Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)
Mándoki László: Búsómaszkok
MÁNDOKI LÁSZLÓ 2. kép. A szerző felvétele, 1960. közül a muraközi farsangi szokás sem (Gönczi 1895, pp. 62—63.). Ernyei a muraközi maskurásokat nem vette figyelembe a busójárás rokonításánál, pedig ezek legalább olyan közel állanak hozzá, mint a bajai bunyevácok farsangján szereplő didák. A bunyevác farsangot (két legfontosabb leírását lásd Kovács, 1903. és Bellosics, 1909, p. 404.) pedig „mint a busójárás legközelebbi mását" emlegeti Ernyei (1907, p. 152.). A muraközi maszkokról ma már részletes elemző tanulmányt is olvashatunk (Boskovic, 1959.), s részletesen ismertetett egy a muraközihez térben és jellegben közelálló maszk-területet Kuret (1959.) Ez utóbbi nevéhez fűződik a szlovén maszkok összegező feldolgozása is (Kuret, 1955.). íügy látszik, hogy a busójárást szoros szálak fűzik a stíriai szlovének farsangi szokásaihoz (OMMIK V: 222, kép a 219. lapon), mint erre már Csalog is rámutatott (1949, p. 12.) a busók tréfás szántásának tárgyalásánál. A korantok Kuret közölte képei (1955, 32—34. képek) és а ЗОчав években még dívott tollkoronás busómaszkok (lásd 1. és 4. képeinket) rokonsága kétségtelen — e kérdések azonban már túlnőnek jelen dolgozatunk keretein. »vegyük az eddigi értelmezési és összehasonlítási kísérletekei Nem lehet feladatunk ennek elvégzése, ehhez egyelőre kevés is az anyagunk, azonban tovább is foglalkozni kívánunk e kérdéssel, s a későbbiekben vizsgálat alá kívánjuk venni magát a szokást is. A busójárást a sokacok úgy tekintik, mint a török Mohácsról való kiűzésének emlékét. A mohácsi sokacoktól többen is feljegyezték e mondát, 8 s magunk is több helyen találkoztunk véle csökevényes formában a baranyai délszlávok között — de mindig a mohácsiakra, s mindig a busójárásra vonatkoztatva. (A busójárást a baranyai délszlávok is mohácsi specialitásnak tekintik, még azokban a községekben is, ahol élnek a véle rokon alakoskodó szokások.) Már több szerző kimutatta, 8 Lásd Tauszik, 1868, p. 183; Várady, 1896, I. p. 162; Ernyey, 1907, p. 147; Unyi, 1947, pp. 223—224; BF III (1960): 100—104; Vargha, 1961, pp. 78—84.
