Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

SZIGETVÁRI TÖRTÉNETI NÉPHAGYOMÁNYOK 257 A körülépített dzsámi. sen hallottak. „Valami nagy vezéri éle

1 volt itt eltemetve, hogy ki, azt nem hallottam." Eszterházy Pál Tuirbék leírásainál elmondja, hogy a törökök és a Szigetvár környékén élő ráják (keresztények) emlékezése szerint Szigetvár ostroma idején egy hársfa állott nem messze a vártól, a tóparton, ennek árnyékában pihent Szulejmán, midőn a várból egy idetévedt golyó megölte. Eszterházy szerint a lakosság úgy hiszi, hogy belső részeit innen szállították Turbékba. A hársfa még 1664-ben állott, s a törökök nagy kegyelettel viseltettek iránta. Eszterházy leírásából kitűnik, hogy a XVII. sz.-i hagyomány szerint a hársfa nem Turbóknál állt, de hogy hol, azt nem jelöli meg. A most is élő, és a XIX. sz. elejéig visszakövethető (hagyomány ezt a fát a kegytemplom mellé, vagyis Turbókra helyezi. „Itt halt meg a szultán", „ez a fa még olyan régi, hogy a szultán sírjára ültették, azóta van itt." Mások szerint a hársfáiba villám csapott egyszer, de újra hajított ez a mostani hársfa.

28 Tehát a hársfa motívum még ma is kimutatható, csupán a szultán halála helye, illetve temetkezési helye módosult, a századok folyamán. Török erődítés a turbéki és zsibóti dombokon A szigetvári török erődítményekről, építési módjukról, a török levelek, Cselebi és Eszterházy leírása alapján jól értesülünk. Magát 28 A hagyományos turbéki búcsún, augusztus 15. és szeptember 8-án végzett gyűjtések. A búcsúsok nagy része ismeri azt a hagyományt, amely szerint a templomudvarban álló hársfa helyén halt meg a török vezér s ott is temették el. De Szulejmán egykori türbéjéről — sem a búcsúsok, sem a szigetváriak nem tudnak. Szigetvárt is árok és védmű rendszer vette körül. Turbékon a turbót és a hozzá csatlakozó épületeiket szintén erőddé építették. Ez tulajdonképpen Szigetvár kis elővára volt, mely közvetlenül a kelet felől Szigetvár felé haladó út mellett feküdt, egy kis dombon, s ez alkalmassá tette magának Szigetvárnak a védelmére. Hogy távolabb keleten a mozsgói és zsibóti dombokon voltak-e a török időkben védelmi célokat szolgáló épületek, erre nincsenek adataink. A zsibóti domb a környék legmagasabb pontja,, ahonnan jól látható Szigetvár és környéke. Feltételezhető, hogy éppen ez a jó kilátás alakítoittia ki a török őrtornyokra vonatkozó hagyományanyagot,.

29 A szőlők és a gyümölcsösök földmunkáinál előkerülő, minden kis tégladarabot, törmeléket a „török őrtornyok" maradványainak tartanak. „Innen messze el lehet látni, jó időben még a Dráváig is. Az őrtornyokból a törökök a síkság lakosait szemmel tudták tartami. Erre azért volt szükség, mert a magyarok, be-be törtek oda is, ahol a török volt az úr, és ha nem vigyáztak, porrá égettek mindent, és nagy pusztítást vittek véghez a törökökben."

30 Török időkben épített alagutak „Zrínyiek alagútjait a törökök mind felásták, és tovább építették", „ahol még nem volt alagút, oda építettek", — mondja a szigetvári néphagyomány a török idők alagútjaira, amelyekről általánosan beszél a helyi és környékbeli paraszt lakosság. Alig van a Dél-Dunántúlon olyan helység, melyet a néphagymány ne kötne össze a szigetvári várral. Az alagutak titkos, rejtett volta miatt minden életmegnyilvánulásria alkalmasak, amelyet a törökök megfelelően fel is használtak, s ami benne, vagy általa történt,, az rejtve maradt a magyar lakosság előtt. Az alagutak történetében rejlő reális mag a legtöbb esetben a török időkbein történő eseményeknek a népi tudatban való megőrzését tárja elénk. Rávilágítanak Szigetvárnak a török időkben lévő jelentőségére, de ugyanakkor a rejtettebb eseményekre is utalnak. Létezésükben hisznek, s tudatlansággal illetik azt, läki kétségbe vonja a szigetvári török alagutakat, „mert hiszen ezeken keresztül 29 Evlia Cselebi szigetvári leírásában egyetlen magas tornyot említ, amely a jelenlegi barokk torony helyén állott, a vár déli kőgátján. 30 1958. évi gyűjtés. Adatközlő: Borcxnkai Pálné. 50 éves. Szigetvár. A török őrtornyakról hallottak. Turbék, Zsibót, Mozsgó, Szulimán, Csertő, Domolos lakosai. 1958— 1960 évi gyűjtések. 17 J. P. Múzeum