Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1962) (Pécs, 1963)

Bándi Gábor: Adatok a Közép-Dunamedence korai és középső bronzkorának települési kérdéseihez

108 BÁNÖI GÁBOR 7. kép. Turony-Hosszúföldek-Kosaras. Földbeásott putri alaprajza. A telepeik általában lankás dombvonula­toíkon helyezkednek el. Az előkerült lelet­anyag igen kevés bizonyítékot szolgáltat a földművelés nagymértékű elterjedéséhez, Mindehhez jelentős állatcsont mennyiség já­rul a lakóhelyek hulladékában. Ügy látszik tehát, hogy a kultúra életének gazdasági alap­ját a nagyállattartás szolgáltatta. A pásztor­kodó s kisebb mértékben a növénytermesz­téssel is foglalkozó népesség életmódjának viszont pontosan megfelel e futólagos tele­pülési forma. 46 összegezve a maradandó telep nélküli mozgó pásztornépek, az egyrétegű futólagos /,(i A kultúra eredetét részletesen Bóna István vázolta először a magyar kutatásban. (41. j.) E mű­velődést a Vuícedoil-zóM népesség egyenes tovább­fejlődésekéint fogta fel. A merőben eltérő életmód és települési kép ellentmond e származási vonal­nak. Nehezen képzelhető el ugyanis;, hogy egy teli­telepeken élő, határozottan földműves kultúra, vál­tozatlan körülmények között, mozgó-állattartó élet­módra váltson át, felihagyjon eddigi telepeivel, ed­digi földfeletti házai helyett kezdetlegesebb putri­la kasokat építsen. Mindezek mellett az anyagi mű­veltség összehasonlítása is ad annyi eltérő vonást, a kétségtelenül rokon mészbetétes technika mellett, hogy e két. kultúra egymáshoz való viszonyát to­vábbi hiteles ásatások anyagának segítségévei meg­győzőbben magyarázhassuk. telepeket hátrahagyó, putrilakásokban élő ál­lattartó-földműves csoportok és a hosszú ideig egyhelyben lakó földműves kultúrák elhe­lyezkedését a Kárpátmedencében, láthatjuk, hogy a legutóbbiak a Dunától keletre eső te­rületeket 'kedvelték s csak a Mezőföld löszös területein, vagy a Dunántúl DK-i peremvidé­kén vetették meg lábukat. Ezek eredete min­den esetben Kelet-Balkán és Anatolia felé vezethető vissza. Végső megállapításként megkíséreljük a különböző életmódú kultúrák gazdasági-tár­sadalmi fejlődésének irányát elvileg össze­gezni az életmód és település összehasonlító vizsgálatából kiindulva. 1. Keleti lovas pásztortörzsek, — a merő­ben eltérő gazdasági-társadalmi szerkezetű népek között, rövid önálló életűek, — felszí­vódnak a földműves kultúrákba. 47 2. Kelet és nyugat balkáni állattartó-föld­műves csoportok, — a kedvező földrajzi kö­rülmények között, beilleszkedve az őslakos­ság rokon életkörülményeibe, — huzamosabb ideig élnek önállóan. 48 Egy részük, főleg az alföldi területeken a földművelés súlyának megnövekedésével teli-kultúrákká fejlődnek. Társadalmuk lassan differenciálódó nemzet­ségi rendszerű. 3. Ballkán-anatóliai eredetű földműves-ál­lattartó népek, — a Dunától keletre eső terü­leteken kedvező körülmények között, hosszú ideig egy helyben lakó klasszikus nemzetségi társadalomban élnék. A különböző gazdasági lehetőségekkel rendelkezve, eltérő módon megindul a társadalma forma felbomlása e művelődéseknél. 49 47 A kisapostagi kultúra esetében a nagyréviek­kel közösen kialakítandó vatyai művelődés konk­réten bizonyítja ezt a megállapítást. (36. j.) 48 A Kárpát-medence nagy 'területein élő péceli népesség életmódja és települési viszonyai hasonló­ak a kora-broinzkorban érkező déli állattartó-föld­műves népekéhez. Kalicz N., A péceli kultúra és Anatólia. Kézirat. ; Gazdapusztai Gy., Arch. Ért. 89/1962/6,—.; Banner J., Arch. Ért. 1943. 6. 2. k. 49 Legjobb példa erre a gyulavarsándi és per­jámosi kultúra különböző ütemű fejlődése. Bona L, Rég. Dolg. 2/1960/55.—,

Next

/
Oldalképek
Tartalom