Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 265 A török Szigetvár. Ismeretlen francia mester rézkarca a XVII. sz.-ból. Tört. Képcsarnok. tapasztalták, és látták. A szerzés indokát, céliát csalk később, a török uralom esztendei alatt érthették meg, amikor, főleg a török uralom korai szakaszában, s leginkább a határterületeken, a kizsákmányolás legkülönbözőbb formái éltek, és a parasztság anyagi javait, sok esetben még életét sem tudta (megtartani.

12 Nem takinthejük véletlennek, hogy Baranya megye falvainak száma a török uralom alatt kétharmadával csökkent.

13 Ha figyelembe vesszük eibben az időben szükségszerűen végbement összeköltözéseket, amely növelte az egyes biztonságosabb, nagyobb helységek lakosságának lélekszámát, mindenképpen nagymérvű csökkenéssel állunk szemben. Elég ehhez a visszafoglalás utáni összeírások 12 A török hódoltság alatt a magyar lakosságnak főként a legszegényebbje, a parasztság esett áldozatul. Ezt világosan tárja elénk a korabeli írásos anyag, s az ásatások során felszínre került, a földdel egyeinlővé tett falvak sorsa. Ezt a képet igyekezete ellenére sem tudta megszépíteni a hódoltság korát kitűnően ismerő Takáts Sándor, aki Habsburgellenes álláspontja miatt inkább a török felé hajlott. 13 Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helyiségei. Pécs 1942. számadatait áttekinteni.

14 Egymagában ez a tény is bizonyítja, hogy a török alatt a parasztság élete valóban elviselhetetlen volt, szemben a magyar időszak viszonylagosan „elviselhetőbb" feltételeivel. Ha tehát Zrínyi népszerűtlenségében keressük a személyével összefüggő színes néphagyomány hiányát, akkor feltételezzük az ostrom előtti időszakban kialakult paraszti tudatformának a későbbi időkben változatlanul, hatásoktól mentesen történt továbbélését. A néphagyomány egyik lényeges sajátosságát, folyton alakuló, szüntelenül hatásoknak kitett voltát tagadnánk meg, ha megelégednénk a fenti válasszal, amely első tekintetre valóban igaznak tűnik. Hasonló jelenségként utalunk arra, hogy Szigetvár és közvetlen környékén pl. Mátyás királlyal, vagy Kossuth Lajossal kapcsolatban sem találunk színes hagyományanyagot. Róluk is csak igen gyér, s a Zrínyivel kapcsolatos hagyományanyagihoz hasonló elszíntelenedett népi elképzelések különféle típusait találjuk meg, araiak ellenére, hogy Kossuth 14 Conscr. et Rest. Bonorum et Pagorum Provis. Quinque Ecclesiensis Anno 1696. Conscr. Port. Tom. III. Baranya vármegye összeírása 1696-ban, :