Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren

KUTATÁSOK A MOHÁCSI CSATATÉREN 215 15. sz. kép. Merse Leletek az 1. sz. ház omladékából Bizonyosnak látszik az is, hogy ez a falu azonos a Brodarics István Descriptio-jában megjelölt faluval. A falu neve Merse volt. A kipusztult magyar lakosság helyére költözött rácság nyelvén Mersa lett a határ neve, a tőle közvetlen keleti szomszédságban húzódó terület pedig Szálasina (szállás, szálláshely) nevet kapott, talán az itt legeltető rác pásztorok névadása folytán. A Merse (Mersa) nevet igazolja az 1696. évi úrbéri összeírás, amelyre Gyalókay Földvár helyének meghatározásánál akként hivatkozik, hogy Földvár Mersával, Bezedekkel, Géth-tel (Gétával), Danóccal és Kölkeddel volt határos, viszont Mersa szomszédságában Földvár, Lak és Bezedek állott.

13 Pusztahatárként nevét fenntartotta az 1740. évben felvett Kneidinger Atlasz,

14 13 Gyalókay Jenő im. 14 Papp László im. 203—206. о. amely a puszta térségét messze a terasz szélen a dombháton nyugat felé is körvonalazza. Megőrizte a falu nevét a helyi szóhagyomány, amely az itt elterülő dűlőt Mersa-dűlőnek, а teraszoldalban húzódó szőlőskerteket ,.mersai szőlők"-nek, az említett öreg kutat — bár eléggé bizonytalanul — „Mersa-kút"nak, de „Szalasina-kút"-nak is mondja. Merse nevével középkori oklevelekben mint a pécsi káptalan falujával találkozunk.

15 A falu holfekvéséről közelebbi híradás nem maradt reánk, csak pusztulását megelőző napjáról tartotta fenn emlékét, az ország pusztulását jelentő esemény kapcsán, a kancellárpüspök. Mert a falu minden bizonnyal a csatát követő napon pusztult el, alighanem elsőként a mohácsi csata térségén, s pusztult utána a többi magyar falu és város fel a Duna kanyarig, utána délnek, a Duna—Tisza közén. 15 Zichy Okmánytár VIII. 455.