Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)
Reuter Camillo: Pécs város neve
346 PAPP LÄSZLÖ Mint említettük, a feltárt tömegsír talajfelszínétől K-re húzódó területen is sok csonttörmelék fehérlett. Ebből a tényből egyszerűen lehetett következtetni arra, hogy ezen a területen is tömegsírnak kell lennie. Az első tömegsír csontmezejének tisztítása közben, szeptember 28-án, a sír K-i végétől 160 cm, az A ároktól 50 cm távolságra, egy 450x400 cm oldalméretű szelvényt nyitottunk (K 3 ), amelyen belül a gépárok folytatását is vártuk. (13 sz. helyszínrajz.) A szelvény ÉNy-i részén, a már ismert talaj rétegeződés után, a Ny-i szelvény falszélétől 40—70 cm távolságban, 40—50 cm mélységtől összefüggő emberi csontvázrészek tárultak elő: a íí. sz. tömegsírnak csontvázai. (15. 18. sz. kép.) Terjedelmének kipuhatolása céljából, a Ki szelvénytől K-re, 1,75 m, s illetve 4,60 m távolságban, egy-egy 80 cm széles, 5,5 m, illetve 5 m hosszú, É—D-i irányú kutatóárkot húztunk. (L és M). Az előbbi árokkal a sír fölé kerültünk, az utóbbinak 110 cm-ig történt mélyítésénél már nem mutatkoztak csontok, idáig tehát a sír nem terjedt. A további munka során szerzett tapasztalatok alaján kialakítottuk az L és M árkok között létesített K 2 szelvényt, s mindezeknek az árkoknak és szelvényeknek öszszességével körefogtuk az újabb sírnak egész kerületét. A szelvények mélyítésével kialakult a sírnak megközelítőlegesen téglalap alakú körvonala, amelynek hossztengelyét 8,5 m, szélességét váltakozva 2,30—2,65 m hosszúságban mértük. Iránya nagyjából az I. sz. tömegsír K-i szárához csatlakozó, a kettő közötti távolság 2,60 m. Tengelyének iránya К—Ny- irányvonalától 15°-kal tér el. Előtűnt a gépárok ürege is, amely hosszában vágta ketté a sírt, úgy, hogy az É-i oldalon jó kétszerte nagyobb részt hagyott érintetlenül, mint a délin, míg az árok mentében a gép a csontokat összezúzta, kiszórta. Utóbb az árokásók e csontok túlnyomó részét az árokba visszatemették. A második tömegsírnak teknős formálódása még szembeötlőbb, mint az elsőé, rongáltsága ellenére, sajátos alakja következtében. A sír csonkítatlan szélein legalább 4—5, de talán 6-szoros rétegződésben feküdtek a csontvázak, míg a hossztengely mentében a rétegződés csak két-háromszoros. Az északi peremet gőzeke is megsértette. Itt, valamint a sír Ny-i és DK-i végén a legmagasabban fekvő csontok felszíne a talajszinttől 40—50 cm-nyire, a csontmező hossztengelye mentén átlag 90 cm-nyire mérhető. Az I. sz. tömegsírnál ismertetett módon, a II. sz. tömegsír D—K-i sarkától 4 m távolságban, megállapítottuk a sírfenék alakulását, mélységét, ámbár az utóbbihoz a gépárok mélyének elérése is hozzásegített. (13. sz. helyszínrajz X\—x 2 .) — A sírnak a talajszinttől mért legnagyobb mélysége 145—150 cm, tehát úgyszólván azonos az I. sz. tömegsír mélységével. Amíg az első tömegsír esetében a csontoknak, illetve a holttesteknek bizonyos, ha nem is tervszerű, rendjéről beszélhetünk, a második sírnál ennek nyomát sem lehet felfedezni. A tetemek hátukon, hasukon, oldalukon, egymáshoz képest keresztül-kasul, fejjel, lábbal váltakozóan süllyesztve feküdtek. Nyilvánvaló, hogy eltemetésük sietősebben, hevenyészve ment végbe. Amint az első tömegsír felületét, a másodikét is beosztottuk, a D-i oldalon Ny-ról К felé mért 2,5 m-es távolságokkal három teljes és egy 1 m szélességű szelvényre. Az 1. sz. szelvénynek, a géptől kevéssé megrongált csontmezejében 15, koponyával biró csontvázat számolhattunk össze, ezen kívül 3, alsó állkapoccsal biró, törzsnélküli koponyát találtunk e sírszakaszban, az alattuk rejlő tetemmaradványok fölött. A szelvény ÉNy-i sarkán lévő koponyák egyikének tetején kardvágástól származó, félhold alakú hiányosság, másikán harci csákánytól eredő, négyszögletes lyuk látható. A 2. sz. szelvényben egykor volt csontvázaknak közel felét tette tönkre az árokásó gép. A megmaradt részen 10, többékevésbé teljes, koponyával is biró csontvázat és 3 törzsnélküli koponyát találtunk. A 3. sz. szelvényt csaknem középütt szelte át az árokásó gép. D-i peremén egy törzsnélküli, hiányos koponyán nagy, „fűrészfogas" kardvágás helye. Ezen a szelvényfelületen 10 koponyás csontváz és 4 törzsnélküli koponya volt. A csonka 4. sz. szeZuérM/felület É-i részén az árokásó gép csak néhány csontot hagyott érintetlenül, a D-i részen a csonkítás kisebb mérvű. A DK-i sarkon 3 törzsnélküli koponya ül a csonthalmon, egyikükön nagy, kardvágástól eredő, félhold alakú hiányosság. (19. e. sz. kép.) Különös helyzetben láttunk itt egy, a csonthalmaz oldalmélyén húzódó csontvázat, csaknem orrára buktatva, összehúzott karokkal. Csontrészeit deréktól lefelé az árokásó gép levágta.
