Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához

232 KOVÁTS VALÉRIA lésen felsorolták az elmúlt időszak alatt begyűjtött múzeumi tárgyakat az adományozó nevével együtt és ezt a helyi sajtóban közzétették. A kitartó és rendszeres gyűjtés eredményeként 1931-ben a múzeum gyűjteménye 1087

83 db. 1932^ben 1120 db

84 tárggyal gazdagodott. Ettől fogva a II. világháborúig az évenkénti átlagos gyarapodás 1000 darabra tehető. A várospince szűk helyiségeiben a gyűjtemény egyre jobban zsúfolódott, de még így is szép számmal akadt látogatója. Az 1930. őszétől lefektetett vendégkönyv is erről tanúskodik.

85 Ebben az időben a kiállítás általában zárva volt, de a látogatók érkezésekor a városiháza egyik tisztviselője kalauzolta őket.

86 A múzeum tevékenységének megismerésével a leletbejelentések is megindultak, de a kedvezőtlen anyagi helyzet következtében az Egyesület vezetősége nem is gondolhatott arra, 'hogy bármily csekély költséggel járó leleltmentést is végeztessen. Csak azt tűzrhették ki célul, hogy a földmunkákból előkerülő tárgyakat a múzeum megszerezze.

87 Pedig már általános volt a kívánság, hogy Szigetváron ásatásokat kezdjenek. Ezért a kaposvári múzeumhoz fordultak, ahonnan ígénevtet is kaptak a munka megkezdésére. Később ezt az ígéretet úgy módosítottak, hogy ha a kaposvári vár ásatása befejeződik, akkor sor kerülhet a szigetvárira. De kárpótlásul felajánlották, hogy a kaposvári leletek „másodpéldányait" átadják a szigetvári múzeumnak. Amint várható volt, a középkori várásatásnál leletanyag alig került elő, az ásatási pénz, is elfogyott.

88 8

3 ZMME é. r. k. jkve, 1931. IX. 7. 84 ZMMË é. r. k. jkve. 1932. IX. 7. 85 Az évi látogatók számáról pontos adatokat nem kaphatunk, ugyanis a látogatók nem egymás után, dátum szerint írták be nevüket a vendégkönyvbe, hanem gyakran oda, ahol még volt egy kis hely. ZMME é. r. k. jkve. 1935. IX. 7. 86 ZMME v. ü. jkve. 1932. VIII. 22. 87 A leletbejelentéseknél több esetben miután a múzeum, nem végezhetett ásatást, a leletek nem kerültek a múzeum birtokába. A feljegyzésekből kiderül, hogy több alkalommal — főleg pénzleletek esetében — azt a csendőrség lefoglalta. 88 A Somogymegyei Mlúzeumegyesület átiratai 1930-ban: 102/1930. — 120/1930. 166/1930. — 171/1930: 191/1930. — ZMME é. r. k. jkve. 1930. IX. 7. — A harmincas évek múzeumpolitikájára és a régészetitörténeti kutatásokra jellemző, Gönczi Ferencnek a Kaposvári Múzeum igazgatójának a szigetvári múzeumhoz intézett két leveléből: „... a kaposvári ásatásnál talált s találandó muzeális értékű tárgyak a város tulajdonát képezik, s azok fölött; ez idő szerint a polgármester úr rendelkezik. A vár ásatásának befejezése után a tárgyak valószínűleg mint letétek a múzeumba kerülnek, s amennyiben egyes tárgyakból több példány lesz, egyesületünk készA szigevári) várban és annak közvetlen környékén ásatást még jó anyagi ellátottság esetén sem lehetett volna végezni, legfeljebb a város területén. Ugyanis Andrássy Mihály gróf a húszas évek közepétől megkezdte

1 a vár rendbeihozását, s ez a munka egyre nagyobb méretet öltött. Az első időben a bástyaudvarokba épített istállókat tüntette el, s a földgátakat teraszos kiképzéssel, gyümölcsfákkal telepítette be, a várudvart parkosította. Az egykori dzsámihoz tartozó folyosórészeket az .intézői lakással összekapcsolva, az öreg épületrészeket „kastéllyá" alakíttatta. A harmincas évek elején, helyreállítás címén, az északnyugati bástyaudvarba strandmedencét építtetett, s ezzel — amint az utóbbi időkben ott folytatott ásatások során kiderült — jórészbem megsemmisítette a belső vár Zrínyi kori épületmaradványait.

89 Dilettáns elképzelései alapján a magtárként használt dzsámit szalonná (lovagteremmé) alakíttatta. A bontást, átalakítást tovább folytatván, a földszintes kastélyt emeletessé, s a dzsámival egybeépíttette. A XVIII. sz.-ban létesített északi kazamatasorból a cselédlakásokat és gazdasági műhelyeket kitelepítette és a helyiségekben vendégszobáikat, raktárakat, kápolnát rendezett be.

90 seggel közbenjár, hogy azokból a szigetvári múzeumba is kerüljön" — írja Gönczi Ferenc 120/1930. sz. levelében. — „A kaposvári várban talált régiségek közül nehezebb tárgyak az ágyúgolyók, amelyek 4-féle nagyságban vannak. A többi tárgyakból alig lesz található kettős példány, s egyébként is muzeális szempontból kevés értékük van, amiről a szigetvári Múzeum Egyesület kiküldöttje személyesen is győződjék meg. A leletek nincsenek rendezve, mert vártuk a további kiásást, ami azonban egyelőre elmaradt." — írta Gönczi az utolsó levelében. 191/1930. sz. 89 Janus Pannonius Múzeum ásatása 1962-ben. 90 Az átalakítási munkálatok menetelére Salamon Béla gyógyszerész és Felcser János volt uradalmi intéző szóbeli közlését használtam fel. Szíves felvilágosításukért ezúttal is köszönetet mondok. — Üj Délsomogy 1932. I. 24-i sz.-ban részletesen ismerteti a vári építkezéseket, valamint az ekkor folyó dzsámi átalakítási munkálatokat. — Délvidék 1932. VII. 17-i száma kiemeli, hogy Andrássy már ebben az évben is 4000> pengőt meghaladó öszszeget biztosított a vár „restaurálására". — Délvidék 1934. XII. 6-i száma tudósítást ad az egyik kazamatahelyiségből átalakított kápolna szenteléséről. — 1936. V. 21-én a strandmedence földjének ásatásánál talált leleteket az uradalmi intéző átadta a múzeumnak. A leletek között különböző cserepeket, valamint fémtárgyak maradványait találjuk, továbbá téglákat, melyeket a szétvert középkori falmaradványokból emeltek ki. — A vár teljes rendbehozatalára vonatkozólag pontos képet kapunk az 1939-es felmérés adataiból: A szigetvári gróf^Andrássy féle hitbizomány leltára 1939. (kézirat.)