Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Horvát A. Olivér: Mecseki vegetációs tanulmányok. I.

MECSEKI VEGETÁCIÓS TANULMÁNYOK 37 fitocönozis pH-érték felszín (I):20 cm mélység (II) termőhely alapkőzet A külsősomogyi erdő talajának pH adatai (Horvát, 1943) Fagetum silvaticae Querco-Carpinetum carpinetosum Quercetum р. c. A közölt adatok a Bakonya, Kővágótöttös és Petőc mellől származók kivételével, tőlem valók. E felsorolt helyeken Járó Zoltán dolgozott. A pH értékek kolorimetriás mérések eredményei. Értékük évenkint az időjárástól függőleg ingadozik. A -|—szál jelölt adatok egy évi mérés eredményei, 12 hónapon át végzett kutatás középértékeit adják meg. Ahol legalább két vagy több adat áll a rendelkezésünkre, ott a következő összefoglaló megállapításokat tehetjük. Az erdei társulások emelkedő talajsavanyúság sorrendjében így következnek: I. Cotino-Quercetum, II. OrnoQuercetum, III. (Potentillo)-Quercetum, р. с IV. Querco-Carpinetum, V. Fagetum, VI. Lu~ zulo-Quer cetum. Az erdőtípusban gazdagabb erdei társulások így következnek egymás után: III. Quercetum р. с belül: Brachypodium silvaticumos (7.0), Poa nemoralisos (6.3) és Melica uniflorás (5)4ípus. — IV. Querco-Carpinetum: Melica uniflorás (6.3) és Carex pilosás (6.1) típusa. — V. Fagetum: Asperula odoraQuerco-Carpinetum caricetosum pilosae Querco-Carpinetum melice\tosum uniflorae Quercetum р. -c. poetosum Quercetum p.-c. melicetosum Quercetum p.-c. brachypodietosum silvatici Fagetum silvaticae caricetosum pilosae Querco-Carpinetum subnudum Orno-Quercetum Cotino-Quercetum Quercetum p.-c. caricetosum flaccae Melico-Fagetum 6,1-5,9 Kisbárapáti lösz 6,5—6,1 Törökkoppány lösz? 4,7—4,7 Karád lösz 6,8-7,2 Ságvár lösz 6,3 Tamási lösz 5,1-4,8 Gyulaj lösz 6,7-6,6 Balatonszántód lösz 6,8—6,8 Ságvár lösz 7,2 Tamási lösz 7,4 Tengőd lösz 6,7 Magyarkeszi lösz 6,7-6,1 Gyulaj lösz 5,6—6,0 Kisbárapáti lösz 5,1—5,1 Karád lösz? 7,3—7,4 Regöly lösz tás (6.6), Carex pilosás (5.6) és Melicás (4.7) típusa. Ez utóbbi típus még további vizsgálatokra szorul talajkutatás tekintetében, mert csak egy talajtani adattal rendelkezünk ebből a típusból. Csökkenő talaj savanyúság tekintetében az egyes erdei fitocönózisok Külső-Somogyban is, a Mecsekkörnyékhez hasonlóan, így következnek egymás után: Fagetum silvaticae, Querco-Carpinetum carpinetosum, Quercetum р. с Az is megállapítható, hogy ugyanaz az erdőtípus homokkő talajon savanyúbb talajon található, mint mészkőből keletkezett talajon. A gyakoribb mecseki erdőtípusok termőhelyi értéke: Legalább 10—15 adatnál több értékmegállapítás birtokában állítottam össze ezt a táblázatot. Mennyiségileg túlnyomóan szereplő értékeket vettem át a skálába, a kivételesen elütő értékeket mellőztem. A sorrend követi a Mecsekben fellelhető erdőtípusok gyakoriságát: Mecsekben: II—III II—III II—III II—III III II—III II—III III—IV V—VI VI II III Bükkben: I—II II—III I—II—III II—III Mecsekben: II—III II—III II—III II—III III II—III II—III III—IV V—VI VI II III I—II Mecsekben: II—III II—III II—III II—III III II—III II—III III—IV V—VI VI II III Mecsekben: II—III II—III II—III II—III III II—III II—III III—IV V—VI VI II III III—IV. VI. Mecsekben: II—III II—III II—III II—III III II—III II—III III—IV V—VI VI II III III.