Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren

Ш PAPP LÁSZLÓ А В szelvény északi szélénél, 30 cm mélységben, egy 180x250 om átmérőjű, 3—35 cm vastagságú, sárgás és égett vöröses színű paticsomladéktömb tűnt elő. А В—Bi szelvények érintkezésénél, 90— 100 cm mélységben, egy 100—120 cm átmérőjű, apró széndarabkákkal tarkított, égett agyagréteg: hajdani kemencefenék maradványa mutatkozott. Felületét vékony hamuréteg borította. Tőle északkeletre, 80—90 cm távolságban a kiégett földréteg egykori szabadtűzhely foltját őrizte meg. A két szelvényen belül, 80—120 cm mélységben, még további három, átlag 65—80 cm átmérőjű folt volt, 6—10 cm vastagságú hamus, szenes rétegekkel. Köztük összefüggést nem lehetett megállapítani. A két szelvény érintkezésénél, a kisebbik szelvény közepe táján, különösen 40—60 cm mélységből, sok tárgyi emlék került elő. így az előbb említettekkel azonos korú fazék- és korsótöredék, továbbá számos vastárgy, mint: téglaalakú lakat, ládazárópánt, horgos vaspánt, ajtókallantyú, lapos U alakú pántszegeik, különféle nagyságú és alakú szegek, árak, kések, nyársvas, sarlótöredék, halhorog, patkótöredék, szekértengelyszeg (?), (9. kép), továbbá égetett agyaggolyók, a használat nyomait viselő folyami kagylók. UJ/STÁLLÓ С SZEL VÉNY 7. kép А В szelvénytől délre 48 m távolságban alakult ki újabb munkahelyünk, egy 4,5x5 m-esre kibővült szelvényben. (C). Ezen belül egy szabálytalan tojásdad alaprajzú, 240x170 cm átmérőjű veremre akadtunk, a felszíntől átlag 70 cm mélységben kezdődő, sárga anyagos löszbe vájva. A lefelé szűkülő gödör oldalának kiképzése egyenetlen. Délnyugati részén, 120 cm mélységben, a gödörfalba padkaszerűen 40—50 cm-re mélyedő, mintegy 130 cm hosszúságú üregesedés alakult ki. (7. kép.) A gödör kitisztítása közben, 30—35 cm mélységtől, sok, a már korábban előkerültekével azonos formájú és korú edénycseréptöredék került elő. Az alsóbb rétegekben mind kevesebb volt, de néhány darab akadt a 180— 190 cm mélységben is. 80 cm mélység körül sötétszürke, 2—3 cm vastag hamuréteg, ez alatt 25 cm vastag, 60—80 cm átmérőjű, átégett földréteg mutatkozott. A gödör szája körül, a szelvényhatáron belül, 50 cm mélység tájától, szabályos körátmetszetű foltok mutatkoztak. Ezek mélyebben, a löszhatárnál, teljes határozottsággal függőleges ágasfaüregekké alakultak ki. A szelvényen belül 7 ágasüreget ismertünk fel, 18—36 cm váltakozó átmérőkkel. A talajszinttől mért 76—80 cm mélységig mutatkoztak a vékonyabb ágasok üregaljai, 100 cm-re végződött a 36 cm átmérőjű, legnagyobb ágas ürege. Az ágasüregek közül egyesek, mégpedig a gödör peremétől északra és délre lévők, némileg szabályos elhelyezést mutattak. Valószínű, hogy ezek sorait észak felé még számos ágashely követi, amit a későbbi ásatás deríthet fel. A gödör déli szélén túl szabálytalan, 90— 110 cm mélységig érő bevájások sorakoztak. Keleti szélén túl pedig észak-déli irányban, a löszbe hosszas teknőalakban beásott, — 120 cm mély árok húzódott, A szelvényfalakon túl az árkot nem követtük. А В szelvénytől délre 26,5 m távolságban kialakított, többszöri bővítés után 7x7,5 m-es szelvényen belül (D) egy erősen lekerekített sarkú, négyszögalakú gödör bontakozott ki (8. kép.) Átmérője 6x5,5 m. Keleti és északi oldalfala 15—25°-kal tért el a függőleges iránytól, nyugati oldalfala amazokénál is enyhébben meredek. A gödör keleti szakaszán nyílásszerű bemélyedés volt látható, amely úgy hatott, mint a nagy verem be-, illetve lejárata. A gödör feneke egyenetlenül hullámzó kiképzésűnek mutatkozott, számos teknőszerű