Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) (Pécs, 1962)

Mándoki László: Búsómaszkok

BUSÓM ASZKOK 163 hogy e mondának nincs reális alapja, ugyanis csak a török kiűzése után válik számottevővé Mohács délszláv lakossága, érdekes adalékkal szolgál azonban XJnyi (1947, pp. 225—226.), aki feltételezi, hogy a mondának lehet valóság-magja, az esemény azonban nem Mohácson, hanem még a boszniai óhazában történhetett. Meg kell jegyeznünk, hogy a (farsangi) maszkos alakoskodásokhoz másutt is gyakran fűződnek ilyen magyarázó mondák (vö. Ernyey, 1907, p. 151. 2—5. jegyzetek). A busójárás eredetmondája változatainak és elterjedtségének önálló szövegfolklorisztikai tanulmányt lehetne, és kellene is szentelni. A szokásra tett rövid kitekintésünk után rátérnénk a busók attribútumainak, közelebbről a legfontosabb kelléknek, a maszkoknak ismertetésére. A busók öltözete és felszerelése meglehetősen ismert, mind Tarnay (Várady, 1896, I. p. 160.), mind Lichtnekker (Ernyey, 1907, p. 142.) leírta a busók ruházatát, s Csalog is több helyen foglalkozik a busójárás különféle alakjainak öltözékével (1949, p.4, 6— 7.), E leírások hibája, hogy a busójárás résztvevőit mind busónak tekintik (egyedül Csalog különíti el a jankele-t, bár ezt is busónak tartja). Földes mutatott rá, hogy „ ... a sokacok csak a felnőtt, faálarcos alakoskodókat 3. kép. Horváth Kázmér felvétele, 1930 táján 4. kép. Az 1. kép részlete nevezik húsúnak, míg a gyerekeket és a nem faálarcos felnőtteket mac/caranak" (Földes, 1958, p. 214. — e sorok után ő is ismerteti a busó-jelmezeket: pp. 214—215.). Az attribútumok közül kelleténél több figyelmet kapott a mosósúlyok és a vízhordórúd, meglehetősen sok szó esett a kereplőről és a busók kürtjéről, amely jellegezetes magashegyvidéki pásztorkürt, továbbá a derekukra kötözött kolompokról és a kezükben hordozott buzogányokról. Nem emlékeztek meg viszont az eddigi leírások két olyan tárgyról, amely lényeges szerepet játszik, illetve játszott a busójárásban. Mielőtt rátérnénk maszkjaink ismertetésére, néhány szót szólnánk ezekről is. Mohácson, egy idősebb sokac gazda házának padlásán egy fából faragott kard-szerű eszközt találtunk, egyik végét markolat módjára képezték ki, s még a csuklószíj is megvolt rajta. A tárgyat megszereztük a JPM számára (Itsz: 60.402.1 — lásd 6. képünket), mivel kiderült róla, hogy a busójárásban használt speciális eszköz, az informátor szerint „a a busók kardja, ezzel ütötték egymást a busók". A tárgy sokac neve: rif. Az informátor szavai szerint ez világít meg egy régi, kiveszőben leli*