Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Mándoki László: Búsómaszkok

BÜSÖMASZKÓK Í73 NOVO 2. — (I. tábla 16 kép; VII. tábla Z. keresztmetszet.) 19 Fából faragott emberarc. Festett, alap­színe zöld, szemöldöke és szemeinek kiálló kerete fekete, ajkai pirosak, szemei és fogai fehérek. Peremén luksor fut körül, s homlok­részén is félkörívben lukak találhatók. M: 255 mm, Sz: 154 mm, V: 63 mm. Készítője és a készítés ideje ismeretlen. NOVO 3. — (Lásd 18. képünket; VII. táb­la X. keresztmetszet.) 20 Fából faragott emberarc. Festett, alapszí­ne vörösesbarna, szemeinek kiemelkedő ke­rete és ajka bordó, a fogak és a szemek fehé­rek. Homlokán vésett, fehér festékkel kitöl­tött rajz (vulva?) 21 Peremén körül luksor. M: 246 mm, Sz: 141 mm, V: 59 mm. Készítője és a készítés ideje ismeretlen. 18. kép. A szerző felvétele, 1961. 19 E maszk képét közölte Csalog is (1949, III. tábla 4. kép). 20 E maszk képét közölte Csalog is (1949. III. tábla 5. kép). 21 Nem egyedüli ilyen darab, Salga István is alkalmazta egyik maszkja homlokán ezt a „motí­vumot" (Földes, 1958, p. 222. és p. 223. 14. ábra). NOVO 4. — (VII. tábla Y. keresztmet­szet.) 22 Fából faragott emberarc. Festett, alap­színe vörös, lemetszett szemöldökei, szemei­nek kiemelkedő kerete, ajka és szakálla fe­kete, szemei és fogai fehérek. Peremén luk­sor fut körül. Homlokrészén hét, egy-egy szeggel felerősített, fából faragott kúp talál­ható, amelyek különböző színűek: téglavö­rös, fehér, fekete, fehér, fekete, fehér, tégla­vörös. M: 360 mm, Sz: 190 mm, V: 90 mm. Készítője és a készítés ideje ismeretlen. A Novotny-gyűjtemény részletes ismerte­tésünkből kihagyott további három maszkja közül kettőnek képét közölte ugyan Csalog, de bemutatjuk magunk is, ugyanis ezek ér­dekes, meg nem gyökeresedett, általánossá vált egyéni kezdeményezéseket képviselnek. Az egyik maszkon a fából faragott, előre­nyúló szakállrészen két kosszarv van felsze­gezve (lásd I. táblánk 17. képét és Csalog, 1949. III. tábla 6. kép). Ez, mint Csalog is ír­ja (1949 p 8) meglehetősen ritka megoldás a szakáll jelképezésre. A másik maszk (lásd 19. képünket és Csalog, 1949. III. tábla 9. kép) egy elterjedtebb variációt mutat be: a maszk fájából kiképzett többágú szakállat. Ilyen a 4. képünkön bemutatott tollkoronás busó­maszk szakálla is. A Novotny-gyűjtemény részletesen nem ismertetett maszkjai közül a harmadikat képen nem mutatjuk be, ez a róla hiányzó homloki fakúpoktól eltekintve csaknem teljesen azonos a NOVO 4. maszk­kal. Véleményünk szerint e maszkok mind Kovács János maszkfaragó alkotásai. * * * Maszkjaink ismertetése után megkísérel­jük tipizálni az anyagot. Az eddigi tipizálási kísérletek (Csalog, Földes) meglehetősen el­térő eredményeket hoztak, s ezeknek a kí­sérleteknek az is hibája, hogy kis anyag alap­ján vonták le következtetéseiket, pedig sem 16, sem 30 maszk alapján nem lehet a busó­maszkok típusait, stílusrétegeit vázolni, s különösen megbízhatatlanok a stílusrétegek egymásutánjára, relatív kronológiájának megállapítására vonatkozó állítások. Csalog kronológiai rendbe állítja maszk­jait: legrégebbinek veszi a vékony, lapos, hátlapján teknőszerűen kivájt maszkokat (a 22 E maszk képét lásd Csalognál (1949, III. táb­la 7. kép).

Next

/
Oldalképek
Tartalom