Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Reuter Camillo: Pécs város neve

A MOHÁCSI CSATAHELY KUTATÁSA 245 mellett, DK-re, vállal előrebukott helyzetű csontváz felhúzott karjai között arcon fekvő koponyája, ennek hátsó részén hatalmas, kardvágástól eredő hiányosság. (19. b. sz. kép.) Hasonló módon kettéhasított koponya lát­ható a szelvény É-i peremének közepén is. (19. d. sz. kép.) A szelvénynek ÉK-i sarkában, magányos égnek néző koponya fekszik, alsó állkapocs­csal, csigolyacsontjaival. Homloka a talaj­szint alatt 40 cm mélységben, alatta 10—12 cm vastag földréteg, ez alatt még egy magá­nyos koponya. A szelvény DNy-i szélén nagyjából К— Ny-i irányú váz csontjai, tengelye a vízszin­tessel kb. 20° szöget alkot, lábai felfelé me­rednek, válltája, koponyája mélyebbre süly­lyed, más csontvázak alá. A szelvény felületén 12 „teljes" csontváz volt látható, továbbá egy törzsnélküli ko­ponya. A 6. sz. szelvényt a tömegsír K-i végén, csupán 2 m alsó oldal-hosszúsággal jelöltük. É-i, K-i széle erősen felmagasodik, a pere­men a csontok teteje a talajszinttől 43—45 cm mélységben mérhető. A szelvény ÉK-i sarkán három, gőzekétől megrongált álla­potú, magányos koponya, alsó állkapoccsal. A szelvény közepe táján hátán fekvő, nagytermetű váz, jobb karja oldalt ki­nyújtva, a bal könyökben kihúzva; dereka jobbra hajlik, lábszárai kissé szétvetettek, úgy, hogy lábfejei közt illeszkedik az 5. sz. szelvény kiemelkedő csontvázának kopo­nyája. A szelvény, illetve a tömegsír K-i szegé­lyének oldalában három, oldalán fekvő váz, közülük csak egynek látszik az arcon fekvő koponyája. A szelvény É-i széléhez közel, lábbal K­nek fekvő csont váz törzse. iciZ 0. SZ. szel­ványbe nyúlva, mélyen lesüllyed, az égnek néző magányos koponya alá. Ebben a szelvényben 7 ,,ép" csontvázat számláltunk össze, továbbá 4 bizonyosan törzsnélküli koponyát, az alattuk rejtőző többi csontváz fölött. A tömegsírban látható és megszámlálható koponyák száma 108; ezek közül 47 törzsnél­küli. A látható csontvázak, illetve csontvázré­szek alatt rétegződő, az újabb feltárásig meg nem számlálható csontvázak valószínű meny­nyiséget is figyelembe véve, a tömegsírban eltemetett halottak számát 140—150 főre be­csülhetjük. A tömegsír tárgyi emlékekben, meUékle­tekben, igen szegény volt. A már említett 8 db. érmen kívül, a sír különböző helyeiről, előkerült összesen 34 db, az ebből a korból már ismert, ma is haszná­latos formájú, pápaszemes, páros rézkapocs, illetve a kapocspárnak „hím" és „nő" tagja. Ezeket több esetben a csontváz nyaktáján, az álltól kisebb-nagyobb távolságira, több íz­ben olyan helyen, a csontok közé lecsúszva találtuk, hogy eredeti helyzetüket nem álla­píthattuk meg. (20 sz. kép.) Egyes kapcsokhoz parányi kendervászon­darabka, másokhoz cérnamaradvány tapadt, a kapcsokkal együtt az egykori, ingszérű vá­szonruhadarab hírmondója. Több esetben a mell csonttájnál, még több ízben a csontok közé „lecsúszva" került elő egy-egy kicsiny, vékony rézlemezből sodrott, 1,2—1,8 cm hosszú, kb. 0,2 cm átmérőjű, hengeres rudacska, amelynek rendeltetése azonos volt a rézkapcsokéval. (20. sz. kép.) 20. sz. kép. Ruha (ing) kapcsok. (1/1 nagyság)

Next

/
Oldalképek
Tartalom