Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)
Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához
A SZIGETVÁRI MŰZEUM TÖRTÉNETE 231 rosháza" emeletének egyik utcai helyiségében helyezték el. A múzeumi anyag számbavétele 1929-ben törtónt meg először, az elemi iskolából való kiköltözködéskor, bár már 1924-ben tárgyaltak róla. 78 Az 1929-es leltár 54 tételt sorol fel. A XVIII. sz.-tól 1929-ig terjedő helytörténeti vonatkozású levéltári anyagban néhány értékes darab is volt. A régészeti, tárgyak felsorolásánál Szigetváron és a környékén talált letetek szerepelnek, ágyúgolyók, vastárgyak, cserépedény töredékeik. A helytörténeti és néprajza gyűjtés eredménye ekkor még csak néhány tárgyat mutatott fel. Több doboz numizmatikai anyagot és néhány hadifelszerelési tárgyat és a vár két rekonstruált modelljét is feltünteti a felsorolás. A múzeum bútorzata is itt szerepel.: 2 asztal a két modell számára, 1 poicosszefcrény és 1 íróasztal. A legszerényebb igényű vidéki múzeumban sem lehetett ilyen felszereléssel elfogadható kiállítást berendezni, csak az ösiz,szegyúlt anyag bezsúfolására szorítkozhattak, Érthető tehát, hogy a város pincébe került gyűjtemény elhelyezésénél a, legfontosabb volt néhány kiállítási bútordarab beszerzése. A gazdasági válság időszakában, a napirenden lévő árverések során a múzeumnak sike^rült — ami a. legfontosabb — olcsó, bár nem éppen tetszetős, de használható bútorra szert tennie. 79 Az Egyesület vezetőségébe tartozó múzeumi felügyelők személye időnként változott. 80 1927-től kezdve 1 a múzeumi munkát 78 Leltár, felvéve 1929. VIII. 17-én a szigetvári „Zrínyi Múzeum" tulajdonát képező — az áll. el. népiskola egyik tantermében elhelyezett tárgyakról. E leltárból megállapíthatjuk, hogy a kis gyűjteményt időközben a polgári fiúiskolából a helyi elemi iskolába vitték. Az iratokból nem derül ki, hogy ez mikor történt. A múzeumot ismerő szigetváriak sein tudtak erre vonatkozóan határozott választ adni. ZMME v. ü. jkve. 1924. IX. 29. — Perezel Győző indítványozza, hogy a múzeum birtokában lévő tárgyakról leltárt készítsenek. Az elnök kijelenti, hogy megfelelő helyiség birtokában a tárgyak leltározva lesznek, ameddig az elhelyezés véglegesen meg nem oldódik, a leltározást nem tartja keresztülvihetőnek. 79 Technolovics volt szigetvári villanyvállalat csődárverésén a titkár vásárolt „egy darab két részből álló üveges szekrényt, 2 darab kisebb, 1 nagyobb polcot, továbbá deszkáikat, A szekrény 2)1 pengő 40i fillér. Rusa Ernő kocsiján elszállítva április 7-én a múzeumba helyretették." 48/1930. IV. 5-i feljegyzésből. 80 A változást még az is növelte, hogy az alapszabályok szerint az egyik múzeumi felügyelő a nagyközség mindenkori főjegyzője. ZMME alapszabályai. 4. — Salamon Béla gyógyszerészt 1927. VIII. 29-én az egyesület v. ü.-én választották meg az egyesület jegyzőjévé, majd 1929. X. 29-től mint titkár műköSalamon Béla szigetvári gyógyszerész végezte 1 , más természetű szervező munkája meLlett, Az ő lelkes, fáradságot, csüggedést nem ismerő munkájának eredményeként növekedett az anyag gyűjteménnyé. Az évek folyamán szakcsoportok alakultak, amely szemenként összekapcsolódva mutatták be a látogatóknak Szigetvár történetét, Salamon Béla a tárgyi anyagra vonatkozó feljegyzéseket készített,, a helyi sajtón keresztül a lakosság széles rétegeinek figyelmét felhívta a múzeumra. Hal Pállal együtt helytörténeti tárgyú cikkeket írtak, melyeket a helyi sajtóban helyeztek el. 81 Salamon Béla tevékenységét a gazdaságilag legnehezebb időben kezdte meg, amikor is a tagok közül sokan éppen nehéz anyagi helyzetükre való hivatkozással, az évi tagdíj fizetés miatt léptek ki. Fokozottan vonatkozik ez a Szigetvár 'környéki paraszti lakosságra, akik ebben az időben váltak meg az Egyesülettől, 82 Ennek ellenére, a gazdasági válság nehéz esztendei alatt, a jó szervező munka következtében a múzeumi gyűjtemény egyre gazdagodott. 1930. decemberétől kezdve 1 rendszeressé vált az a szokás, hogy minden közgyűdött az egyesület megszűnéséig. Emellett a múzeumot is vezette és az államosítás után mint tiszteletdíjas múzeumvezető működött 1951. decemberéig. Pécsre történt főhivatására vonatkozó áthelyezéséig. 81 Hosszabb terjedelmű jelentősebb közleményeik: Hal Pál: Nepomuki Szent János kultusza Szigetváron. Délvidék 1934. IX. 30. — Adalékok a turbéki út melletti lourdesi grotta történetéhez. Délvidék, 1934. XII. 9- — A plébánia templom kurjolafreskóia jubilál. Délvidék, 1938. IX. 4. — A turbéki sesítő Boldogasszony kegyhelye és kegykéoe. Szigetvári Hírlap. 1939. IV. 30. — Szigetvár töröktől való visszafoglalásának története az olasz íróknál. Szigetvári Hírlap 1940L III. 24. — Remeteélet Turbókon. Szigetvári Hírlap 1941. XII. 20. Salamon Béla: Istvánffy Miklós élete és szigetvári kapcsolatai. Délvidék 1936. XII. 24. — 48-as mozgalmak hatása Szigetvárra. Délvidék II. 14, II. 17, II. 21, II. 24. — Szigetvár a török megszállás utolsó évében. Szigetvári Hírlap 1939. IV. 1. — Kik szerezték vissza Szigetvárt a töröktől. Szigetvári Hírlap 1939. IV. 30. — Szigetvár régi postájáról. Szigetvári Hírlap 19139. VIII. 7. — Szigetvár töröktől való visszafoglalásának időpontja. Szigetvári Hírlap 1939. IX. 10. — A szigetvári céhek története. Szigetvári Hírlap 1939. XII. 24. 82 A parasztság: belépésére vonatkozóan egy feljegyzés a ZMME irattárából 1926-ból. — A görössali köriegyzőség Molványhidon felvett jegyzőkönyve 2797/1.—1929. sz. 1929. XII. 21. közli merenyei és tótszentgyörgyi lakosok együttes kérelmét az egyesületből való kilépés iránt. — ZMME é. r. k. jkve. 1927. IX. 7. Rusa Ernő elnök megnyitó beszédéből: „70 fillér az évi tagdíj, s a kis díj miatt is a nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással kilépnek az egysületből,"
