Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)
Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok. I.
38 HORVÁT A. OLIVER Ritkább mecseki erdőtípusok néhány adat alapján kiszámított termőhelyi értéke: Fagetum silvaticae festucetosum drymeiae: II— III, Querceto-Luzuletum: V., Orno-Quercetum brachypodietosum: V. Querco-Carpinetum festucetosum drymeiae: II., Fagetum asperuletosum: II. A fentieket összevetve láthatjuk, hogy a mecseki és bükki erdőtípusok termőhelyi értékei hasonlóak, de valamivél alacsonyabb a mecsekiek értéke különösen a bükkösöknél, mert nálunk hiányzik a bükk öve és kevesebb a levegő páratartalma, ami kevésbé felel meg az erdei fáknak, mint a dúsabb páratartalmú Bükk-hegységben, annál is inkább, mert a Mecseik alacsonyabb fekvése és délibb helyzete is a páratartalom csökkenését vonja maga után. Osztály. Querco-Fagetea (A mecseki erdőkben szereplő Querco-Fagetea karakter fa jókról). A tölgyerdők, vegyes lomberdők és bükkösök sorozata a Quer co-F agatea osztályba tartozik. Ennék az osztálynak a következő 'karakterfajait találjuk a különböző mecseki erdei fitocönózisokban : I. Cotino-Quercetumban: f Fraxinus ornus K. V., t Tilia argentea К t, Acer campestre К П., t Ligustrum vulgare К V, t Lonicera caprifolium К IV, t Rosa сапгпа К IV, Prunus spinosa К IV, t Euonymus verrucosus К III, Cornus sanguinea К III, t Crataegus monogyna К III, Cornus mas К II, t Helleborus odorus К V, t Brachypodium silvaticum К IV, Euphorbia polychroma К II, Chrysanthemum corymbosum К II, Hieracium sabaudum К II, t Symphytum tuberosum К И, t Fragaria vesca К II, Melampyrum nemorosum К. I. II. (Lithospermo) Orno-Quercetumban a f-tel megjelölteken kívül: Rosa gallica К II, Rosa arvensis К II, Ruscus aculeatus К I, Melica uniflora К III, Festuca heterophylla К III, Filipendula hexapetala К II, Veronica chamaedrys К II, Stellaria holostea К II, Symphytum tuberosum К I, Coronilla varia К I, Platanthera bifolia К I. III. Quercetum p.-c.-ben magasabb állandóságú értékkel (К III — К V) szereplő Querco-Fagetea karakterfajok: Acer campestre К III, Ligustrum vulgare К IV, Роа nemoralis К V, Fragaria vesca К III, Festuca heterophylla К III, Brachypodium silvaticum К III, Potentilla micrantha К III. IV. Quereo-Carpinetumban: Acer campestre К III, Melica uniflora К III, Stellaria holostea К III, Fragaria vesca К III. V. Fagetum silvaticae acidiferenshen: Acer campestra К III, Helleborus odorus К III. VI. Fagetum silvaticae basiferensben: Fraxinus ornus К III (Fagetum acidiferenshen csak II-es К értékű), Helleborus odorus К III, Lamium galeobdolon К III. (Fagetum acidiferenshen csak II-es К értékű). A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy Campanula persicifoUa К II, Orchis simia a Querco-Fagetea elemek főleg a Quercetalia sorozatban játszanak nagyobb szerepet, éppen ezért a molyhos tölgyerdők Querco-Fagetea elemeit részletesebben tárgyaltuk. I. Sorozat. Tölgyerdők (Quercetalia pubescentis). (A Mecseki erdőkben szereplő Quercetalia karakter fa jókról.) A Quercetalia fajok a karsztbokorerdőkben, valamint a mészkedvelő és cseres tölgyesekben, ezekben a szubkontinentális és szubmediterrán, részben balkáni jellegű erdőkben játszanak nagyobb szerepet. Előfordulásuk gyakorisági értéke a mecseki erdőkben a következő : I. Cotino-Quercetumban: Viburnum lantana К IV, Colutea arborescens К I, Sorbus domestica К I, Dictamnus albus К IV, Galium lucidum К IV, Arabis turrita III, Glechoma hirsuta III, Cynanchum vincetoxicum К III, Viola alba К II, Centaurea triumfetii ssp. axillaris К II, Trifolium alpestre К II, Laser trilobum К II, Geranium sanguineum К II, К. I, Sedum maximum К I. II. (Lithospermo) Orno-Quercetumban: Viburnum lantana К III, Dactylis glomerata К IV, Galium lucidum К III, Glechoma hirsuta К II, Viola alba К II, Dictamnus albus II, Arabis turrita К I, Trifolium alpestre К I, Cynanchum vincetoxicum К I, Orchia purpurea К I, Lithospermum purpureo-ceoruleum К I, Satureja vulgaris К I, Carex flacca К I. III. (Potentillo)-Quercetum p.-c.-ben: Pyrus pyraster К II, Lonicera caprifolium К I, Genista ovata ssp. nervata К I, Hieracium sabaudum К III, Satureja vulgaris К II, Euphorbia cyparissias К II, Viola alba К II, Galium mollugo К II, Lithospermum purpureocoeruleum К II, Sedum maximum К I, Hypericum perforatum, montanum К I, Campanula rapunculoides К I, Pulmonaria mollissima К I, Silène viridiflora, cucubalus, nutans К I, Teucrium chamaedrys К I, Polygonatum odoratum К I, Vicia hirsuta К I, Carex flacca К I. IV. Quereo-Carpinetumban: Hieracium sabaudum К II, Satureja vulgaris К I, Melittis melissophyllum К I.
