Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren

KUTATÁSOK A MOHÁCSI CSATATÉREN 2Ô7 UJISTÁLLÓ D SZELVÉNY. 8. kép bemélyedéssel. Északi szakaszán 173—180 cm, a délin 115—210 cm mélységet mértünk. A gödör nyugati sarkától 120 cm távolságban, az itt 75 cm mélységben kezdődő sárga, agyagos löszben, egy 50 cm átmérőjű, a mai járószinttől 87 cm-ig mélyedő, szabályosan kerekded, sötétbarna földdel telt lyuk tűnt elő: kétségtelenül egy hajdani, függőleges helyzetű faoszlopnak helye. A gödör fölött, a mai járószinttől mért 65 cm mélységtől induló, a gödör közepe táján lefelé ívelődő, itt 190 cm mélységig lesülylyedő föld és földdel vegyes 3—6—8 cm vastagságú^ hamurétegek váltakoztak. A szalmapernyés hamurétegekben kisebb-nagyobb megszenesedett gerenda és vessződarabok voltak. A verem keleti szakaszának közepe táján, 115—125 cm mélységben 1 m átmérőjű, 10— 15 cm vastagságú tüzelőhely maradványa volt. Ezt a tüzelőhelyet a veremépület pusztulása után létesíthették, illetve használták, mielőtt a gödör teljesen betemetődött. A verem fenékrészén, 10—15 cm vastagságban, minden idegen anyagtól, tárgytól mentes, piszkos földréteg ülepedett. A szelvény, illetve a gödör kitisztítása közben, 30—170 cm mélységig, sok és különféle kerámiatöredék került elő. A tagolt peremű cserépfazéktöredékek mellett, számos szürke, téglasárga és barna színű korsótöredék, négyszögletes tálalakú, köztük peremükön fonattal díszített kályhaszemtöredék is volt. Akadt még egy kagylószerű díszítéssel borított kályhacsempe előlap-, egy lapos, virágcserépalj salakú kályhaszem-töredék, to-vábbá négy kis égetett agyaggolyó, néhány rosszanyagú, szürke színű üvegecske darab is. Az említett tárgyaikkal vegyesen, a gödör különféle helyeiről és mélységeiből, napvilágra kerültek a következő fémtárgyak is: 24 db kés, illetve késtöredék, csontkésnyél, rézkésnyélfoglalat vésett levéldíszítéssel, különféle szegek, pánttöredékek, árak, vésőgyalu, sarlótöredékek, szénahúzó horog, köszörűkövek, sarkatlan és sarkos patkótöredékek (10. kép), egy rossz állapotban lévő, köpüs kopjacsúcs, egy 7,2 cm átmérőjű, 8 ágú sarkantyútaréj, egy kicsiny, trapezoidalakú, köpüs nyílcsúcs, két darab, bronzlemezből készült, szívsorral díszített, az 55. sz. sír csatlemezéhez mindenben hasonló, de valamivel kisebb méretű övveret, egy bronzlemezből készült, sima szíj bujtató, egy, oldalán 3 bordával díszített bronz karikagyűrű és számos felismerhetetlen, vagy ismeretlen rendeltetésű vastárgy töredéke. Külön ki kell emelnünk az edénytöredékek nagy mennyiségét. A szürke színű, vékonyfalú, érdes felületű, szögletesen tagolt, kihajló peremű cserépfazekak töredékei nyomán száznál több, különféle nagyságú, edényt számlálhattunk össze, bár ezideig egynek öszszeállítása sem sikerült. (11. kép.) A leírt munka közben az állami gazdaság dolgozói megkezdték a munkahelyeink közvetlen szomszédságában felállított nagy silóhalomnak földdel való betakarását. A földet a közvetlen környékéről termelték ki. Ezt a munkát figyelemmel kísérve észleltük, hogy a gazdasági udvar közepe táján, all. sz. silógödör keleti széle mellett, a járószint alatt 25—30 cm mélységben, a korábban előkerültekhez mindenben hasonló edénytöredékek mutatkoznak. Kérésünkre a földhordást félbeszakították, s így kialakíthattuk egy 6,5x4 m-es szelvényt (E), amelynek közepe táján 50 cm mélységben égett folt jelentkezett. A hamus, faszéndarabkákkal is tarkított égett földréteg átmérőjét az előbb mondott mélységnél, 150x160 cm-nek mértük. Körülötte semmiféle építmény-, paticsfal-, ágasüreg-nyomot nem találtunk. A feltárás közben, 70 cm mélységig, a szelvény belsőbb területrészein kisebb mennyiségben, további,