Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata

A MECSEKI BARbANGOK BIOLÓGIÁJA И elég gyakori s túlnyomó esertlben több példány egymásba fonódva található. Szívóférgek — Trematoda Mődlinger Gusztáv megállapítása szerint az AbaligetHbarlamgban a szívóférgeknek négy faja él s valamennyi az ott tanyázó denevérek parazitája. 8. Lecithodendrium aseidia von Bemeden — 9. L. chilostomum Mehlis — Mindkét faj az Abaligeti-barlangban élő nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrum — equinum Schreb.) parazitája (22. p. 180.) 10. L. cordiforme Braun — A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus Schreibersi Natt.) élősködője. Európára új faj, mely eddig csak Brazíliából volt ismeretes (22. p. 184) 11. Prosotocus vespertilionis Mődlinger — Hazánkra és a tudományra új faj, melynek glazdaállata a közönséges denevér (Myotis myotis), ami annál feltűnőbb, mert eddig a Prosotocus-fajok kizárólag kétéltűek és hüllők beléből kerültek elő (22. p. 185). Fonálférgek — Nematoda Az Abaligeti-barlang végén elterülő tavacska iszapjából, nemkülönben a patak fövényéből vett próbákban még néhai ifj. Entz Géza nagyszámú fonálféreg jelenlétét észlelte, melyeknek faji meghatározása azonban nem történt meg. Kerekesférgek — Rotatoria 12. Gallidina parasitica Gigl. — A kerekesférgieknelk ez a faja — mint a közönséges bolharák parazitája —, az Abaligeti-barlang patakjában jelentékeny számiban él. A külszínen túlnyomó esetben nedves helyeken tenyésző és a Jungermanniacea családhoz tartozó májimohokon található. Gyűrűsférgek — Annelida A barlangban élő gyúrűsférgek közé általában olyan fajok tartoznak, melyek a külszínen is előfordulnak. Rajtuk a barlangi életmódnak megfelelő alaktani elváltozásnak nyoima sem észlelhető. A fajok egy része vízben, más része földben (korhadakban) tartózkodik, de vannalk az állattörzsnek olyan tagjai is, melyek amfibikus életmódot folytatnak. A Mecsek barlangjaiban mindhárom csoport képviselve van. Ügy a szárazföldi, mint a víziben élő szervezetek jelentékeny táplálékforrásra találnak a helyenként nagy számban előforduló gyűrűsférgekben, ímelyek ekként a barlangi életközösségben tóplálkozásb&ológiai szempontból rendkívül fontos szerepet töltenek be. 13. Nais pardalis Piguet — Az Abaligetibarlang végső szakaszát jelző „Tó"-ból. A felszíni vizeikben is elterjedt (leg. Parkas Henrik). 14. Pristina bilobata Bretscher — Előfordulása a barlangban az előbbi fajjal egyezik. Hazánk faunájára új (leg. Farkas Henrik). 15. Fridericia bulbosa Rosa — Barlangokban elterjedt szárazföldi faj, található azonban a külszínen is. Az Abaligeti-barlangba nyilván behurcolás útján került s ott erősen korhadó fadaraboknak földdel érintkező részei alól minden időszakiban gyűjthető. 16. Tubifex tubifex Müll. — Édes vizekben az egész földön elterjedt faj, mely az Abaligeti-barlangban különösen a „Flóriánnkút" forrásának kicsiny medencéjében, de heilyenként a barlangi patak lassú folyású részein, kövek alatt és a fövenybe fúródva található. Vízi csapdával különösen jól gyűjthető és sajátságosan összegöngyölödött testtartásáról, élénk piros színéről könnyen felismerhető. A mánfai ,,Kőlyuk"-ban is előfordul. 17. Peloscolex velutinus Grube — A Mecsek barlangjainak állatföldrajzi szempontból legérdekesebb gyűrűsférge. Mindkét barlang leghátsó üregében elterülő tavacskának fövényéből gyűjthető, hová egyes példányait a barlangok hozzáférhetetlen vízhálózatából nyilván az esetenként 'hirtelen fokozódó víznyomás szállítja, A faj egyébként általában az alpesi tavak nagyobb mélységeiből ismeretes. 18. P. ferox Eisen. — Csak a Mánfai barlangban találták, de az előbbi fajnál jelentékenyen ritkább. 19. Phreoryctes gordioides G. L. Hartm. — Mánfai „Kőlyulk". 20. Eisenieula tetraedra Sav. — Szétszórtan mindkét barlangban előfordul és amfibikus életmódot folytat. 21. Bimastus tenuis Eisen. — Az egész földön a külszínen is elterjedt faj, mely a Mecsek barlangjaiban erősen szétkorhadt és földdel vegyülő fatörmeliékben, valamint humuszos agyagban él. Hazánk számos barlangjából ismeretes. 22. Octölasium lacteum örley — Az Abaligeti-barlangban ugyanolyan terepen él, mint az előző faj, de csak szórványosan —, viszont az Aggteleki^barlaingban igen gyako^ ri. A külszínen kétéltű életmódot folytat. 23. Lunlbricus sp. (?) (pullus) — Az Abali-