Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: Újabb kutatások a mohácsi csatatéren

KUTATÁSOK A MOHÁCSI CSATATÉREN 2Ô7 UJISTÁLLÓ D SZELVÉNY. 8. kép bemélyedéssel. Északi szakaszán 173—180 cm, a délin 115—210 cm mélységet mértünk. A gödör nyugati sarkától 120 cm távolság­ban, az itt 75 cm mélységben kezdődő sárga, agyagos löszben, egy 50 cm átmérőjű, a mai járószinttől 87 cm-ig mélyedő, szabályosan kerekded, sötétbarna földdel telt lyuk tűnt elő: kétségtelenül egy hajdani, függőleges helyzetű faoszlopnak helye. A gödör fölött, a mai járószinttől mért 65 cm mélységtől induló, a gödör közepe táján lefelé ívelődő, itt 190 cm mélységig lesüly­lyedő föld és földdel vegyes 3—6—8 cm vas­tagságú^ hamurétegek váltakoztak. A szalma­pernyés hamurétegekben kisebb-nagyobb megszenesedett gerenda és vessződarabok voltak. A verem keleti szakaszának közepe táján, 115—125 cm mélységben 1 m átmérőjű, 10— 15 cm vastagságú tüzelőhely maradványa volt. Ezt a tüzelőhelyet a veremépület pusz­tulása után létesíthették, illetve használták, mielőtt a gödör teljesen betemetődött. A verem fenékrészén, 10—15 cm vastag­ságban, minden idegen anyagtól, tárgytól mentes, piszkos földréteg ülepedett. A szelvény, illetve a gödör kitisztítása közben, 30—170 cm mélységig, sok és külön­féle kerámiatöredék került elő. A tagolt pe­remű cserépfazéktöredékek mellett, számos szürke, téglasárga és barna színű korsótöre­dék, négyszögletes tálalakú, köztük peremü­kön fonattal díszített kályhaszemtöredék is volt. Akadt még egy kagylószerű díszítéssel borított kályhacsempe előlap-, egy lapos, vi­rágcserépalj salakú kályhaszem-töredék, to-­vábbá négy kis égetett agyaggolyó, néhány rosszanyagú, szürke színű üvegecske darab is. Az említett tárgyaikkal vegyesen, a gödör különféle helyeiről és mélységeiből, napvi­lágra kerültek a következő fémtárgyak is: 24 db kés, illetve késtöredék, csontkésnyél, réz­késnyélfoglalat vésett levéldíszítéssel, külön­féle szegek, pánttöredékek, árak, vésőgyalu, sarlótöredékek, szénahúzó horog, köszörűkö­vek, sarkatlan és sarkos patkótöredékek (10. kép), egy rossz állapotban lévő, köpüs kopja­csúcs, egy 7,2 cm átmérőjű, 8 ágú sarkantyú­taréj, egy kicsiny, trapezoidalakú, köpüs nyíl­csúcs, két darab, bronzlemezből készült, szív­sorral díszített, az 55. sz. sír csatlemezéhez mindenben hasonló, de valamivel kisebb mé­retű övveret, egy bronzlemezből készült, sima szíj bujtató, egy, oldalán 3 bordával díszített bronz karikagyűrű és számos felismerhetet­len, vagy ismeretlen rendeltetésű vastárgy töredéke. Külön ki kell emelnünk az edénytöredé­kek nagy mennyiségét. A szürke színű, vé­konyfalú, érdes felületű, szögletesen tagolt, kihajló peremű cserépfazekak töredékei nyo­mán száznál több, különféle nagyságú, edényt számlálhattunk össze, bár ezideig egynek ösz­szeállítása sem sikerült. (11. kép.) A leírt munka közben az állami gazdaság dolgozói megkezdték a munkahelyeink köz­vetlen szomszédságában felállított nagy siló­halomnak földdel való betakarását. A földet a közvetlen környékéről termelték ki. Ezt a munkát figyelemmel kísérve észleltük, hogy a gazdasági udvar közepe táján, all. sz. siló­gödör keleti széle mellett, a járószint alatt 25—30 cm mélységben, a korábban előkerül­tekhez mindenben hasonló edénytöredékek mutatkoznak. Kérésünkre a földhordást fél­beszakították, s így kialakíthattuk egy 6,5x4 m-es szelvényt (E), amelynek közepe táján 50 cm mélységben égett folt jelentkezett. A hamus, faszéndarabkákkal is tarkított égett földréteg átmérőjét az előbb mondott mélységnél, 150x160 cm-nek mértük. Körü­lötte semmiféle építmény-, paticsfal-, ágas­üreg-nyomot nem találtunk. A feltárás köz­ben, 70 cm mélységig, a szelvény belsőbb te­rületrészein kisebb mennyiségben, további,

Next

/
Oldalképek
Tartalom