Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn (Mecsek hegység)

и GEBHARDT ANTAL gásúak. Közülük a százlábúak ragadozók, a többi osztály tagjai növényi korhadékból. gombákból élnek. Legtöbbször földbe ágyazott kövek, kidőlt, revesedő fák és azok laza kérge alatt, felhalmozódott levelek között, erdei avarban, mohapárnákban és fatörmelékben találhatók. A vizsgált terepen a következő fajok terjedtek el: t 1. Ikerszelvényesek: Glomeris hexasticha bavarica, G. hexasticha bavarica v. pannonica, G. hexasticha bavarica v. circofera, Microchordeuma brolemanni gebhardti Loksa. Hazánkra és a tudományra új alfaj. Típus: a Természettudományi Osztály gyűjteményében (17. p. 157.) Heteroporatia bosniense, Gervesia noduligera, Polydesmus coliaris, P. denticulatus, P. complanatus illyricus, Strongylosoma pallipes, Ophioiulus fallax brevispinosus Loksa. Hazánkra és a tudományra új alfaj, (leg. Loksa, 17. p. 162.), Leptophyllum nanum, Oncoiulus foetidus, Chromatoiulus unilineatus, Ch. projectus dioritamus, Ch. transsylvanicus transdanubicus Loksa. Hazánkra és a tudományra új alfaj. (leg. Loksa 17. p, 163.) Schizophyllum sabulosum, Cylindroiulus boleti, С luridus, С horváthi. 2. Szövőcsévések: Scutigerella immaculata. 3. Villáscsápúak: Pauropus huxleyi. 4. Százlábúak: Scutigera coleoptrata. Polybothrus transsylvanicus, Lithobius validus, L. forficatus, L. parietum v. mecsekensis, L. muticus, L. mutabilis, L. pusillus, L. erythrocephalus, Monotarsobius aeruginosus, Cryptops hortensis, C. anomalans, Schendyla nemorensis, Dignathodon microcephalum, ScoHoplanes acuminatus, Henia illyrica, Clinopodes flavidus, Geophilus longicornis. Rovarok — Insecta A természet háztartásában a rovarok szerepe nemcsak azért igen nagy, mert fajokban és példányszámban az állatvilág leggazdagabb osztályát képviselik, hanem azért is, mert egészségügyi, mező- és erdőgazdasági szempontból az embernek mérhetetlen szenvedést és kárt okoznak. Egészségügyi vonatkozásban egy részük — pl. a szúnyogok, a fej- és ruhatetvek — csak kellemetlenséget jelentenek, mások azonban fertőzéseikkel komoly, sőt halálos kimenetelű betegségeket idéznek elő. Gondoljunk csak az emberi történelem pusztító járványaira: a pestisre, a kiütéses tífuszra, a kolerára, vérhasra, hastífuszra, sárgalázra és az évente százezrekre menő, halálos áldozatot is követelő maláriára, melyeket kizárólag, vagy nagyrészt a rovarok terjesztik. Állategészségügyi vonalon számos kórforma előidézésében, vagy terjesztésében ugyancsak jelentékeny szerepe jut a rovaroknak, melyek — közvetve, vagy közvetlenül — háziállatainkat és védett vadjainkat helyenként és időnként ugyancsak megtizedelik. Ilyenek pl. a háziállataink rühességet okozó számos atkafaj, a különféle ragályanyagokat beoltó kullancsok, a lovak gyomrában, a szarvasmarha bőralatti kötőszövetében; a juhok, szarvasok és őzek orrüregeiben megtelepedő s ott mechanikai roncsolást előidéző bagócslárvák stb. A mezőgazdaság terén a rovarok kártevő, néha azonban hasznos szerepe is annyira közismert, hogy annak fontosságára részletesebben felesleges kitérni. A nagyjelentőségű kérdéssel külön tudományág, a növényvédelem foglalkozik, mely szerteágazó és sokoldalú munkával igyekszik a mezőgazdaságban, a gyümölcs- és szőlőtermesztésben egyaránt jelentkező, rovarokozta károsodásokat kiküszöbölni, illetőleg a rovaroknak hasznos — ragadozó, élősködő, virágok beporzását közvetítő — tevékenységét előmozdítani. Az erdőállományt pusztító rovarok száma ugyancsak tekintélyes. Magát a fatörzset az ormányosbogarak és a szúfélék, a gyökérzetet a cserebogár, cincér, szarvasbogár és orrszarvú-bogarak pajorjai csaknem szünet nélkül, de csupán lappangó és nehezen elhárítható kártevéssel rongálják. Helyenként azonban katasztrófaszerűen sújtja az erdőt a rohamos elszaporodásra hajlamos gyapjaspille, apácalepke, cserebogár stb. időszakos fellépése, mely végzetes következményeivel az erdőben rejlő vagyont nemritkán megsemmisítéssel fenyegeti. Az erdőt károsító rovarok elleni küzdelem és a védekezési módszerek kidolgozása az erdővédelem feladata. Ügy táplálkozásbiológiai, mint mikroklimatikus szempontból az állatvilágban a rovaroknak sikerült legjobban a változatos életfeltételekhez alkalmazkodni, s ennek tulajdonítható, hogy mindenütt elterjedtek, ahol élet egyáltalában lehetséges. A vizsgált terepen az alább felsorolt rovarrendek fordulnak elő: 1. Félrovarok — Protura Testük felépítése. valamennyi rovar közül a legkezdetlegesebb. Alaktani szempontból kissé még a százlábúakra emlékeztetnek. Apró, 1 mm-nél ritkán nagyobb, színtelen, vak és szárnyatlan állatok. Kizárólag csak nedves helyeken: földben (legfeljebb 10 cm mélységig), kövek és lombhulladék alatt, mohapárnával