Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Huszár Lajos: Négy éremlelet Baranya megyéből

NÉGY ÉREMLELET BARANYÁBÓL 169 5. kép. Rudolf jegy nélküli dénárja 1579-ből évi veretű körmöci típusú dénárja (5. kép). Ez is új típus, bár létrejötte nem tekinthető másnak, mint a verőtövet készítő vésnök tévedésének. Meglepő a XV. századi Aquileia-i dénár előfordulása is. Ez nyilván a XV. századi madonás dénárokkal együtt foroghatott annak idején és ezekkel sodródhatott a lelet anyagába. Figyelemre méltó a 23 darab egykorú hamis dénár előfordulása is. Természetesein I. Ferdinánd pénzei között található a legtöbb hamis veret. Noha a hamisítványok aránya nem. annyira magas, mint az északmagyarországi leletekben szokott lenni, mégis, még mindig eléggé jelentős és elárulja, hogy az uralkodó székhelyéhez közelebb eső országrészeken sem szüneteit a hamis pénzverés a kettős királyság zavaros korában. Végül említhető az ezüst nyaklánc, mely az egyik vászonburkolaitból került elő. Ez a nyaklánc 16 darab kis szívalakú sima ezüstlapból áll, amelyek egyrészén 3—3 lyukat látunk, Az ezüstlapokat takaró rongydarabkában két ezüstkarika is volt, valamint IV. Béla (1235—1270) CNH. I. 253. sz. dénárja. Nyilvánvaló, hogy ez a régi érem csak mint értéktárgy, vagy dísztárgy került a balkáni jellegű nyakláncra és az egykorú pénzforgalomhoz semmi köze nincs. A nyaklánc összsúlya 9,35 g-ot tesz ki (6. kép). E leleteket együtt nézve azt látjuk, hogy az 1531-ben, 1542-ben és 1593-ban elrejtett három XVI. századi lelet nyilvánvalóan a török előnyomulás, majd hódoltság következtében beállott állandó bizonytalanság közepette került a föld mélyébe. Különösebb események után nem érdemes kutatni az elrejtéssel kapcsolatban, mert ebben a korszakban a viszonyok állandóan alkalmasak voltak a pénz és értéktárgyak elrejtésére. A helytörténeti kutatás számára azonban a leletek még értékes adalékokat nyújthatnák. A leleteik együttes szemlélete alapján még néhány megfigyelést le lehet szögezni. Egyik az, hogy az 1531-ben és 1542-ben elrejtett két leletben idegen pénz még nem fordul elő, míg az 1593-i lelet jórésze már külföldi pénzekből kerül ki. Az idegen — főként lengyel — pénzek beáramlása tudvalevőleg a század 6. kép. Ezüst nyaklánc IV. Béla pénzével