Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez

186 HOLUB JÓZSEF zel vagy ingatlannal kárpótolja őt. 5 Nem csa­lódunk, ha ebből a királyi parancsból azt kö­vetkeztetjük, hogy Lászlónak más bűnök is terhelték a lelkét, s valami súlyos hatalmas­kodás miatt kerültek a birtokai Kórógyinak, ennek a baranyai nagybirtokos úrnak a ke­zére. Kisasszonyfalvi nyugtalan természeté­ben kell keresnünk kihágásai okát, mert jó­módú középbirtokos nemes volt, aki nem szorult rá, hogy erőszakos eszközökkel sze­rezze meg magának, amire Iszüksége volt. Atyja 1402-ben részt vett azon a pozsonyi gyűlésen, amelyen a rendek elfogadták Al­bert trónöröklését arra az esetre, ha Zsig­mond király fiúörökös nélkül hal meg, 6 és 1410-ben az alábbi családi birtokokra kapott a királytól új adoimányt: Kisasszonyfalva, ökördi, Zók. Ózd, Bozokfalva, Hidvég, Telek, Haraszti, Gilvánfalva, Porosláza, Kákics, Vercsenye, Tótfalu, Isztró, Igrecó és Kis­csány, továbbá több hozzájuk tartozó erdő, rét és folyó. 7 Azok között, akik Lászlóért jótállás 4 vál­laltak, első helyen szerepelt Maróthi János, az egregius címmel kiemelve, míg társai csak mint egyszerű nemesek, nobüis-e\ soroltat­nak fel. Ez pedig azért történt, mert ő ezek­ben az években macsói bán volt Cseh Péter­rel együtt. 8 Kétségtelen, hogy László az ő 5 Magy. orsz. levt. Dl. 11.9312. Kiadta Szendrei János: Hadtört. Közi. I. 1688, 309—3S2 6 Fejér, Cod. dipl. X/4, 139. 7 Zsigmond-kori okit. II, 2, 71974. — 1429. no­vember 14-én Baranya megyének Nagyfalun tar­tott közgyűlésen, Kisasszonyfalvi Pál fia István özvegye — tehát László édesanyja —, Jusztina és leányai, Borbála, Erzsébet és Veroinika néhai Katkó asszony, Macedóniai Frank özvegye hitbérét és jegyajándékát követelik Macedóniai Péter fia Mik­lóstól, és ennek fiától, továbbá Simon fia Dancstól (Festetics-levt. Mise. 410). A rendelkezésűinkre álló oklevelek alapján László családfáját így állíthatjuk össze: N [_ Pá l I ~ í György István 1413 1402, t 14219 előtt Jusztina, 1429 özvegy Macedóniai Frank leánya László Borbála Erzsébet Veronika 1426, 1427 1429 1429 1420 A Ternes megyei Macedóniai-család 1397-ben kapta a rokon Macedóniai Dánosokkal együtt a baranyai Bozsokot tartozékaival (Csánki i. m. II, 5152). 8 Pesty Frigyes, A macsói bánok. Századok, 1875. 458. szolgálataiban állt, familiárisa volt, mégpedig nem gazdatisztje, officialisa, hanem servítora, aki katonai, vitézi szolgálatra szerződött el. A Maróthi-család nagybirtokos volt Baranyá­ban. Birtokainak középpontjában a Dráva­parti Valkó vára volt Sebény várossal és 14 faluval; 1424-ben kapták meg Bodola kas­télyt, amelyhez számos helységet számítot­tak. 9 Hogy László, a jómódú nemes, szolgá­latába állt, azon nem szabad csodálkoznunk, akkor az ilyen viszony egészen természetes voit, s láttuk, hogy neki is voltak mint bir­tokosnak nemes familiárisai, akik a kisebb nemesek közül kerültek ki. 10 A macsói bánok különben is szoros kapcsolatban álltak me­gyénkkel: a mindenkori macsói bán volt ugyanis már a XIV. században a főispánja, és kétségtelenül Zsigmondot is az a meggon­dolás vezette abban, hogy a bánt nevezze ki nemcsak Baranya, hanem Bács, Szerem és Valkó megye főispánjává is, hogy ilyen mó­don erősítse meg hátvéddel a bánságot és tegye alkalmassá az országhatár egyik fon­tos szakasza védelmének ellátására. 11 Akik Maróthi val együtt jótállást vállal­tak Lászlóért és társaiért, így Tapsonyi Mik­lós, a Bakonyiak és a Szentgáliak, mind me­gyénkbeli jómódú középnemesek voltaK. A többi szereplő közül elsősorban magát a püspököt, Henriket említhetjük, aki a Ba­jorországban törzsökös Salzbach-Albeni törzsből kisarjadt magyarországi Alben i-csa­lád egyik tagja volt; a fivérét, Jánost kö­vette 1421-ben a pécsi püspöki székben, aki Zsigmond királyunknak egyik legbizalma­sabb embere volt. 12 Márton várnagyról, aki kétségtelenül a László elleni támadás vezetője volt, többet nem tudunk, mint amit az oklevél mond; te­kintve azonban tisztségét, a provisomal, az udvarbíróval együtt a püspök legbizalma­sabb embere volt, mert míg az udvarbírónak feladata a püspöki udvar ügyeinek az inté­zése volt. addig a vár és a hozzátartozó bir­tokok felügyeletét a várnaigyok, porkolábok (castellani) látták el, az ő joghatóságuk alá tartozott mindenki a püspöki birtokokon. Széküresedés idején az ő kezükben volt a vár, s ezért, amikoir 1455 végén Albeni Hen­9 Csánki i. m. II, 452. 10 Ez a familiárisi kapcsolat a két család között később is fennállt, mert Kisaísszonyfalivi István fia Jánossal egy hatalmaskodásnál 1462-ben, mint a Maróthiak familiárisával találkozunk (Magy. orsz. levt. Dl. 16.713.) 11 Mátyusz Elemér, A magyar rendi állaim Hu­nyadi korában. Századok, 1957, '512—S3. 13 Wertner Mór. Alben. Turul XXVIII, 10LD. 173^-478.

Next

/
Oldalképek
Tartalom