Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Gebhardt Antal: A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata
6 GEBHARDT ANTAL Az Abaligeti-barlang bejárata maz. A bevonatot — éppúgy, mint ahogy az Aggteleki-barlangban is megállapították —, vasbaktériumok hozták létre. A barlangban a boltozat három helyen beomlott s az így keletkezett termekben több méter magas, óriási sziklatömbökből álló törmelékkúp emelkedik. Ott, ahol a víz sodra gyengül, a meder anyaga kavicsos, homokos. A barlang végét jelző mély forrástónak fenékanyaga túlnyomóan agyagos, iszapos, lágy föveny. A talaj hőmérsékletének maximuma 12 C°, minimuma 8 C°, évi középhőmérséklete 10,7 C°. A barlang hőmérsékletének maximuma 13,6 C°, minimuma 10 C°, évi középhőmérséklete 12,6 C°, tehát más barlangokhoz viszonyítva feltűnően magas. Jelentékenyebb hőingadozás csak a bejárathoz közel észlelhető, míg a bejárattól 40—50 m távolságra eső belső üreg hőmérséklete az évszakok változásaitól meglehetősen független, Legmagasabb a hőmérséklet az üreg elérhető legkiemelkedőbb fekvésű pontjain: a mellékágakban és a törmelékkúpok tetején. Így pl. a patak mai szintje felett 8 m magasságban torkolló jobb oldali folyosóban a temperatúra 1—3 fokkal baladja meg a főágban ugyanakkor észlelt hőmérsékletet. A légáramlás — különösen a téli időszakban — gyakran jelentékeny, hatása azonban legfeljebb 40—50 m távolságig ér, míg a belső üregekben a levegő mozdulatlannak tekinthető. A barlangban bár úgy az állóvíz, mint; a folyóvíz (patak és forrás) előfordul, mindazáltal mint hidrológiai tényező túlnyomóan a folyóvíz jön tekintetbe. Az állóvizet általában a csepegő víziből eredő pocsolyák alkotják, melyek nagy számiban találhatók. A folyóvizet elsősorban a barlangfolyosón keresztülfolyó 517 m hosszú patak képviseli, mely nem egyéb, mint a barlang föld alatti szakaszából előtörő patak folytatása. Szélessége 1,5—2 m között váltakozik. Áramlásának sebessége nagyon eltérő s az a meder mindenkori esésétől függ. Hőmérséklete 11,5 C° és 8 C° között ingadozik. Évi középhőmérséklete 10,3 C°. Hidrológiai szempontból rendkívül fontos a barlangi patak vegyelemzése. Az ilyen irányban végzett vizsgálatok eredményei a következők: Szusizpendált anyag 0,003 gr/l összies szilárd maradék 0,283 gr/L íKoviasav Si0 2 0,011 gr/l Vasoxyd és aiuimiiniiiuímoxyd E&A + A1 2 0 3 0,003 ÇT/1 Mész OaO 0,100 gr/1 Maginezia MgO 0,028 gr/l Kénsav SO3 0,025 gr/l Klór Cl 0',002 gr/1 Félig (kötött szénsav C0 2 (hydrocarbcmát) 0,096 gr/l Lúgteság, Wartha-folk 4,36° Az elemzési adatokból látható, hogy az Albaligeti-barlangból szármiazó víz a gyengén lúgos, közepes keménységű meszes vizek közé tartozik, mély igen kevés vasat tartalmaz s vegyi összetétele 1 nagyjában a barlangi patakvizek összetételével egyezik. A cseppkőképződés a barlangi levegő páratartalma és hőmérséklete szoros összefüggésben áll a csepegő vizek mennyiségével. Az ingadozás jelentékeny, mert amíg pl. a „Pisai ferdetorony" j nál, a „Függöny "-nél, a „Kis dóm"-ban nyáron a csepegés teljesen szünetel, addig ugyanazokon a helyeken február-március hónapokban a csepegés napi eredménye 5—8 liter víz. A barlangok életére befolyást gyakorló tényezők közül, mint legfontosabbat a fénynek
