Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)

Természettudomány - Gebhardt, A.: Faunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Misina- és Tubestetőn (Mecsek hegység)

10 GEBHARDT ANTAL sadó moszatok, zöld moszatok, penész- és egyéb gombák, azoknak barna fonalai stb.) között tömérdek egysejtű állat is él. Az erdő talaja helyenként szinte hemzseg tőlük. Részben talaj baktériumokkal és gombafonalakkal táplálkoznak, legnagyobb részük azonban testükbe humuszszemcséket vesz fel, A talaj porhanyósítását a földben élő nagyszámú kerekesférgek (Rotatoria) és különösen a szabadon élő fonálférgek (Nematoda) is elősegítik, melyek néhány medveállatkával (Tardigrada) együtt szintén kiegészítői a talaj mikrofaunájának. Míg az edafon növényei vegyi úton, addig annak állatai mechanikai módon teszik lehetővé a talaj termékenységét. Az egysejtűek, a kerekes- és fonálférgek tekintélyes része humuszból él, azt a legkisebb részecskékre morzsolják fel s ezáltal a talajbaktériumok részére is megfelelő létfeltételeket biztosítanak. Az edafont és a talajbaktériumokat ilymódon nagyon szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz, mert az utóbbiak megélhetése az előbbiektől függ. Egysejtű szervezeteket a hegytetőkön mindenütt találunk, ahol csak nedves terep van. Nincsen olyan kis vízgyülemlés (pl. kerékcsapás, vagy éppen lábnyom), melyben hamarosan egysejtűek ne jelennének meg. Mohapárnákban, zuzmókban, fatörzsek nedves korhadékában és azok üregeiben, tuskók oldalán, erdőtalajban ugyancsak számos fajuk él. A Mecsek hegység mikrofaunáját a Janus Pannonius Múzeum igazgatóságának felkérésére Varga Lajos professzor gyűjtötte be és laboratóriumban tenyésztette tovább. Vizsgálatainak eredményéről, a víz- és talajmintákban előforduló mikrofauna faji összetételéről feljegyzéseket írt, tanulmányának elkészítésében és közzétételében azonban időközben bekövetkezett halála őt megakadályozta. Kutatásait a Misina- és Tubestetőn 1960 november 23-án végezte. Mintáit ia déli fekvésű karsztbokorerdőben mészkövekre települt mohákból (Hypnum incurvatum, Leskea nervosa, Leucodon sciuroides, Madotheca platyphilla, Pterigynandrum filiforme), míg az északi oldal cser-, bükk-, gyertyán- és som-erdőiben azok avartakarójának finom korhadékából, az összefüggő bükkösökben pedig a bükkfák aljáról szedett mohából (Hypnum cupressiforme) vette. Varga Lajos ezen a terepen a következő egysejtű állatokat gyűjtötte:* Ostorosok — Flagellata: Anísonema striatum (T.), A. klebsi (M), A. ocellata (M), Bodo angustus (M), B. edax (M. T.), B. lens (M), В * A fajok neve után zárójelben foglalt rövidítések: M = Misina, T = Tubes. obovatus (M.tT.), B. putrinus (M), B. saltans (M. Т.), В. terrisolus (Т), Cercobodo agilis (M. Т.) С bodo (T), Cercomonas longicauda (M. T.), Chlamydomonas depauperata (M), Distigma protens (M), Entosiphon uvatum (T), Heteronema acus (T), Mastigamoeba limax (T), Mastigela mutabilis (T), Monas arhabdomonas (M. T.), M. socialis (T), M. vivipara (M), M. vulgaris (M. T.), Neegleria gruberi (M), Cicomas mutabilis (T), C. termo (T), Poranema trichophorum (M), Petalomonas mediocanellata (M. T), Phyllomitus undulans (M. T.), Pleuromonas jaculans (M), Polytoma uvella (M. T.), Scytomonas pusilla (M. T.), Tetramitus rostratus (M. T.). Gyökérlabúak — Rhizopoda: a) Csupasz változó állatkák — АтоеЫпа: Amoeba albida (T), A. ambulacralis (M), A. beryllifera (M), A. botryllis (M. T.), A. fluida (M), A. proteus (M. T.), A. rádiósa (M), A. spatula (M. T.), A. spinifera (T), A. terricola (M. T.), A. verrucosa (M. T.), A. vespertilio (M), A. villosa (M), Biomyxa vagans (M), Dactylosphaerium radiosum (M. T.), Vahlkampfia limax (M), V. magna (M. T.), V. tachypodia (M. T.). b) Házas amöbák — Testacea: Amphizonella violacea (M), Arcella arenaria (M), Arcella discoides (M), A. vulgaris (M), Assulina muscorum (M), A. seminulum (M), Centropyxis aerophila (M. T.), C. arcelloides (M), С ecornis (T), С eurystoma (M), laevigata (M), minuta (M. T.), C. platystoma (M. T.), С sylvatica (M. T.), C. sylvatica var. minor (T), Cochlipodium bilimbosum (M), С erinaceum (M. T.), С granulátum (M), С. minutum (M), Corythion dubium (M. T.), C. pulchellum (M. T.), Cyclopyxis arcelloides (M), C. kahli (M), Difflugia bryophila (M), D. globulosa (M). D. globulus (T), D. lucida (M. T.), Euglypha alveolata (M. T.), E. ciliata (M), E. denticulata (M), E. laevis (M. T.), E. rotundata (M), Heleopera petricola (M), H. rosae (M), H. sylvatica (M), Microcoracia flava (M. T.), Quadrurella symmetrica (M), Parmulina obtecta (M), Sexangularia polyedron (M), Tracheleuglypha denata (M), Trinema complanatum (M), T. enchelys (M. T.), T. galeata (M), T. lineare, (M), Wailesella eboracensis (M). Csillósok — Ciliata: Aspidisca costata (M. T.), Blepharisma elongatum (M. T.), B. lateracium (M), Chilodonella cucullulus (M. T.). Colpidium campylum (M. T.), C. colpoda (M. T.), Colpoda cucullus (M. T.), C. fastigata (M. T.), C. inflata (M), C. steini (M), Cyclidium glaucoma (M. T.), Cyrtolophosis elongata