Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)
Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez
1Q4 BANDI GABOR módja. 7 Valószínűleg a jelentős állattartás követelt ilyen települési formát. A Vucedol-zóki kultúránál ellentétes ké^ pet láthatunk. A művelődés nyírségi csoportjában, a Nyírség és a Bodrogköz területén futólagos, gödrös településeket ismerünk. Ekkor imég e területen sincs elterjedve a felszíni padlós iházalk építése. (Tiszabercel-Ráctemető, Dombrád-Homokbánya. 8 ) A csoport Tiszarmenti lelőhelyein, ahol folytatódik a telepek élete a hatvani kultúra idején is, teli-forma alakult ki, már a legkorábbi periódusban. (Bodrogzsadány-Templomdomb, TiszakesziBálinthát, Tarcal-Mézmájtető, Tiszaluc-Dankadomb. 9 ) E különösének látszó jelenség okát Kalicz Nándor igen meggyőzően magyarázza. A szerző szerint a korabronzkor elején betörő steppevidékiek magukkal sodorták a keletebbre elpusztított földműves kultúrák népeit. A Tripolje-Cucuten művelődések besodródott népei talán épp a Tisza vidékén telepedtek meg és hozták életmódjukkal járó települési formájukat. 10 Az ilyen jellegű telepeken jelenik meg először a tapasztott padlóju, félszíni házforma is. 11 A kultúra Alföldön elterjedő makói csoportjának telepei hasonlóak a nyírségi és bodrogközi lelőhelyekhez, 12 (Csongrád-Petőfi Tsz.) Csupán a közvetlen balkáni hatásokat mutató Vucedol-i csoportnál láthatjuk a házépítés formájának ismeretét, 13 mely a klaszszikus teli-telep formával együtt jelentkezik a lelőhelyeken. Az alább bemutatandó Zók-várhegyi és kiskányai iházalaprajzok és telephelyszínrajz jól mutatják a (letelepült földművelő népesség életmódjának és lakóhelyének összefüggését. 14 A nyugatról érkező Harangedények népének telepeiről csak apró adatokait ismerünk. 1. kép. Részlet a Kiskányán feltárt zoki telep helyszínrajzából. Lakóház alaprajzok. 2. kép. Kiskánya. Egy zóki kultúráihoz tartozó lakóház képe a felitárás után. 7 Uo., továbbá Kalicz Nándor sizíves közlése, mely szerint a Tát-Sportpályán feltárt telepen is hasonló az; életmód-település viszonya. 8 Kalicz N., Északkelet-Magyajrország korabronzkora ós kapcsolatai. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. (Bp. 1961.) II. 399—400., 402—403. 9 Uo. 404. 10 Uo. 5:11. 11 Uo. 406. 12 Gazdapusztai Gyula szíves iszóbeli közlése. Ezúton mondok köszönetet a feldolgozási jog átadásáért. A. Tocik., Stratigraphie auf der Befestigten AnsJeduung im Made 1 —Kosihy, Bez. Sturovo. Kommis^sio)n für das Aeneolithikum und die ältere Bronzezeit Niltra 1958. 21— 13 R. R. Schmidt, Die Burg Vucedol. (Zágráb, 1946.) I. 12—16. к, II. X. t. 1. 14 Török Gy., Pécsi Ért, (1942.) 19. 1. k. Csalog J., Arch. Ért. 1941. V. t. len., VI. t. helyszínrajz. A telepek minden esetben egyrétegűék, földbeásott ideiglenes putrilakásaik a mozgó életmód határozott bizonyítékai. 15 A Hatvani kultúra települési viszonyairól aránylag a legtöbbet tudunk. A telepek (minden esetben) folyóvíz közelben vannak. 16 A lakóhely formája a klasszikus teli. Egy-egy telep belső képéről is jelentős számban ismerünk adatokat. Az épületek elszórtan vannak a telepelken. Valamennyi ház föld feletti, tapasztott padlóju. A nagy telepek közül a Hatvan-Strázsahegyi, 17 Tószeg-laposlhalmi, 18 bár15 Csepel—Háros. Schreiber Rózsa szíves szóbeli közlése. 17 Tompa F.: Arch. Ért. 48/1935/13—. 16 Kalicz N., i. m. (1961.) II. 597. J 8 Csalog J., Acta. Arch. Hung, 10Д957/52., 58.
