Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Kováts Valéria: Szigetvári történeti néphagyományok. II.

258 KOVÁTS VALERIA tartották a népet kordában a törökök" — mondják. „Döng a föld mindenfelé Szigetbe, mert török alagutak vannak alatta, ha nem így volna, nem állítaná senki, tudták ezt már a régi Öregek is, csak kevesen merték megnézni, mért félteik, isten tudja, mit rejtettek el benne a törökök." Az alagutak építésének idejét csak a „török" szóval jelzik. ,,Török időből való", „még a szigeti basa építette, mikor még ő volt a várkapitány", „régen készítették, még a törökök építették" mondják.

31 Az első, törökök által épített alagút idejét, még az ostrom időszakára helyezik, amikoris — mondja a hagyomány — a törökök Turbékitól alagutat készítettek a szigetvári várhoz. „Ezt az alagutat a törökök készítették, mikor a várat ostromolták, és ezen 'keresztül jutottak be a várba, Ha nem csinálták volna az alagutat, talán soha sem tudtak volna a várba bejutni, mert az itteniek a törököket folyton lőtték, s mind sorra meghaltak, akik csak megközelítették a falat. Hogy Szigetvár török kézre került, annak ez az alagút volt az oka,"

32 Ezt a Szigetvár—Turbék közti alagút lejáratot azóta is keresik, s vannak akik látták is. „Ott Turbóiknál van az út mellett. A törökök egy nagy betoinformájú kőlappal csukták be. Ez aztán egyszer beszakadt és ott volt az alagút, arra Sziget felé ment,"

33 A turbéki alagút mondája megőrizte a török táborozás helyét a Turbéki dombon. „Az alagút lejárata a szultán sátrából vezetett Szigetbe, most azért nem látszik, mert rajta van a templom", — mondják mások, Tehát „pontosan" meghatározzák egyúttal a sátor, s az ebben levő alagútnyílás helyét is. A várak természetesen alagúttal voltak a néphagyoimány szerint összekötve!, mert „így biztonságosabb és gyorsabb is volt az út." Ezt nemcsak Szigetvárra nézve mesélik, hanem „mindenütt így volt, amikor a török lett az úr." Az alagutak nem egyformák, vannak nagyok, „olyan szélesi, mint egy utca" —, s vannak szűk barlangszerűek is „éppen hogy egy futár el tudott menni benne, de nem lóháton, hanem csak úgy gyalogosan". A nagy széles alagútról, amely a két várat egymással összekötötte, egyaránt tudnak Siklóson, és Szigetváron. „Siklóson az alagutat befalazták, mikor a Batthyányiék eladták a várat más uraságnak. Még az ő idejükbe úgy 31 1958 évi gyűjtés Szigetváron és környékén. 32 1960 évi gyűjtés. Adatközlő: Csizmadia István. 54 éves. Szigetvár. 33 1958 évi gyűjtés. Adatközlő: Brigovácz József, 55 éves. Szigetvár. Várkapu. jártak össze a szigetvári urasággal, hogy befogtak a hintóba és az alagúton egy-kettőre ideértek. Nem kellett az utat kacskaringősan begyen völgyön keresztül megtenni. Az itteni uraság is csak így ment Siklósra. Az alagút olyan széles volt, mint egy táncterem, akár 4 lovaskocsi is megfordulhatott benne. Űgy hallottam, hogy ez az alagút még a török időkből való. Akkor nem volt nehéz rendbetartani. A törökök mind elhajtották a magyarokat rabszolgának, velük építettek mindent, nem került pénzbe nekik."

34 A hagyomány szerint, tehát az alagutat a „szegény rabszolga magyarok" építették. Ök viselték a hatalmas munka minden terhét, őket hajtotta a török, mert akkor „a török volt itt az úr, a szegény magyart még embernek sem vették." Ez a visszatérő motívum a legtöbb alagúttörténetnél kimutatható. A török időkre való 34 1958 évi gyűjtés. Adatközlő: Gregorits Sándor. Y4 éves. Szigetvár. Mások csak annyit tudnak erről az alagútról, hogy „nagy", vagy „hosszú" és a „két várat köti össze".