Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Reuter Camillo: Újabb adatok Pécs város középkori latin nevéhez

19*8 REUTER CAMILLO IRODALOM Gombos, Albinus Francisais, Catalogus fontium históriáé Hungaricae. III. k. Bp., 1938. Gosztonyi Gyula, A pécsi keresztény temető. Pécs, é. n. Gosztonyi Gyula, A pécsi szent Péter székesegyház eredete. Pécs, 1939. Győrffy György, A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp., 1958. Klemm Antal, Pécs és a Mecsek neve. Pécs, 1935. Kniezsa István, A párhuzamos helynévadás. Bp., 1944. Pécs város neve. Magyar Nyelvőr 1962. 326— 329. Koller, Josephus, História episcopatus Quinqueecclesiensis, Tomi I—

VII. Posonii, 1782—1812. Migne, Jacques Paul, Lexicon manuale ad scriptores mediae et infimae latinitatis. Paris, 1958. Nagy Tibor, A pannóniai ókeresztény egyházközségi bazilikák. Szépművészet, 1941. Der Deutung des mittelalterlich-lateinischen Namens „Quinque Basilicae" der Stadt Pécs fügt Verfasser an Hand des Wörterbuches von Jacques Paul Migne neuere Angaben hinzu und datiert die Namengebung der Stadt auf die Zeit der Frankeinherrschaft. Im Zusammenhang mit der Urkunde des Jahres 1009, in der das Bistum Pécs „Quinqueecclesie" genannt wird, wirft er die Frage auf, ob diese Bezeichnung nicht von Heribert C, dem Verfasser der Urkunde stammt, der Ortvay Tivadar, A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Bp., 1890. Reuter Camillo, Pécs város neve. Kny. a Janus Pannonius Múzeum 1960. évi évk.-ből. Pécs, 1962. Rupp Jakab, Magyarország helyrajzi története stb. I—III. k. Pest, 1870--1876. Simonyi Dezső, Pécs „Quinque Ecclesiae" nevének eredetéről. Antik Tanulmányok VI. (1959) évf. 87—193. Szabó Pál Zoltán, A kétezeréves Pécs. Kny. a „Sorsunk" 1941. évi 4. sz.-ból (A Janus Pannonius Társaság könyvtára 18. gz.). Szabó, Paul Zoltán, Die schicksalsreiche Stadt Pannoniens. Sabd. „Ungarn" 1942. évf. március hó. Szentpétery Imre, Magyar oklevéltan. Bp., 1930. Fülep Ferenc, Ujabb ásatások a pécsi cella trichorában. A Janus Panonnius Múzeum évkönyve 1959. Pécs, 1960. 75—89. lap. Annuario- Pointifició 1954. Oitta del Vaticano. seit 1002 im Dienste des Ungarnkönigs Stephans I. stand. Neu ist der Forschung die bis jetzt unbekannte Angabe aus der ,,História Salonitanorum" des Archidiaconus Thomas Spalatensis, in der auf dem Gebiet des heutigen Koszovó eine Ortschaft namens Quinque Ecclesie erwähnt wird. Damit scheint die Auffassung widerlegt, dass der mittelalterliche lateinische Namen der Stadt Pécs einmalig ist, und das diese geographische Bezeichnung anderswo nicht gebräuchlich war. NEUERE ANGABE ZU DEM MITTELALTERLICHEN LATIENISCHEN NAMEN DER STADT PÉCS С. REUTER