Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn (Mecsek hegység)

22 GEBHARDT ANTAL cumcincta, Osmia cornuta, O. bicolor, O. rufa, O. aurulenta, O. anthrenoides, O. rufohirta. Coelioxys conoidea, С quadridentata. A hangyák (Formicidae) életéről „állami és társadalmi berendezéséről" annyi tudomá­nyos és népszerű tanulmány jelent meg, hogy sajátosságaik valamennyi rovar közül a leg­ismertebbek. Hozzávetőleg 6000 fajukat írták már le, ezekből hazánkban mintegy 80 faj ter­jedt el. A Misina- és Tubestető meleg, karsz­tos déli lejtőin egyedszám tekintetében a ta­lajmenti társulásban uralkodó szerepet tölte­nek be. Myrmica laevinodis, M. ruginodis, M. scab­rinodis, Solenopsis fugax, Myrmecina grami­nicola, Tapinomma erraticum, Liometopum microcephalum, Plagiolepis pygmaea, Cam­ponotus aethiops, С vagus, С. ligniperda, La­sius. niger, L. fuliginosus, Formica gagates, F. fusca, F. rufa. 14. Recésszárnyúak —• Neuroptera A rend képviselőit recésen erezett szár­nyukról nevezték el. Nagy részük ragadozó életmódot folytat s ezért gazdasági szempont­ból inkább hasznosak. Egymástól eltérő alak­jai: a skorpiólegyek (Mecoptera), a nagy szár­ny úak (Megaloptera), a tevenyakúak (Rhap­hidina) és a síkszárnyúak (Planipenna) cso­portjaiba oszthatók. Közülük a nagyszár­nyúak vízparti növényeken élnek, következés­képpen a vizsgált terepen nem fordulnak elő, Panorpa communis, Rhaphidia ophiopsis, Chrysopa perla, Hemerobius species (?). 15. Kétszárnyúak — Diptera Ügy közegészségügyi, mint gazdasági szem­pontból a rovarvilág legkártékonyabb képvi­selői: a malária közvetlen átvivői, a hastífusz, a vérhas, a gyermekparalizis és több más em­berre és állatra egyaránt veszedelmes járvány fő tovahurcolói s ezért életmódjuk és tömeges irtásuk korszerű módszereinek alkalmazása a legmélyrehatóbb tanulmányozást igényel. De jelentős károkat okoznak háziállataink állan­dó zaklatásával és az állati járványok (lépfe­ne, sertésvész stb.) terjesztésével is. A legna­gyobb gazdasági károkat azonban a növé­nyekben élősködő legyek —• elsősorban a kü­lönböző gubacsszúnyogok (Cecidomydae) —, okozzák. Az ember szempontjából csak igen kevés közülük a hasznos. Ilyenek pl. a für­készlegyek, melyek élősködő életmódjukkal számos kártékony lepkefaj túlszaporodását akadályozzák meg. A kétszárnyúak elnevezése arra vezethető vissza, hogy minden más szárnyas rovarrend­del szemben mindössze két hártyás szárnyuk van. Hazánkban és a velünk szomszédos or­szágokban hozzávetőleg 4000 fajuk ismeretes, Három nagy csoportba tartoznak: 1. szunyog­alkatúak (Nematocera), 2. légyalkatúak (Bra­chycera), 3. bábtojólegyek (Pupipara). Az utóbbi csoport tagjai valamennyien paraziták: méhen, madáron, denevéren, lovon, szarvas­marhán, juhon és szarvas-féléken élnek. A Mecsek hegység Diptera-faunáját mint­egy fél évszázaddal ezelőtt, több évtizeden ke­resztül Thalhammer János gimnáziumi tanár tanulmányozta. Halála után értékes gyűjte­ménye — mely csak a Mecsek környékéről 1633 fajt számlált —, a Magyar Nemzeti Mú­zeum Allattárába került, ahol az az 1956. évi októberi események következtében elégett, Thalhammer elhalálozása előtti években gyűj­teményéről részletes katalógust készített s csupán a szerencsés véletlennek tulajdonítha­tó, hogy ez a pótolhatatlan dokumentum a jö­vő számára sértetlen állapotban maradt. Én­nek a kéziratnak adatai alapján „A Mecsek hegység és környékének Diptera-faunája" cí­men az elmúlt években tanulmány készült, mely az 1962, évi múzeumi évkönyvben jelent meg (9.). He gységünk kétszárnyú faunájának rész­letes tanulmányozásával ez idő szerint Wéber Mihály professzor foglalkozik. 16. Bolhák — Aphaniptera Emlősök és madarak vérszívó élősködői, melyek a sarkvidékek kivételével az egész föl­dön elterjedtek. A vízben élő emlősöknek és a futó patásoknak azonban nincsenek bolháik, A madarak közül különösen a cinegék, fecs­kék és a házi baromfiak szenvednek tőlük. Az éhes bolhák még a szőrös hernyókat és a házi legyeket is megtámadják. Mozgékonyságukra vezethető vissza, hogy igen gyakran ^egyik gazdáról a másikra vándorolnak. Az apró rág­csálók bolhái például az; őket zsákmányul ejtő ragadozókra mennek át s ugyanez az eset is­métlődik akkor is, ha fészeképítő mókus, vagy az üregekben élő állatok lakását más fajok foglalják el. Hazánkban mintegy 30 fajuk él. közülük a legnagyobb a fél centiméternél is hosszabb vakondokbolha (Hystrichopsylla talpae). Ctenophthalmus isacanthus (erdei pocok­ról), Ct. dasycnemis (vakondokról), Ct. orien­tális (vakondokról), Ct. assimilis (erdei egér­ről), Ct. canis (rókáról), Pulex irritans (róká­ról).

Next

/
Oldalképek
Tartalom