Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Papp László: A mohácsi csatahely kutatása
A MOHÁCSI CSATAHELY KUTAT AS A 22t táborozásra utáló nevét, a szultán egykoiri ittartózkodásának emiékére. Erről alább még szólunk. A térkép, a puszta térségén, állandó településnyomot még nem tűntet fel, csupán a jórészt legelőnek használt puszta közepén látható egy nagy U alakú építmény. Az 1770. évben felvett Kneidinger Atlasz 45. 46. sz. szelvénye pontosabban ábrázolja „Praedium Földvár" határát, a tériképező mérnök számára ezúttal érdektelen halom feltűntetése nélkül. Az említett építmény helyén, bizonyára pontosabb hely meg jelöléssel, zárt négyszög alakú épületet rajzol, „Schäfflerey Földvár" elnevezéssel. Az épület eszerint birkahodályt jelölne. Az Első Katonai Felmérés alig másfél évtizeddel utóbb készült szelvénye ezen a helyen már kisebb épületcsoportot tűntet fel, „Sátoristie Meyerhoff" felírással. Sátorhely — Sátoristye halomról elnevezése tehát átszállott a csírájában volt, eredetileg Földvár pusztanévről elnevezett uradalmi gazdasági központra, innen az egész pusztára, miközben maga a halom elvesztette nevét, utóbb pedig „Törökdomb", „Törökcsászárdomb" lett belőle. Ezzel vázoltuk is a Földvár puszta nevében történt változás eredetét és időpontját, annak megjegyzése mellett, hogy Sátorhely pusztának hajdani Földvár neve ma sem ment ki a köztudatból. Földvár falu helyének kutatásánál Földvár pusztának csupán a Wötter-, s illetve KneidingeiF-féle térképeken feltűntetett területe jöhet számításba. Ezen a területen pedig, az Űjistálló környékén kívül, egyéb faluhely ki nem mutatható. Ezek szerint a Brodaricstól megjelölt falut nem nevezték Földvárnak, Brodarics tévedett. Descriptiojának megírásánál a régebben s csak egyszer látott táj helységnevei emlékezetében elmosódtak. Az elmondottakból értelemszerűién következik, hogy a fentiek szerint kimutatott, azaz a Földvár nevet valósággal viselt falu a csata küzdőterének megállapításánál, mint kútfőadalék, nem vehető tekintetbe. Mindennek következtében pedig egy falu helyett többet kell számításba vennünk, amikor a csata küzdőtere mögött állott község helyét felderíteni, megállapítani kívánjuk. Szóba jöhet itt Gét (Géta, Getta), a csata idején elpusztult falu, amely kétségtelenül a török felvonulás útjába esett. Ez a .község azonban igen távol, bizonyára a későbbi Buzíglica puszta térségében, Brodarics szemhatárán túl feküdt. A török sereg felvonulásának imént vázolt mozzanatai is kizárják számbavételét. Géttől északra, közte és Majsa,a mai Majs között állott M er se (Mersa) falu. Brodarics táj leírásába némi nehézséggel be lehet illeszteni, bár meglehetősen kiesik abból a térségből, amelyet ő, a csata előtti várakozási állásához képest „szemközt levőnek", a félkörös dombvonulaton belül esőnek mond. A Brodaricstól Földvárnak nevezett falu helyének — a Brodarics leírásából vett kiindulással, — csaknem aggálytalanul megfelel az előbb említett Majs, azaz Majsa is, amely község vagy a mai települési helyén, vagy attól nem messze állott. 46 Mindebből kitűnik, Brodairics kútfőadatai elégtelenek ahhoz, hogy belőlük határozott megállapításra jussunk a tőle tévesen Földvárnak nevezett falu nevének, illetve helyének kimutatásához. Feltűnő, hogy a török írók szót sem említenek a faluról, holott az a csapatok egyrésze számára megállapodási helyként és fontos terepfedezetül szolgált. Igaz, hogy az egymásután felégetett faluk között nem igen tettek különbséget. * E hosszas, de szükségesnek tartott .kitérés után visszatérünk a magyar harcálláshoz. Brodarics leírása után úgy tudjuk, hogy a magyar sereg két csatarendre oszlott, amelyek egymás mögött „kőhajításnyi" távolságra állottak. 47 Az első csatarend megközelítően 13— 14 000 emberből állott. Két szárnya volt. Jobbszárnyának magját a 3000 lovasból és ennél „jóval kevesebb" gyalogosból álló horvát hadosztály alkotta, ezt — Istvánffi szerint régi szokásnak megfelelően — Batthyány Ferenc horvát bán vezényelte. A balszárny főereje a Tomory—Perényi-féle hadosztály volt, Perényi Péter vezetésével. E harcvonal4(8 Lábjegyzet alatt felveti ezt a gondolatot már Szuranay is, azonban nem halad ennek nyomán, elfogadja a Földvár = Sátorhely elméletet s erre építi megállapításait. (I. m. 48. o.) 47 A történészek egyrésze (Kápolnai, Kupelwieser, Szurmay, Rónai—Horváth), részben az erre ingatag támpontot nyújtó török kútfők alapján, hármas tagozódást s ebben centrumot vél valószínűinek. Ennek közepén állott volna a csatarend nagyobb része, a fővezérek közvetlen vezérlete alatt. Ezekről ugyan Brodarics úgy szól, hogy számukra nem volt állandó hely kijelölve. Gyalókay — helyesen — ragaszkodik Brodarics szavaihoz. A tévedést a török kútfők okozták, amelyek, a Naplótól kezdve, a BáliKhoszrev hadosztályok ellen Tomory által küldött Ráskay-féle kicsiny csapatot a harmadik, (bal) szárnynak vélték.
