Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez

108 BÁNÖI GÁBOR 7. kép. Turony-Hosszúföldek-Kosaras. Földbeásott putri alaprajza. A telepeik általában lankás dombvonulatoíkon helyezkednek el. Az előkerült leletanyag igen kevés bizonyítékot szolgáltat a földművelés nagymértékű elterjedéséhez, Mindehhez jelentős állatcsont mennyiség járul a lakóhelyek hulladékában. Ügy látszik tehát, hogy a kultúra életének gazdasági alapját a nagyállattartás szolgáltatta. A pásztorkodó s kisebb mértékben a növénytermesztéssel is foglalkozó népesség életmódjának viszont pontosan megfelel e futólagos települési forma.

46 összegezve a maradandó telep nélküli mozgó pásztornépek, az egyrétegű futólagos /,(i A kultúra eredetét részletesen Bóna István vázolta először a magyar kutatásban. (41. j.) E művelődést a Vuícedoil-zóM népesség egyenes továbbfejlődésekéint fogta fel. A merőben eltérő életmód és települési kép ellentmond e származási vonalnak. Nehezen képzelhető el ugyanis;, hogy egy telitelepeken élő, határozottan földműves kultúra, változatlan körülmények között, mozgó-állattartó életmódra váltson át, felihagyjon eddigi telepeivel, eddigi földfeletti házai helyett kezdetlegesebb putrila kasokat építsen. Mindezek mellett az anyagi műveltség összehasonlítása is ad annyi eltérő vonást, a kétségtelenül rokon mészbetétes technika mellett, hogy e két. kultúra egymáshoz való viszonyát további hiteles ásatások anyagának segítségévei meggyőzőbben magyarázhassuk. telepeket hátrahagyó, putrilakásokban élő állattartó-földműves csoportok és a hosszú ideig egyhelyben lakó földműves kultúrák elhelyezkedését a Kárpátmedencében, láthatjuk, hogy a legutóbbiak a Dunától keletre eső területeket 'kedvelték s csak a Mezőföld löszös területein, vagy a Dunántúl DK-i peremvidékén vetették meg lábukat. Ezek eredete minden esetben Kelet-Balkán és Anatolia felé vezethető vissza. Végső megállapításként megkíséreljük a különböző életmódú kultúrák gazdasági-társadalmi fejlődésének irányát elvileg összegezni az életmód és település összehasonlító vizsgálatából kiindulva. 1. Keleti lovas pásztortörzsek, — a merőben eltérő gazdasági-társadalmi szerkezetű népek között, rövid önálló életűek, — felszívódnak a földműves kultúrákba.

47 2. Kelet és nyugat balkáni állattartó-földműves csoportok, — a kedvező földrajzi körülmények között, beilleszkedve az őslakosság rokon életkörülményeibe, — huzamosabb ideig élnek önállóan.

48 Egy részük, főleg az alföldi területeken a földművelés súlyának megnövekedésével teli-kultúrákká fejlődnek. Társadalmuk lassan differenciálódó nemzetségi rendszerű. 3. Ballkán-anatóliai eredetű földműves-állattartó népek, — a Dunától keletre eső területeken kedvező körülmények között, hosszú ideig egy helyben lakó klasszikus nemzetségi társadalomban élnék. A különböző gazdasági lehetőségekkel rendelkezve, eltérő módon megindul a társadalma forma felbomlása e művelődéseknél.

49 47 A kisapostagi kultúra esetében a nagyréviekkel közösen kialakítandó vatyai művelődés konkréten bizonyítja ezt a megállapítást. (36. j.) 48 A Kárpát-medence nagy 'területein élő péceli népesség életmódja és települési viszonyai hasonlóak a kora-broinzkorban érkező déli állattartó-földműves népekéhez. Kalicz N., A péceli kultúra és Anatólia. Kézirat. ; Gazdapusztai Gy., Arch. Ért. 89/1962/6,—.; Banner J., Arch. Ért. 1943. 6. 2. k. 49 Legjobb példa erre a gyulavarsándi és perjámosi kultúra különböző ütemű fejlődése. Bona L, Rég. Dolg. 2/1960/55.—,