Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Huszár Lajos: Négy éremlelet Baranya megyéből
168 HUSZÁR LAJOS 4. kép. II. Lajos denára 1526-ból L-N jeggyel melyek Bécsben kés,zült magyar dénárok. 1 Veretesük célja az volt, hogy mintaképül szolgáljanak a magyar denárveréshez és valóban, már külső formára nézve is artisztikusabbak az egykorú magyar dénároknál. II. Szederkény. Lényegesen nagyobb éremanyagot: foglal magába a szederkényi éremlelet (1137 db). A leletet Lóczi László szederkényi iskolaigazgató szolgáltatta be 1960. május 26-án. Az érmek itt is mind madonnas magyar dénárok I. Mátyás— I. Ferdinánd korából és a legfiatalabb veretek köztük I. Fer1 Harsányi Pál: Adatok a CNH. III. kötetéhez. VII. Num. Közi. XV. 1916. 86. 176. sz. dinánd 1542. évi körmöci veretű denárai. Tehát a lelet elrejtési ideje körülbelül erre az időpontra tehető. A lelet az egykorú denárleleteknél megszokott összetételt mutatja, különösebben érdekes vagy ritka példányok nélkül. Jellemző viszont, hogy 6 darab egykorú hamisítvány előfordul benne, míg a tíz évvel korábban elrejtett babarci leletben hamis veretet még nem találtunk. Ez a lelet már cserépedényben, mégpedig valószínűleg cserépkorsóban volt elhelyezve, ami az éremleletek leggyakoribb elrejtési módja szokott lenni. Sajnos, az edényből csak töredékek maradtak fenn, melyekből csupán sejteni lehet az eredeti formát. III. Fazekasboda. Nemcsak mennyiségénél, hanem változatos összetételénél fogva is a legérdekesebb valamennytkozött a fazekasbodai éremlelet. A leleticêt részletben, 1962. június 11-én került elő és mindkét részt Arató Kálmán iskolaigazgató szolgáltatta be. Az első rész cserépköcsögbe (3. ábra) volt elrejtve (mintegy 4500 darab apró ezüstpénz), a köcsög szájjal lefelé volt a földbe fordítva, A köcsög szájnyílásánál, három vászoindarabkába csavarva, került elő 2 aranyforint, 2 garas és 1 nyaklánc. A lelet másik része (mintegy 2100 darab apró ezüstérem) ugyancsak cserépköcsögbe volt helyezve eredetileg, azonban a köcsög a lelet kiemelésénél széttörött és darabjai elkallódtak. A feldolgozás szerint a lelet összesen 6490 darab éremből áll, melyek közül a 2 aranyforintot és 2 garast (I. Ferdinánd K-B 1559 és Johann Wilhelm szász garasa) az említett módon, elkülönítve 1 rejtették el, míg a többi 6486 ezüstérem (XVI. századi garas és dénár) a két köcsögben külön „csomagolás" nélkül foglalt helyet. Az érmek között a legfiatalabb veretek Rudolf 1593. évi körmöci dénárjai és ezek a dénárok az elrejtési időt körülbelül erre az időpontra jelzik. A lelet összetétele az egykorú éremleletek szokásos képét nyújtja. Ebben már a magyar dénárok mellett idegen pénzek is előfordulnak, úgymint lengyel és német garasok. Numizmatikai szempontból a lelet legérdekesebb példánya II. Lajos CNH. II. 306A denára L-N jeggyel 1526-ból (4. kép). Ilyen jegyű veret ugyanis ez ideig nem volt ismeretes. 2 A jegy feloldására nézve nem lehet ezúttal megnyugtató választ adni, de nincs kizárva, hogy ez a jegy esetleg egy 1526-ban működött újabb verde létezésére nyújt lehetőséget. Másik érdekes példány Rudolf jegynélküli 1579. 2 Ilyen jegyű veret sem a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára gyűjteményében nem fordul elő, sem Jeszenszky Géza összeállításában nem szerepel (II. Lajos denárai, Num. Közi. XXVI—XXVII. 1927—28. 138—143.). 3. kép. A fazekasbodai éremleletet rejtő cserépköcsög
