Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: A bolyi avarkori temető I.

A BOLYI AVARKORI TEMETŐ I. iß<) tott rácsminta (III. t. 1—5.). Az ülőcsont és a jobb medence felső érintkezése táján 3 db patkóalakú, öntött bronz lyukvédő. Száruk gyöngysormintás (III. t. 6—8.). — A jobb medence felső szélén egybeöntött bronzcsat, karikája ovális, tövisének vége rágörbül, teste pajzsalakú, három bronzszegeccsel (III. t. 9.). — A jobb medenceszél közelében lemezből kivágott bronz szíjbújtató (III. t. 10.). — A bal medenceszél és a bal alsó kar között öntött, áttört művű bronz nagy szíj vég. Díszítése hármas ívelésű inda, a hajlatokat betöltő hármas levélcsomócskákkal (III. t. 11.). — A bal alsó kar csukló táján és az ülőcsont alsó végén 1— 1 öntött bronz fcisszíjvég, áttört testükön S hajlású inda, szárvégein kettős ágú levélcsomók (III. t. 12—13.). — Öntött bronzkarika a gerincoszlop alsó vége fölött (III. t. 14.). — Enyhén nyomott oldalú, hosszúkás vascsat a jobb medence belső szélén, tövisének vége a csatkarikára görbül (III. t. 15.). — A bal also kar és a sírfal közötti térségből hegyével a váll felé irányított, egyenes hátú, egyélű vaskés került ki, amelynek nyélnyújtvány-maradványán farostok, a pengén textilnyomok voltak (III. t, 16.). — A jobb térd mellett, füg6. kép. 1. sír gőleges helyzetben, hegyével felfelé irányított köpüs, fűzfalevélalakú csúccsal bíró kopja volt beállítva (III. t. 18.). — A kopjacsúcs hegye a sírfenék szintjétől 77 cm magasságban volt. — Az ember bal lábfeje és a sírfal között tojásdadtestű, sötétszürke színű, korongolt bögre feküdt. Kihajló, keskeny peremének szélén becsípkedett díszítés, az edény vállán hullámvonalköteg (XXV. t. 1.). A sírgödör felső bal sarkában, kb. 12 cmrel a sírfenék fölött, nyakrészére állított, közepén bezúzott szarvasmarhakoponya volt, alsó állkapoccsal. A sírfenék különböző részein és 5—8 cm-nyire fölötte marhavégtagcsontok feküdtek szétszórva. A sírföldben a koponya baloldalán, a melltájig lehúzódó, 5—10 cm szélességű, 1—1,5 cm vastagságú barna folt volt kivehető. A sírgödör jobb és balszélén, 50—60 cm hosszúságban, 2—6 cm szélességben, 0,5—1 cm vastagságú, élénken lilásszürke színű földfoltosodás mutatkozott. A veretaljakról és az övnek megfelelő helyről kisebb bőrmaradványok kerültek elő. A lovat fejjel gazdája felé, testének jobboldalára, félig a hasára fektették, fejét levágták, így tették vissza a nyak mellé. A koponya közepe táján a ló halálát okozó ütés nyoma látható. A testet valósággal bepréselték a gödörbe, a lábakat a has alá húzták,. A ló szájában csikózabla volt, S alakú oldalpálcákkal (IV. t. 11.); a bordáknál két oldalon oválisra hajlított szárú, bordás kengyelpár, lapos, szögletes füllel, felnyomott lapos talppal. A nagyobbik a ló bal-, a kisebbik a jobboldalánál volt (IV. t, 12. 13.). — A bordacsontok között két szögletes vascsat (IV. t. 14. 15.) és két bronzszegecs (III. t. 18—19.) feküdt, a nyakcsigolyák alól egy csontból faragott szíjelosztó (IV. t. 16.), egy bronzszalagból készült szíjbújtató (III. t. 22.), két bronzszegecs (III. t. 20. 21.), a bordák közül egy agancsból faragott, pontkörökkel díszített, sótartó töredéke került elő (IV. t. 10.). 2. sír. Csonka lovassír, az 1. sírtól DNy-ra, 1.2 m távolságban (XXX. t.). Az előbbihez hasonló lehetett, de az anyagikitermelés közben a Ny-ra fekvő embersír csaknem teljes egészét levágták. A ló sírgödre érintetlen. Az ember és ló sírgödrének mélysége 210 cm, az embersír megmaradt alsó végének szélessége 75—80 cm. A ló sírgödrének hossza 145 cm, szélessége átlag 75 cm. A sírtengely iránya Ny—K. A két sírgödröt a fenéknél 20—22 cm széles fal választotta el egymástól. Az embersírgödör ÉK-i végében fejtetőre állított, közepe-