Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.
266 KOVÁTS VALÉRIA i '. • Szigetvár főtere, szemben a Zrínyi emlékmű, háttérben Ali pasa dzsámijából átalakított katolikus templom. nevéhez pl. a jobbágyfelszabadítás emléke is fűződik. Megerősíti ez azt az álláspontot, hogy jelen esetben az elszínteleinedés okát nem egyes jelenségekben, hanem, a történeti hagyományra vonatkoztatható általános törvényszerűségekben kell keresnünk. A szóbanforgó jelenség oka, — szerintünk — abban is keresendő, hogy nálunk korábbi keletű és gyorsabb menetű volt a polgári fejlődés, mint pl. Jugoszlávia népeinél. Magának Szigetvárnak, a török idők után egyre városiasabb lett az arculata, s a paraszti lakosság a „város" szélére szorult; vásárai erősen látogatottak voltak, s kereskedelmi gócponttá alakult. 15 A megyei céhélet itt virágzott ki legkorábban, a megyében itt volt a legtöbb céh. 16 Ez az erősen polgáriasodé életforma nyilvánvalóan elmosta azokat a népi elképzeléseket, amelyek másutt, más jellegű, sokkal inkább feudális színezetű, a legutóbbi időkig pásztor és földműves jellegű kultúrában továbbéltek. A hagyomány továbbélése szempontjából a történeti népi énekeket és népmondákat nem választhatjuk szét, ugyanis nem műfajilag, hanem a történeti anyaghoz való kapcsolódásukat tekintve ugyanazon eredetre vezetJ "' Németh Béla: i .m. 337—39. 10 Vale'fitényi Gáspár: Somogymegyei céhek. betjük mindkettőt vissza, s ebből a szempontból közömbös, hogy a paraszti tudatban milyen formában őrződött meg. Jugoszláviában a hagyományozódásnaik mindkét módozatát megtaláljuk, addig nálunk, a történeti, prózai népi hagyományanyag csak igen gyéren, színtelenül mutatkozik, míg a népi énekek még töredékében sem mutathatók ki. 17 Ezért inkább hajlunk ahhoz a nézethez, hogy amennyiben a Szigetvár és környékének paraszti hagyoirnányamyagában, a szerb és horvát nyelvterülethez hasonlóan, a színesebb elképzeléseik néhány motívumát, — akár prózai, akár verses formában, — még töredékében is megtalálnánk, ebből következtethetnénk, hogy ezek a színes paraszti gondolkozásmódot tükröző népi epikus elképzelések a török hódoltság után még éltek. De mivel ezekkel Szigetvár, és környékének paraszti lakossága körében seholsem találkozunk, feltételezzük, hogy ezeket, mielőtt véglegesan kialakulhattak volna, a megváltozott életviszonyok, a török uralom keserves esztendei nyomtalanul eltüntették. 18 Jï Zrínyi énekek; Kiss Károly fordítása. Bp. 1956. iS Solymossy Sándor: i. m. 339. A mohácsi csata néphagyomány anyagának vizsgálatakor hasonló eredményre jutott.
