Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Papp László: A bolyi avarkori temető I.

168 PAPP LÁSZLÖ alakú, ennek alsó része és az egyenes állású talpa bordás (II. t. 9.). 24. Az előbbihez hasonló kengyelvas töre­déke (II. t. 10.). Esetleg az előbbi párja, 25. Ovális, hosszúszárú, négyszögletes, la­pos fülű kengyelvas töredéke (II. t. 11.). 26. Ovális, hosszúszárú, négyszögletes fülű, bordás, enyhén felhajlított talpú kengyelpár. A beszolgáltató szerint lovassírból együtt ke­rültek ki (II. t. 12—13.). 27. Kengyelvas, ovális, hosszúszárú, fel­nyomott, egyenes talppal. Füle trapézalakú, a szíjtartólyuk alatt 8, szimmetrikusan elhe­lyezett lyukból álló, áttört díszítés (II. t. 14.). 28. Egyeneshátú, egyélű vaskard. Lapos markolatnyújtványán két szegecslyuk, a fel­sőben lévő szegecsfej kicsiny bronzkarikát tart. Rövid keresztvasa trapézalakú. Pengéje deformált, felső harmadánál 90°-ra megcsa­vart, ebben az állapotban kerülhetett a sírba. (H: 97, ph: 84, psz: 3 cm.) (XXVIII. b. 1.) 29. Egyeneshátú, egyélű vaskard. Kereszt­vasának középrésze trapézalakúra szélesedik. Pengéjén és lapos markulatnyújtványán fa­rostmaradvány. Csonka h: 89,5, ph: 75, psz: 3 cm. (XXVIII. b. 2.) Ugyanerről a területről, tehát a téglaégető udvarából és a sílóverem földjéből kiszórt csontvázak mellől a XXIV. táblán bemutatott edényeket szedték össze s mentették meg. de, a beszolgáltatok s a földmunkát végző szemé­lyek előadása szerint, ezeknek többszöröse ment veszendőbe. _ í. Szürke színű, vastagfalú, korongolt bögre, teste hosszasabb körtealakú, profilált szélű pereme kihajlik. Vállán és, hasán hul­lámvonalköteg, a has alján kezdetlegesen mé­lyített, egyenes vonalnyaláb (XXIV. t. 1.). 2. Sötét barnásszürke színű, korongolt, zö~ mök körtealakú bögre; keskeny, kihajló pere­mének széle becsípkedett, nyakán, öblén apró vonalkákból alakított, bélyegzővel benyomott négyszögekből képzett sorok húzódnak egy­más alatt (XXIV. t. 2.). 3. Téglabarna színű, korongolt, jól kiége­tett, gömbszerű testű fülesbögre, kihajló pe­remmel. Nyakán, öblén mélyített, vízszintes vonalsorok. (VVIV. 3.). 4. Foltosán világosabb-sötétebb szürke színű, kézzel formált bögre. Teste pohárszerű, keskeny pereme kihajlik. Díszítése nincsen (XXIV. t. 4.). 5. Sötétbarnás-szürbés színű, korongolt, rosszul égetett bögre. Teste hordóalakú, pro­filált pereme kihajlik. Nyakán sekélyen mé­lyített vonal fut körül (XXIV. t. 5.). 6. Sötétbarna-szürke színű, korongolt bögre töredéke. Ép állapotában teste tojásdad, elvékonyodó keskeny pereme kihajlik, vállán, öblén kezdetlegesen rajzolt hullámvonalak, alján két vízszintes vonal húzódnak. 7. Sötétszürke színű, korongolt, zömök to­jásdad testű bögre. Profilált pereme kihajlik. Vállán, hasán mélyített hullámvonalköteg fut körül (XXIV. t. 7.). 8. Sötétszürke színű, korongolt, tojásdad testű bögre. Finomabban kiképzett, kihajló peremének keskeny szélén körbefutó hullám­vonal-köteg-díszítés. Hasonló díszítés az edény nyakán és hasán is (XXIV. t. 8.). 9. Téglabarna színű, korongolt, jól kiége­tett füles bögre. Teste zömök hordó-, kihajló pereme gyűrűalakú. Nyakán, öblén négy, víz­szintes vonalnyaláb (XXIV. t. 9.). 10. Kamuszürke színű, kézzel formált, po­háralakú agyagedény, keskeny pereme igen enyhén kihajlik. Díszítése nincsen (XXIV. t. 10.). 11. Sötétszürke színű, kcr^ngolt, zömök to jásdad testű bögre. Keskeny pereme kihajlik öblén két vízszintes vonalköteg (XXIV. t. 11.). A csoport Ásatás 1. sír. Lovassír. A téglaüzem bányaudva­rának ÉK-i partszéle mellett. Az ember és a ló, egymástól 20 cm széles földfallal elválasz­tott sírgödrei (a és Ъ) egy tengelyben. Az em­bersír-gödör m: 252, sz: 85, h: 236 cm. A ló sírgödre az emberével azonos mélységű, h: 162, sz: (középen) 80 cm. A csontváz hossza 164 cm, tájolása Ny—K-i irányú, (fejjel Ny­nak), É-tól 93° eltéréssel. (6. kép, és XXIX. t. 1.). — Középkorú férfi csontváza. Hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű,* két karja könyök­ben kissé, a lábszárak a térdnél erőteljeseb­ben széthúzva. A sírgödör két szélén, a gödörvégektől 60— 65 cm távolságban, 2—2, összesen 4 lapos, U alakúra görbített vaskapocs volt, megköze­lítőleg függőleges helyzetben, a sírfenék fö­lött 35—38 cm magasságban, befelé fordított végekkel (IV. t. 6—9.). Az ép állapotúnak hossza 13 cm volt. A vaskapcsok tanúsága sze­rint a holttestet koporsóban temették el. A férfisírban a következő tárgyak voltak. A két könyöktájtól a medencén át szét­szórva 5 db öntött bronz öweret. Négyzet­alakú testük oldalai kissé befelé íveltek, át­tört felületükön négyszirmú virágokból alko­* A csontvázaik túlnyomó része hasonló helyzetű lévén, a következekiben csaík az ettől eltérő helyzetet jelöljük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom