Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1963) (Pécs, 1964)

Papp László: A nagyharsányi avarkori temető. I.

A NAGYHARSÁNYI AVARKORI TEMETŐ PAPP LÁSZLÓ Nagyiharsány község Baranya megye déli szélén, a siklós—villányi hegyvonulat nyugati szakaszán emelkedő, 442 m magas, megtévesztőén vulkanikus alakulatnak tűnő, déli oldalán karsztos Szársomlyó hegy déli tövében fekszik. Egyike azon csekélyszámú baranyai községeknek, amelyek létét, lakosságának életét az Árpád-kortól folyamatosan nyomon követhetjük. Neve ismeretes a magyar történelem több eseményéből is. A község hosszan nyúlik el a siklós—villányi országút mentén. Közepe táján felismerhető középkori településéneik magva is. A falu keleti szélén túl, néhány száz méternyire, éppen az alább leírt ásatás egyik mozzanataként, egy nagy kiterjedésű, ismeretlen római község épületmaradványai kerültek napvilágra. A környéken számos Árpád-, illetve középkori falu (Szántó, Lapáncsa stb.) település-nyomai látszanak és mutathatók ki, okleveles adatok alapján. 1957. évben a falu keleti végén sorakozó telkek egyikén, a Kossuth Lajos utca 273. sz. (11. hrsz.) házhoz tartozó kert földjének szőlő alá forgatása közben, az akkori tulajdonos, Kovács Ferenc — későbbi előadása szerint 1. kép g J. P. Múzeum