Szelenyi i. m. 11. p. — Trencsényi — Waldapfel Imre: Erasmus és magyar barátai. (Budapest, 1941.)