Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn (Mecsek hegység)

FAUNISZTIKAI ÉS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK 23 17. Szőrösszárnyúak (Tegzesek) — Trichoptera Minthogy a tegzesek lárvái vízben, kifejlődött imagói pedig a vízpartokon élnek, következésképpen a rend képviselői a vizsgált terepen nem fordulnak elő. 18. Lepkék — Lepidoptera Lepkészeti szempontból a Mecsek hegység az ország elhanyagoltabb terepei közé tartozik. Viertl Adolf közel 70 évvel ezelőtt huzamosabb időn át gyűjtött ugyan lepkéket a Mecsekben és vizsgálatainak eredményét közölte is (23.), gyűjteménye azonban Ausztriába került s csupán annak fauna jegyzéke maradt az utókorra. Ujabb időben Balogh Imre végez a hegységben és annak környékén rendszeres kutatásokat s gyűjtésének eredménye részben a Pécsi Tanárképző Főiskola, részben az Országos Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményét gyarapítja. A begyűjtött anyag tudományos feldolgozása még folyamatban van. •'• •• 19. Szipókás rovarok — Rhynchota Bár külső alakjuk és szokásaik figyelembevételével több csoportba soroljuk őket, mindazáltal egy tekintetben mind megegyeznek, nevezetesen abban, hogy száj részeik szipókát. vagyis ormányt alkotnak, melynek segítségével rovarvért, illetőleg növényi nedvet szívnak. Hat csoportjuk különböztethető meg: 1. poloskák (Hemiptera), 2. kabócák (Homoptera), 3. levélbolhák (Psyllina), 4. lisztecskék (Aleurodina), 5. levéltetvek (Aphidina), 6. pajzstetvek (Coccina). A poloskák életmódja nagyon eltérő. Nagyobb részük növényi nedvet szív, illetőleg gomba- és algaevők, kisebb részük ragadozó, vagy vérszívó. Túlnyomóan a szárazföldön terjedtek el, ezek számához viszonyítva a vízben, vagy a víz felszínén élők számaránya elenyésző. Coptosoma scutellatum, Legnotus (Gnathoconus) albomarginatus, Ochetostethus nanus, Odontoscelis fuliginosa, O. fuliginosa v. carbonaria, Eurygaster austriaca, E. austriaca v. lineata, E. austriaca v. ochroleuca, E. austriaca, v. ornata, E. testudinaria, E. maura v. umbrosa, Graphosoma italicum, Derula flavoguttata, Sciocoris cursitans, Aelia acuminata, Eysarcoris venustissimus, Staria lunata, Peribalus vernalis, Palomena prasina, Carpocoris fuscispinus, C. pudicus, C. pudicus v. pyrrhosoma, Dolycoris baccarum, Eurydema ornata, E. ornata v. decorata, E. oleraceum, E. oleraceum v. interrupta, E. oleracea v. imperfecta, E. ventrale, Piezodorus lituratus v. alliaceus. Pentatoma rufipes, Acanthosoma haemorrhoidale, Syromastus rhombeus, Mesocerus marginatus, Ceraleptus gracilicornis, Criomeris denticulatus, Dicranocephalus albipes, D. agilis, Coriscus calcaratus, Camptopus lateralis, Rhopalus subrufus, Rh. parumpunctatus, Rh. parumpunctatus v. ruf us, Rh. parumpunctatus v. subspeciosa, Stictopleurus crassicornis. S. abutilon, S. punctatonervosus, Maccevethus lineola, Neides tipularius, Spilostethus saxatilis, S. equestris, Melanocoryphus albomaculatus, Nysius thymi, Cymus melanocephalus, Ischnodemus sabuleti, Rhyparochromus chiragra, Tropistethus holosericeus, Raglius lynceus, R. (Calyptonatus) vulgaris, R. pini, R. alboacuminatus, R. phoeniceus, R. (Beosus) maritimus, Drymus pilicornis, Pyrrhocoris apterus, Dyctionota tricornis, Derephysia foliacea, Tingis (Lasiotropis) reticulata, T. geniculata, Physatocheila dumetorum, Aradus einnamomeus, A. crenatus, A. betulaie, Phymata crassipes, Reduvius iracundus, Nabis myrmecoicles, N. férus, N. rugosus, Anthocoris nemorum, A. amplicollis, Triphleps (Orius) nigra, Adelphocoris lineolatus, Calocoris ochromelas, C. bicloratus, Stenotus binotatus, Lygus pratensis, L. (Orthops) kalmi v. flavovaria, Poeciloscytus unifasciatus, P. cognatus, Liocoris tripustulatus, Camptobrachis lutescens, Deraeocoris rutilus v. fasciata, D. ruber, D. ruber v. danica, Capsodes gothicus, Dionconotus neglectus, Stenodema laevigatum, Globiceps cruciatus, Orthocephalus vittipennis, O. ferrarii, Halticus luteicollis, Harpocera thoracica. Criocoris crassicornis, Plagionothus chrysanthemi, Campylomma verbasci. A kabócák között általában az apróbb formák uralkodnak, de vannak köztük tekintélyes nagyságot elérő, hangadó szervekkel is rendelkező fajok is. Ezek az ún. ,,éneklő kabócák", melyeknek hímjei napfényes időkben szakadatlan ciripelésükkel messziről magukra hívják a figyelmet. Csaknem kivétel nélkül növényi nedvekből élnek, s helyenként a mezőgazdaságban elenyésző kárt is okozhatnak, Mint általában melegkedvelő állatok a Misina-és Tubestető napos rétjein és cserjéin meglehetősen gyakoriak. Oliarus cuspidatus, Fulgora europaea, Mycterodus nasutus, Asiraca clavicornis, Eurysa lineata, Tettigometra obliqua, Cicada orni, Tibi cen haematodes, Cicadetta tibialis, Centrotus cornutus, Gargara genistae, Cercopis sanguinolenta, Lepyronia coleoptrata, Aphrophora alni, Neophilaenus campestris, Philaenus spumarius, Ulopa reticulata, Ledra aurita,